A legtöbb lakossági hitelnél – például a személyi kölcsönnél vagy lakáshiteleknél – a havi törlesztőrészletek összege változatlan. De mik ezen fizetési módszernek az előnyei és mik a hátrányai?
A legtöbb hitelt havonta változatlan összegű részletekben kell visszafizetni. Ezt nevezik annuitásos vagy egyenlő összegű törlesztőrészletnek is. De jó ez a rendszer az adósoknak? Vannak más megoldások, lehetőségek is? A Bankmonitor szakértői ennek jártak utána.
Az annuitásos törlesztőrészlet előnyei és hátrányai
Maga az annuitás azonos összegű, meghatározott időközönként, fix időpontig járó pénzáramot jelent. A hiteltörlesztéseknél a kiszámíthatóság nagyon fontos szempont. Az mindenképpen az annuitás előnye, hogy a havi részletek nem módosulnak.
Nincs olyan kezdeti extra teher, vagy a lejáratkor jelentkező extra kiadás, ami befolyásolhatná a hitelképességet. Könnyű meghatározni hosszú távon is, hogy az adós jövedelemének mekkora részét teszi ki a havi fizetnivaló. Ez a banknak és az adósnak is biztonságot jelent.
Az annuitásos törlesztőrészletnél sokan hátrányként szokták említeni azt, hogy kezdetben a fix törlesztőrészlet nagyobb része kamat és csak egy kisebb részt fordítanak belőle a fennálló tartozás csökkentésére. Ez a futamidő alatt idővel megfordul, de sokakban olyan érzetet kelt, hogy kezdetben csak feleslegesen fizetik a részleteket.
Ki kell hangsúlyozni, hogy az egyenlő törlesztőrészletekkel visszafizetett kölcsönöknél ez az észrevétel alapvetően igaz: a törlesztőrészlet valóban végig fix, de azon belül a megfizetett kamat és tőke aránya folyamatosan változik.
A Bankmonitor szakértői ezt a hatást egy 20 millió forint összegű, 20 éves futamidejű, 6,5 százalékos kamatozású kölcsön példáján keresztül mutatják be. A hitel havi törlesztőrészlete 149 115 forint. Az első hónapban ebből 108 334 forint kamat és csak 40 781 forint csökkenti a fennálló tartozást. 20 évvel később az utolsó részletből azonban már csak 803 forint megy a banknak kamatként, a maradék 148 312 forint a tőketartozást nullázza le.
Kezdetben lassan fogy a fennálló tartozás, ezért az adósok összességében több kamatot fizetnek ki a banknak, mintha egy olyan módszerrel rendeznék a tartozásukat, amelyben gyorsabban csökken a fennálló tartozás. Azok számára a lassú tartozáscsökkenés különösen rossz hír, akik a futamidő elején végtörlesztenék a hitelüket. Hiszen a fennálló tartozás csak kis mértékben fog csökkenni az előtörlesztésig.
Hirdetés
Hirdetés
Milyen más fizetési megoldások vannak?
Van tehát előnye és hátránya is az annuitásos törlesztőrészletnek. Érdemes a többi lehetőséget is megnézni, hogy azokkal összehasonlítva milyen kép rajzolódik ki. A szakértők a korábban látott 20 millió forint összegű, 6,5 százalékos kamatozású kölcsön példáján keresztül mutatják be az egyes lehetőségeket.
Annuitásos, vagy egyenlő összegű törlesztőrészlet
Eddig erről sok szó esett, a törlesztőrészlet végig változatlan, ugyanakkor ezen belül a kamatrész és a tőkerész aránya folyamatosan változik. A példában szereplő kölcsön törlesztőrészlete havi 149 115 forint, a húsz év alatt összesen 35 787 511 forintot kell a hitelre visszafizetni. A legtöbb lakossági hitel, így a lakáshitelek, személyi kölcsönök is jellemzően ilyenek.
Egyenletes tőketörlesztés
Jelen esetben a havi részletekben a tőkerész összege fix, erre rakódik rá még egy változó összegű kamattörlesztés. Előnye, hogy a tőke tényleg gyorsabb ütemben fogy el, hátránya, hogy kezdetben jóval magasabb havi fizetési kötelezettséget eredményez. A példában szereplő kölcsönre az első hónapban 191 667 forintot kellene fizetni, ami az utolsó hónapra 83 785 forintra mérséklődne. Összességében 33 054 167 forintot kellene kifizetni a hitelre.
A jóval magasabb induló részlet tehát a végére egész kellemessé válik, ráadásul a teljes visszafizetés is kisebb, mint a sima annuitásos törlesztő esetében. De vélhetően a bank az induló törlesztő alapján mondaná meg azt is, hogy mekkora kölcsönre jogosult az adós, vagyis a felvehető hitel is mérséklődne valamelyest. Jóval ritkábban lehet ilyen hitelt látni: a vállalati hiteleknél, illetve értékpapírral, betéttel fedezett lakossági kölcsönök között találni ilyen konstrukciókat.
Végtörlesztéses hitelek/egyösszegű törlesztéses hitelek
A hitel futamideje alatt havonta az adós csak kamatot fizet, a teljes felvett tőkét egy összegben a futamidő végén kell rendezni a bank felé. Így végig kisebb fizetési kötelezettség terheli a család büdzséjét, de lejáratkor egy egészen nagy összeget kell megfizetni.
A korábbi példában a havi kamat összege 108 333 forint, az utolsó részlet azonban 20 108 333 forintra ugrana meg. A teljes visszafizetendő összeg is érdemben magasabb, 46 millió forint, hiszen végig a teljes kölcsönösszegre kell kamatot fizetni. Ott lehet ez jó megoldás, ahol a kölcsön lejáratakor vár az adós egy nagyobb összeget. Egyes értékpapírral, betéttel fedezett kölcsönök, illetve bizonyos vállalkozói kölcsönök törlesztése ilyenek.
Türelmi idővel induló kölcsönök
Vannak olyan hitelek, ahol a futamidő elején nem kell tőkét, csak kamatot fizetni. Ezen induló időszakban a havi törlesztő kisebb lenne – a példában 108 333 forint -, ezt követően átáll a fizetési mód a normál annuitásosra. A konkrét törlesztő kicsivel magasabb lesz, mint türelmi idő nélkül, ugyanis rövidebb idő alatt kell visszafizetni a tőkét. Egyéves türelmi idő esetén a havi annuitásos részlet a második évtől 152 971 forint lenne. A teljes visszafizetendő összeg 36 177 432 forint, ez is kicsivel magasabb, mint egy normál annuitásos hitelnél, mert az első évben végig a teljes felvett összegre kell kamatot fizetni.
Egyes lakáshiteleknek ilyen a törlesztése, ez azért lehet jó, mert a hitelfelvételt/lakásvásárlást követő időszakban még több kiadása lehet a családnak, ilyenkor jól jöhet az alacsonyabb törlesztőrészlet.
Mikor változhat az annuitásos törlesztőrészlet?
Az annuitásos törlesztőrészlet legfontosabb tulajdonsága, hogy végig fix. Mégis rendszeresen hallani a törlesztőrészletek változásáról. Ez akkor hogyan következhet be?
Az egyenletes törlesztőrészlet mindaddig változatlan, amíg a kölcsön alapvető paraméterei nem módosulnak. Nem változik valami miatt a fennálló tartozás – a szokásos törlesztésen kívül -, nem módosul a futamidő, vagy a kamat.
A legtöbb ilyen hitelnél a kamatváltozás okozhatja a törlesztők emelkedését, csökkenését. A jó hír, hogy hazánkban a lakossági hiteleknél a kamatot a bankok csak előre meghatározott időpontban – kamatperiódus végén – és a jogszabályban rögzített feltételeknek megfelelően módosíthatják. Például egy futamidő végéig fix kamatozású hitelnél nem változhat a hitel kamata.
A futamidő akkor változhat, ha erre vonatkozóan szerződésmódosítást köt az adós és a bank. Például a futamidő hosszabbításának oka lehet az, hogy az adós nem tudja fizetni valami miatt az aktuális törlesztőrészletet. (A futamidő kitolásával ugyanis csökken a havi részlet.)
A fennálló tartozás pedig egy előtörlesztéssel csökkenhet, ebben az esetben természetesen csökkenni fog a havi annuitásos részlet is.
