A Diákhitel1, hasonlóan minden más hitelfajtához, egy olyan hitelkonstrukció, amit kamatokkal együtt kell visszafizetni a hitelnyújtónak. Ez az állítás a Diákhitel2 esetében akkor állná meg a helyét, ha az állami támogatás miatt nem lenne nulla százalék az ügyfelek által fizetendő kamat. Ezen túlmenően számos egyedi jellemzője van a diákhitelnek, amivel ajánlatos tisztában lenni a felvétele előtt. A fontosabb tényezők közül most a kamatos kamatot vizsgáljuk meg és bemutatjuk, miért is nem kell aggódni e miatt.
Egy hitelnél meghatározó, hogy egyáltalán milyen intézmény az, amely a hitelt nyújtja számunkra. A Diákhitel Központ nonprofit intézmény, így a saját optimális, biztonságos és költséghatékony működésének fenntartását kell a kamatokból fedeznie, ezen felül nem számíthat fel többletkamatot, hogy nyereséget termeljen. Ebből adódóan nincs arra sem kényszerítve, hogy a kamatokkal esetleg trükközzön.
Jelenleg két hitelkonstrukció elérhető a Diákhitel Központnál. A Diákhitel2 a szabad felhasználású Diákhitel1-gyel szemben csak a képzési önköltségre fordítható, viszont a hitelfelvevőknek az előbbinél nem kell kamatot fizetniük, azt átvállalja tőlük az állam.
A Diákhitel1 kamata jelenleg 2,3%. Pontosan mit is fedez ez a kamatbevétel? A Diákhitel Központ ebből fizeti ki a hallgatók hitelezéséhez általa felvett hitelek kamatát (hiszen pénzt nem tud teremteni, neki is fel kell vennie valahonnan hitelt, hogy forráshoz jusson), finanszírozza saját működésének költségeit és fedezetet képez a vissza nem fizetett diákhitelekre.
A diákhitel-felvevők számos egyéb kedvezményt is kapnak a rendkívül alacsony, illetve a nulla százalékos hitelkamaton felül. Például, amíg tart a hallgatói jogviszonyuk, addig nem kell megkezdeniük a hitel visszafizetését, de ha úgy adódna, bármikor (akár az egyetemi tanulmányok ideje alatt is), bármekkora összegben előtörleszthetnek teljesen ingyenesen.
A kamatmentes hiteleket nem számítva általánosan igaz a hitelekre, hogy a hitelt nyújtó intézmény a hitelfolyósítás első napjától kamatot számít fel az ügyfél felé a hitel után. A Diákhitel2 kamatmentes a felvevőknek, tehát náluk ez nem merül fel kérdésként, azonban a Diákhitel1 esetében az általános gyakorlat szerint történik a kamat felszámítása. A felsőoktatási tanulmányok alatt az ügyfélnek nem kell törleszteni a diákhitelt, így a felvett Diákhitel1 után számolt kamatot sem kell rendezni. A Diákhitel Központ a nyilvántartott, de nem rendezett kamatösszeget az év végén a jogszabályi előírásoknak megfelelően eljárva hozzáadja az addig folyósított összeghez.
Ezt a szaknyelvben úgy nevezik, hogy a kamattartozást tőkésítik. Ez az adott év végén történik. A következő év elejétől már a megnövelt összeg (felvett hitel + tőkésített kamat) lesz a kamatszámítás alapja. Így jön létre a kamatos kamat, amelynek egyesek túl nagy jelentőséget tulajdonítanak. Egy számpéldával bemutatjuk, hogy egyáltalán nem extrém magas kamatos kamat összegekről beszélünk.
Tegyük fel, hogy egy egyetemistának 2018. január 15-én folyósítottak 350 ezer Ft összegben Diákhitel1-et, és ez az összes hiteltartozása. A január közepi folyósítástól az év végéig a 2,3%-os kamattal számolva 7719 forintnyi meg nem fizetett kamat gyűlik össze, ha a diák kihasználja azt a lehetőséget, hogy a hallgatói jogviszonya alatt semmit nem kell törlesztenie. Ezt a kamatösszeget az év végén a vonatkozó szabályok szerint eljárva tőkésítik, vagyis hozzáadják a felvett hitel összegéhez. A következő év nyitó hiteltartozása tehát 357 719 Ft lesz.
Nézzük, mi történik 2019-ben (a teljes évet számba véve), ha a kamatszint (2,3%) nem változik, és a tanulmányait végző hallgató a hitelszerződésben foglalt lehetőségével élve továbbra sem törleszt!
A kamatos kamat érvényesülésével a 2019. év eleji 357 719 Ft-os tőketartozásra számítva az év egészében fizetendő kamat 7261 Ft lesz. Amennyiben lenne mód a meg nem fizetett kamattartozás tőkésítésétől és a kamatos kamattól való eltekintésre, akkor 2019 elején 350 00 Ft maradna a tőketartozás és az erre számított kamat 7081 Ft lenne. A kamatos kamat miatt tehát egy év alatt 180 Ft-tal lesz magasabb a tartozásunk. Jól láthatóan ez nem akkora összeg, hogy e miatt aggódnunk kellene. Azt hozzátennénk, hogy a kamatos kamat hatása hosszabb időtávon tud volumenében nagyobb lenni, de például az 5 éves egyetemi tanulmányok alatt csak ennek következtében nem fogunk csődbe jutni.
Nézzünk kicsit a múltba is! 2001 és 2010 között még olyan magas volt Magyarországon az infláció, a hazai kamatok szintje – és ezzel együtt a Diákhitel Központ saját hitelfelvételének kamata –, hogy az akkor elérhető szabad felhasználású diákhitelt felvevő ügyfelek felé felszámított kamat is igen magas (9,5-12% közötti) volt. (Ezzel együtt akkor is kiugróan alacsonynak számított. A bankok által nyújtott hasonló jellegű lakossági forinthitelek kamatátlagának a harmadát sem érte el.)
A nem elhanyagolható kamatteher mellett ugyanakkor a tanulmányok után kezdődő törlesztési időszak első két naptári évében olyan alacsony volt a minimálbér 6%-át kitevő kötelező havi törlesztés (3000 és 4290Ft közötti összeg), hogy az ügyfelek által az adott év során befizetett havi törlesztések összege nem fedezte a hiteltartozásuk után felszámított kamat összegét sem. (Olyan ügyfelek is kerülhettek ilyen helyzetbe, akik a kötelező törlesztőrészleteket a szerződésnek megfelelően, időben és pontosan fizették.)
Ilyenkor a jogszabályi előírásoknak megfelelően az adott évben meg nem fizetett kamat szintén tőkésítésre került év végén, vagyis ennyivel megnövekedett a következő évi kamatfelszámítás alapját képező hiteltartozás. Itt is keletkezett tehát kamatos kamat. A ki nem egyenlített kamatból származó tőketartozás-növekedés nyomán keletkező többlet kamatteher az érintettek körében jellemzően néhány ezer forint és húszezer forint között alakult éves szinten. Ez praktikusan senkinek nem okozott leküzdhetetlen pénzügyi terheket, hiszen még a minimálbér alapján (a harmadik törlesztési évtől a személyes jövedelem alapján) meghatározott havi törlesztés összegét sem érintette.
Ugyanakkor az érintett ügyfelek azon relatíve szűk köre számára, akik a Diákhitel Központ által kiküldött éves egyenlegértesítő világos értelmezésére nem voltak képesek, a hiteltartozás emelkedése zavart, értetlenséget és bizalmatlanságot okozott. Ennél a körnél az a lehetőség sem tudatosult, hogy az ügyfélbarát módon, nagyon alacsony szinten meghatározott kötelező törlesztésen felül bármikor van mód nagyobb összeg befizetésére is, amivel elkerülhető, hogy a havi törlesztések még a kamatot sem fedezik. Az értetlen és trükközésre gyanakvó ügyfeleknek e szűk köre is elég volt ugyanakkor ahhoz, hogy a diákhitel kamatos kamata kapcsán meglehetősen erőteljes negatív hírverést generáljon a médiában és a közvéleményben és beárnyékolja a felelős és korrekt hitelezési tevékenység imázsát.
De szerencsére ez már a múlt. A Diákhitel1 mai, rendkívül alacsony kamatszintje és az első két törlesztési év kötelező havi törlesztésének bázisaként használt minimálbér növekedése mellett eleve nem fordulhat elő, hogy a befizetett kötelező törlesztőrészletek ne fedezzék a felszámított kamatot. (2018-ban a 2017. évi minimálbér 6%-át, azaz 7650 Ft-ot kell havonta törleszteniük azoknak a Diákhitel1-felvevőknek, akik a törlesztési kötelezettségük első két évében járnak.)
