A támogatott hitelek továbbra is élnek – de egyre kevesebben élnek velük. Az okok mélyebbre nyúlnak: gazdasági, demográfiai és technológiai változások formálják a trendet. Mi húzódik a jelenség mögött és mire számíthatunk a jövőben a támogatási rendszer kapcsán?
Hosszú lejtmenet: mit mutatnak a 2025-ös adatok?
2025 első negyedévének lakáshitelpiaci statisztikái alapján világos a trend: a támogatott konstrukciók aránya visszaszorulóban van. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a lakossági lakáshitelek közül mindössze 20,1 százalék volt támogatott konstrukció, szemben az előző év azonos időszakában mért 25,9 százalékkal. Ez 5,8 százalékpontos visszaesés, amely különösen szembetűnő annak fényében, hogy időközben elindult a munkáshitel is.
Vagyis még a kamatmentes, akár 4 milliós hitel megjelenésével együtt is csökkent az államilag támogatott kölcsönök súlya az év első harmadában megkötött lakossági hitelszerződéseken belül.
A magyar hitelpiacon egy csendes, de annál alapvetőbb változás zajlik, amely a támogatott kölcsönök fokozatos térvesztését jelenti. Ez a trend nem csak a háztartási, de a vállalati szegmensben megfigyelhető, és a jelek szerint egy mélyebb strukturális átalakulás részét képezi, amely nemcsak a hazai gazdaságpolitika irányváltására, hanem a pénzügyi szektor működésének alapvető változásaira is fényt derít.
Hirdetés
Hirdetés
Már sokan kihasználták: természetes csökkenés a Babavárónál?
A Babaváró hitel 2019-es bevezetése óta több százezer család élt a lehetőséggel. A konstrukció rendkívüli népszerűségnek örvendett, azonban az utóbbi években lassacskán, de folyamatosan csökkenni kezdett az érdeklődés. Legfőképp 2024-től a szigorúbb feltételek miatt csökkent a támogatott hitel népszerűsége.
Az MNB adatai szerint 2025 első két hónapjában mindössze 33,6 milliárd forint babaváró hitelt helyeztek ki, ami 16 százalékos visszaesést jelent az előző évi szinthez képest. Az okok között természetesen az is fellelhető, hogy sokan már kihasználták a programot, ugyanakkor nem mehetünk el amellett, hogy a konstrukció továbbra is a lehető legkedvezőbb szabad felhasználású hitel. Hiszen ha a család gyermeket vállal, akkor kamatmentes kölcsönt tesz lehetővé, több gyermek esetén pedig további kivételes kedvezmények érhetők el.
Ráadásul a szabad felhasználású Babaváró hitel remekül kombinálható például a CSOK Plusszal, vagy a Munkáshitellel. Illetve akár 100%-ban önerő is lehet egy lakáshitelhez, kiegészíthető vele a vételár, vagyis a családoknak lakhatási, otthonteremtési, és más lakáscélok megvalósításában is jelentős segítséget biztosíthat.
CSOK Plusz: teljes átalakulás, régi dilemmák
A CSOK Plusz 2024-ben váltotta fel a korábbi CSOK rendszert, magasabb hitelösszeggel (max. 50 millió Ft), fix 3 százalékos kamattal és gyermekvállaláshoz kötött tartozáselengedéssel. A program azonban nem hozta meg a várt fellendülést. Az egyik fő probléma, hogy az igénylők többsége csak egy gyermeket vállal, miközben a legnagyobb előnyök (tartozáselengedés) a második és harmadik gyermek után járnak. Emellett a feltételek szigorúak, és vissza nem térítendő támogatás nem társul a programhoz.
Vagyis a korábbi, meglévő gyermekek esetén is elérhető támogatás egy gyermekvállaláshoz kötött támogatott hitellé alakult, ahol a banki bírálati és egyéb feltételek is jelentősen megnehezíthették az érdeklődő családok dolgát és drasztikusan leszűkítették a jogosultak körét.
Aki még nem vette igénybe a támogatott lehetőségeket, annak még mindig érdemes átgondolnia. A banki gyakorlatok között azonban nagy különbségek vannak: egyes intézmények szigorú bírálati eljárást követnek, míg máshol könnyebben átmegy a kérelmi folyamat. A Bankmonitor kalkulátorai segítenek átlátni ezeket a különbségeket.
Érdemes alaposan megismerni a támogatásokat és szakértői segítséget kérni az igénylésben, mert ugyanaz a támogatás bankonként más feltételekkel érhető el.
A piaci hitelek dominanciája
A piaci alapú lakáshitelek átlagos ügyleti kamata 6,5 százalékot tett ki 2025 első negyedévében, az utóbbi időszakot inkább a kamatok visszafogott csökkenése jellemezte. Bankoktól független, pénzügyi tanácsadó cégeken keresztül nem ritka, hogy ennél lejjebb is lehet menni, akár 6% alatti kamat is elérhető. Az egyedi kamatra az átlagnál magasabb jövedelemmel és megfelelő ingatlanfedezettel lehet szert tenni.
Mindemellett a piaci hitelek népszerűsége az ügyintézés, az elvárások és teljesítendő feltételek tekintetében is kiemelhető. Aki például:
- nem szeretne (több) gyermeket vállalni
- nem a támogatott, preferált településen szeretne lakáscélokat megvalósítani, ahol a Falusi CSOK, az egyetlen vissza nem térítendő támogatás még elérhető,
- vagy csak egyszerűen nem szeretne bajlódni az éveken keresztüli elvárások nehézségeivel, az piaci kölcsönt választ.
A további előnyökről nem is beszélve: az automatizált, gyors, digitális hitelfelvételi folyamatok támogató hatása1 különösen a személyi kölcsönök területén látszik. A személyi hitelek több mint 40 százalékát már online folyósítják, ami jelentős versenyelőnyt jelent a bürokratikusabb támogatott hitelek ellenében.
A digitális hitelfelvételi folyamatok automatizálása jelentős költségmegtakarítást jelent a bankoknak. A személyi kölcsönök esetében ez különösen látványos: a kibocsátás 51 százalékkal nőtt éves összevetésben, részben az automatizált folyamatoknak köszönhetően.
Egy korszak vége?
A támogatott hitelek fokozatos visszavonulása egy korszak végét jelzi a magyar hitelpiacon. Míg korábban az állami támogatások központi szerepet játszottak a lakáshoz jutásban és a vállalati finanszírozásban, mára a piaci mechanizmusok váltak dominánssá. Ez a változás hosszú távon hatékonyabb pénzügyi rendszert eredményezhet, de rövid távon társadalmi feszültségeket okozhat, különösen a kevésbé tehetős rétegek körében.
Hiszen a támogatott hitelek visszaszorulása elsősorban a kevésbé tehetős rétegeket érinti, akik számára a támogatások nélkül nehezebben elérhető a lakáshoz jutás. A paradoxon pedig abban kereshető, hogy az újabb, most elérhető támogatások, mint például a CSOK Plusz is inkább azoknak lehet alternatíva, akik nem a szerényebb jövedelemből élő réteget képviselik.
A lakhatási támogatás szintén csak kevesek számára elérhető, pedig a havi 150 ezer forint nem csak azokat segíthetné, akik albérletben laknak, hanem azokat is, akik meglévő lakáscélú jelzáloghitelt törlesztenek. Korábbi cikkünkben részletesen megvizsgáltuk, miért nem terjed ez a támogatási forma, annak ellenére, hogy nagyon sokan szívesen kihasználnák.
A folyamat visszafordíthatatlannak tűnik, és a jövőben valószínűleg még erősödni fog, nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a jelenlegi támogatási rendszer is komoly terhet jelent az egyébként sem rózsás helyzetű állami költségvetésre.
A bankok digitalizációs törekvései, a költségvetési megszorítások és az EU-s szabályozási környezet mind ebbe az irányba mutatnak. A kérdés már csak az, hogy a kormányzat milyen ütemben és milyen társadalmi kompenzációkkal hajtja végre ezt az átállást, de a választásokig érdemi változásokra aligha kerülhet sor.
Csatlakozz te is a több mint 160 000 feliratkozott olvasónkhoz és értesülj elsők között a gazdasági hírekről és a legjobb pénzügyi ajánlatokról.
