Augusztus elsejétől emelkedni fog a tranzakciós illeték hazánkban, vagyis a bankoknak több adót kell megfizetnie az átutalások, készpénzfelvételek után. Sőt, október elejétől a devizaváltások után külön kiegészítő illetéket is fizetni kell. De mit jelent ez egy átlagos bankszámlánál, átutalásnál? Átterhelik a bankok ezt az adóemelkedést?
Bombaként robbant a hír, a bankadó egyik formáját, a tranzakciós illeték mértékét megemelik augusztus elsejétől. A Bankmonitor elemzői azt vizsgálták meg, hogy ez hogyan érinti a lakossági számlákat, mennyivel több adót kell fizetnie a bankoknak és hogyan hathat ez a változás a számlatulajdonosokra.
Az átutalásoknál van jó hír is a rossz mellé
A sima átutalások esetében a tranzakciós illeték mértékét 0,3 százalékról 0,45 százalékra emelik, ráadásul az illeték maximális nagyságát is megnövelik 10 ezer forintról 20 ezer forintra.
Ugyanakkor a magánszemélyek esetében az illetékmentesség összeghatárát megemelték 20 ezer forintról 50 ezer forintra. Vagyis augusztus elsejétől lakossági átutalások esetében az 50 ezer forint feletti rész után kell a banknak megfizetnie az adót.
A tranzakciós illeték maximális összegének megemelésével egyébként megnőtt azon egyedi átutalások összege is, amelynél az illeték plafonba ütközik. A lakossági ügyfelekénél augusztus elseje előtt 3 353 333 forint átutalási összeg felett járt a maximális 10 ezer forintos adó, míg augusztus elsejétől 4 494 444 forint átutalása felett ütközik az adó a megemelt 20 ezer forintos limitbe.
Az MNB adatai alapján 2024. első negyedévében több, mint 89 millió darab egyedi átutalási megbízást adtak meg hazánkban, ebből 51 millió felett volt a háztartási megbízások száma. A háztartások által átutalt teljes összeg 6940 milliárd forint, ez alapján egy átlagos lakossági átutalás nagysága 135 954 forint körül alakulhat.
Egy ilyen utalás után augusztus elsejéig 348 forintot, míg onnantól kezdve 387 forint tranzakciós illetéket kell megfizetnie a banknak. Ez a 39 forint díjemelkedés a negyedévre vetítve 1,98 milliárd forint többletbevételt eredményezhet az államnak negyedévente.
Hazánkban 9 945 542 természetes személy által birtokolt számla volt 2024. március végén. De egyáltalán nem biztos, hogy ezek mindegyikét használták átutalásra is, érdemes tehát inkább az elsődlegesen fizetési célú fogyasztói számlák számát megnézni. Ebből 6 801 253 darab volt március végén. Ha abból indulunk ki, hogy ezen számlákról indították a háztartások átutalási megbízásaikat, akkor nagyságrendileg 7,5 megbízást adtak meg számlánként egy negyedév alatt, ez éves szinten 30 darab egyedi átutalási megbízást jelent. (A havi 2,5 megbízás alapvetően reálisnak is tűnik.)
Hirdetés
Hirdetés
Nem emelhetik a bankok a számlaköltségeket, vagy mégis?
Évi 1100 forint nem tűnik soknak, de természetesen még nem esett szó az állandó átutalásokról, a devizaváltásról, a készpénzfelvételről: az ezek után fizetendő tranzakciós illeték mértéke is módosul.
Logikus, hogy a bankok átterhelik ezeket a terheket az ügyfelek felé, de vajon megtehetik-e ezt? Alapesetben a bankok csak úgy nem emelhetnek a díjakon, erre a szabályzataikban foglalt esetekben van lehetőség. Azt azonban mindenképpen ki kell hangsúlyozni, hogy a legtöbb bank esetében az adózási környezet változása a díjemelés lehetséges okai között nevesítve van. Vagyis alapból a pénzintézetek megemelhetnék a számlaköltségeket.
Igen ám, de a kormány az adóemelés bejelentésekor külön kiemelte, hogy a változások miatt a számlaköltségek nem módosulhatnak. Az NGM közleményében az alábbi szerepel ezzel kapcsolatban:
A pénzügyi terhek növekedésének megakadályozása érdekében a kormány díjemelési stop-ot vezet be a lakossági fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak, költségek és egyéb fizetési kötelezettségek vonatkozásában. E szerint 2024. december 31-ig a lakossági ügyfelek esetében a bankszámláknál egyoldalú díjemelést közvetlen és közvetett formában sem valósíthatnak meg a pénzügyi szolgáltatók. Ez a tiltás az összes fizetési számlához kapcsolódó díjra vonatkozik, amely a már fennálló szerződésekre és az új szerződésekre is irányadó.
Sőt ezt a tilalmat jogszabályba is foglalták, a 187/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet kifejezetten tiltja a díjemeléseket. Erről a rendelkezésről részletesen ebben a cikkünkben olvashatsz.
Azt mindenképpen ki kell hangsúlyozni, hogy a díjmódosítási tilalom a fogyasztók számláira érvényes, márpedig fogyasztónak csak azok a természetes személyek minősülnek, akik nem szakmájuk, üzleti tevékenységük keretében járnak el. Vagyis a céges számlákra nem érvényes a számladíjstop. De akkor mi lesz a céges számlaköltségekkel? Ott bizony érdemben emelkedhetnek a díjak, érdemes elolvasni az ezzel foglalkozó anyagunkat.
A jogszabály nevesíti, hogy a meglévő számlákhoz közvetlenül, vagy közvetetten kapcsolódó költségek nem módosíthatók, sőt a bank hirdetményeiben, üzletszabályzatában szereplő általános díjtételeken sem lehet változtatni. Vélhetően ez utóbbi hivatott azt biztosítani, hogy az újonnan nyitott számlák költségei se legyenek magasabbak.
Nem csak az alap díjak vannak fixálva, a bankok nem nyúlhatnak hozzá az ehhez kapcsolódó akciókhoz sem. Ha például egy bankszámla alapdíja havi 1000 forint, melyet akciósan teljes egészében visszatérít a pénzintézet egy meghatározott összegű havi jóváírás beérkezése esetén, akkor ezen akció feltételein sem lehet változtatni.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a kapcsolódó jóváírásokon sem szabad módosítani, ha például a bankkártyás vásárlásokhoz egy bank bizonyos feltételek teljesülése esetén jóváírást ígér, akkor azt fenn kell tartani egészen december végéig.
Lehet valamilyen kiskapu a díjemelésre?
Azt azért mindenképpen látni kell, hogy a tilalomról szóló jogszabály igencsak rövid, nagyságrendileg két bekezdésből áll az érdemi része. Ez egyben azt is jelenti, hogy nincs részletesen kifejtve, körülírva a tilalom, illetve egyes elemeknél lehetnek értelmezésbeli különbségek.
Vélhetően a bankok új számlacsomagokat is indíthatnak, amelyeknél a díjakat szabadon határozhatják meg. Ez teljesen logikus felvetés, hiszen ezen csomagoknál nincs mit limitálni. Az más kérdés, hogy mivel terelheti az ügyfeleit a bank ezen csomagok felé. Több lehetőség is felmerülhet, jóváírás a számlanyitásért cserébe, egyedi hirdetések… De van még egy nagyon is kétséges lehetőség: egyszerűen a ma értékesíthető csomagok forgalmazását megszűnteti a pénzintézet. Ez már egy nagyon ingoványos elem, hiszen díjat nem emel a bank, de mégis ellehetetleníti a kérdéses számla megnyitását. Kérdés, hogy mit szólna egy ilyen lépéshez a kormány.
A díjakkal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy idén túl vagyunk már egy komolyabb díjemelésen: a bankok tavasszal módosíthatták a számlaköltségeket a tavalyi inflációnak – ennek mértéke 17,6% volt – megfelelően. A bankok jelentős része élt is ezzel a lehetőséggel, bár azt mindenképpen hozzá kell tenni, hogy egyes pénzintézeteknél a díjemelés átlagos mértéke végül elmaradt a 2023-ban mért fogyasztói árindextől.
Ettől függetlenül idén már volt egy érdemi áremelés, a tilalom pedig év végéig szól, vagyis jövőre akár újra megléphetik a bankok az inflációkövető áremelést. Vagy más, a szabályzatban nevesített indok kihasználásával akár egy nagyobb költségemelés is bekövetkezhet.
