Magasabb végzettségi szint, magasabb jövedelem. Sokszor azonban úgy tűnik, hogy még egy diploma sem segít az alapvető pénzügyi (vagy csak szimplán matematikai) összefüggések átlátásában. Jelentős számban kapunk kérdéseket a Diákhitelt illetően, melyből kiderül, hogy vagy a lustaság, vagy az összefüggések hiánya hajtja rossz következtetések, és ebből adódóan rossz döntések felé a hitellel rendelkező diplomások egy részét. A hazai összefüggések szemléltetését követően bemutatjuk, hogyan tekintenek a hitel és a tanulmányok összefüggéseire a burzsoá amerikaiak…
„Összedől a világ: nem csökken a Diákhitel tartozásom!”
Sok diplomás 4-5 évvel a munkakezdése után sajnálattal állapítja meg, hogy alig csökkent a nyilvántartott Diákhitel tartozása (néhány esetben egyáltalán nem csökkent). Hogyan következhet be ez a helyzet? A Diákhitel pénzügyi terhelését nagyon óvatosan kalibrálták. A fizetendő összeg a fizetés százalékában van kifejezve (4% és 11% közötti mértékben, több változó függvényében), figyelve arra, hogy ne jelentsen komoly megterhelést a frissen végzettek számára. Azok esetében, akik diploma után rögtön vállalkozóként indulnak, jellemzően a minimálbérhez kötött minimális törlesztési szint jelentkezik fizetési kötelezettségként. Olyannyira alacsony az előírt minimális hiteltörlesztés, hogy sokszor érdemi mértékben emiatt nem csökken a Diákhitel nyilvántartott tartozása.
Hirdetés
Hirdetés
„Letudom gyorsan egy személyi kölcsönnel”
Amikor pár évvel a diplomázást követően valaki először nézi meg a Diákhitel egyenlegét, sokszor csalódik a fentiek miatt. Ilyenkor fut bele egy olyan totálisan hibás gondolatba, hogy „gyorsan kiváltom a hitelemet egy személyi kölcsönnel , amit 5 év alatt visszafizetek teljesen…”
Mi ezzel a gond?
A személyi kölcsön THM-je (effektív kamata) legjobb esetben 10% körüli, átlagban inkább 17%. Ezzel szemben a ugyanez a Diákhitel esetében jelenleg 2% (tanulmányi díj fizetésére felvett hitel), vagy 3,9% (szabad felhasználású diákhitel). Azaz minimálisan 6%, maximálisan 15%pont a kamatkülönbözet, amivel többet fog fizetni a hitelfelvevő. Egyszerűen nem éri meg!
Értelemszerűen: ha valaki ki tudja fizetni a személyi kölcsön magasabb kamatához és rövidebb futamidejéhez tartozó lényegesen több havi törlesztést, akkor a racionális döntés az, hogy megemeli a Diákhitel törlesztésére fordított összeget és nem a minimumot törleszti! Ebben az esetben pár százezer forintot megspórol magának…
Egyszerű kamatszámítás, egyszerű szorzás. Erre elvileg az általános iskola 8 osztályának elvégzésével mindenki képes. A magyar oktatási rendszer nem túl acélos a pénzügyi ismeretek átadását illetően, de ezen a szinten talán még e nélkül is jó döntéseket lehetne hozni.
USA: ahol a lakáshitelek után a diákhitel a legnagyobb tétel
Az Economist legfrissebb száma részletesen foglalkozik az amerikai fiatalság tanulmányokra felvett hiteleivel. A cikk megállapítja, hogy az elmúlt évtizedben 40%-kal nőtt az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben fizetett tandíj mértéke (ez olyan szinten idegen a magyar gondolkodástól, hogy talán célszerű lett volna nem lefordítani…)
Az aktuális statisztikák szerint az átlagdiplomás hitelállománya a munkakezdéskor 27 ezer dollárt tesz ki (7,5 millió Ft). A diákhitel a lakosság körében a második legnagyobb tartozás, közvetlen a lakáshitelek után.
Mindezt miért vállalják? Az átlagos kezdő fizetés 80%-kal haladja meg a diplomások esetében az érettségivel rendelkezők havi jövedelmét.
És akkor jöjjön a döbbenet: „The amount of debt a student has is often less important than the college or the degree.” A felvett diákhitel mértéke gyakran kevésbé fontos, mint a megszerzett diploma. A jobb képzések magasabb költséggel bírnak, de a végzés után magasabb jövedelmet biztosítanak. A magyar társadalomnak vélhetően még egy kicsit pallérozódnia kell ahhoz, hogy valós döntési pont legyen egy 3-4 millió Ft-os hitelállomány többlet plusz 100-150 ezer Ft havi nettó fizetésért.
A továbbtanulás részben pénzügyi döntés ma. És (talán kisebb) részben mindig is az volt, még a Kádár-rendszer idejében is. Így érdemes lenne a valós pénzügyi jellemzőket figyelembe véve dönteni róla Magyarországon is.
Azoknak akik szeretnének elmélyedni, ajánljuk a témában megjelent korábbi elemzéseinket:
