Hosszabb élet, alacsonyabb jövedelem, később induló megtakarítás – három tényező, ami együttesen könnyen a nők nyugdíjcsapdájává válhat. Mutatjuk a tényeket, rávilágítunk az okokra és a lehetséges megoldásra is.
A Bankmonitoron keresztül elkezdett nyugdíj-előtakarékosságok adatai szerint a magyar nők átlagosan egy évvel később kezdik el a megtakarítást, évente közel 40 ezer forinttal kevesebbet tesznek félre. Miközben statisztikailag 4-5 évvel tovább élnek, mint a férfiak. Ez nem egyszerűen bérszakadék. Ez egy időzített bomba, ami idős korban robban.
A nők tovább élnek és átlagosan kevesebbet is keresnek
A statisztikák egyértelműek. Egy 65 éves magyar nő várhatóan 18–20 évig él még, míg egy férfi átlagosan csak 14–15 évig. Ez azt jelenti, hogy ugyanabból – vagy inkább kevesebből – a megtakarításból 4–5 évvel hosszabb időszakot kell fedezni. Ez önmagában több millió forintos többletigényt jelent.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a nők nemcsak tovább élnek, hanem az életük során kevesebb nyugdíjcélú vagyont halmoznak fel. Átlagosan kevesebbet keresnek, gyakrabban szakad meg a karrierjük, és később kezdenek el tudatosan félretenni. A gyermekvállalás évei, a részmunkaidő, valamint az idős hozzátartozók ápolása mind olyan tényezők, amelyek csökkentik a jövedelmet és a járulékfizetési időt és ezáltal csökkentik az állami nyugdíj összegét is.
Ehhez társul egy kevésbé látható, de annál fontosabb tényező: a pénzügyi döntések. Sok nő később kezdi el a nyugdíj-előtakarékosságot, gyakran csak a negyvenes éveiben. Ez elsőre nem tűnik nagy különbségnek, de a kamatos kamat miatt akár milliókban mérhető hátrányt jelent.
Vegyünk egy példát: ha 35 évesen elkezdesz havonta 20 000 forintot félretenni, 65 éves korodra – 5%-os hozammal számolva – kb. 16,7 millió forintod lesz. Ebből te magad csak 7,2 millió forintot tettél bele, a maradék 8,8 millió a hozam. Ha viszont csak 45 évesen kezded és ugyanez a 16 millió a cél, akkor nem 20 ezret, hanem 40 200 forintot kellene félretenned, vagyis a dupláját. És a cél eléréséhez így nem 7,2 millió forintra van szükséged, hanem 9,6 millióra, ennyire sokat számít a megtakarítás kezdete.
Használd a Bankmonitor kalkulátorát és derítsd ki neked mekkora nyugdíjmegtakarításod gyűlne össze 65 éves korodra!
Hirdetés
Hirdetés
Kockázatkerülés nem mindig a legjobb stratégia
Szintén gyakori a túlzott óvatosság. A biztonságosnak hitt megoldások – például kizárólag állampapír vagy bankbetét – hosszú távon gyakran nem nyújtanak valódi védelmet. Az infláció és az elmaradt hozam csendben, de következetesen csökkenti a vagyon értékét. Paradox módon a túlzott biztonság maga is kockázattá válik.
Végül ott van a „majd a férjem” gondolkodásmód. Sok nő nem épít saját, névre szóló nyugdíjvagyont, hanem a párja jövedelmére és megtakarításaira támaszkodik. A statisztikák azonban könyörtelenek: a kapcsolatok jelentős része válással végződik, és a nők átlagosan 5–6 évvel túlélik a férjüket. Ez azt jelenti, hogy életük utolsó éveit gyakran egyedül töltik – akkor, amikor már nincs lehetőség újrakezdeni.
A női nyugdíjcsapda lényege egyszerű: kevesebb pénzből kell tovább élni. Ez szinte törvényszerűen életszínvonal-csökkenéshez vezet. Ráadásul az élet utolsó évei jellemzően a legköltségesebbek: egészségügyi kiadásokkal, ápolási szükségletekkel.
A jó hír az, hogy a csapda nem elkerülhetetlen. A korábbi indulás, a tudatosabb befektetési szemlélet és a saját vagyon építése valódi különbséget jelenthet. A nyugdíjmegtakarítás nem luxus, hanem annak biztosítéka, hogy idős korban ne a kiszolgáltatottság, hanem a jólét határozza meg az életet.
