2025-ben akár havi 150 ezer forintos lakhatási támogatást is kaphatnának a 35 év alatti dolgozók – mégis alig élnek vele. Miért ilyen kevesen igénylik ezt a jelentős támogatást? Vagy a kínálattal van probléma? Milyen feltételekkel működik, és mit nyerhet az, aki él a lehetőséggel? Közérthetően bemutatjuk a szabályokat, a céges gyakorlatot, a számokat és az esetleges buktatókat is.
Hogyan működik a lakhatási támogatás?
A lakhatási támogatás egy munkáltató által adható juttatás, amelyet a 35 év alatti munkavállalók vehetnek igénybe, ha albérletben laknak vagy lakáshitelt törlesztenek. A cél, hogy segítse a fiatalokat az önálló lakhatás megteremtésében, legyen szó bérlésről vagy saját otthon vásárlásáról.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv. 70. § (8d)) teszi lehetővé, hogy a munkáltató adózott cafeteria-juttatásként akár havi 150 ezer forintot adjon a dolgozónak, ha az igazolni tudja lakhatási költségeit.
Ha megfelelsz a feltételeknek, és a munkáltatód kínálja a támogatást, mindenképpen érdemes élni a lehetőséggel. A havi 150 ezer forint jelentős segítség lehet, különösen a mai lakásárak és bérleti díjak mellett.
Hirdetés
Hirdetés
Mire használható a lakhatási támogatás és kik vehetik igénybe?
A havi 150 ezer forint tehát albérleti díjra és lakáshitel törlesztésére is felhasználható.
Főbb feltételek:
- Az igénylőnek 35 év alatti, magyarországi munkaviszonnyal rendelkező munkavállalónak kell lennie.
- Igazolt piaci alapú bérleti szerződéssel kell rendelkeznie,
- vagy lakáshitellel, amelyről szintén igazolást kell tudnia felmutatni.
A támogatás összege legfeljebb havi 150 000 Ft, ami évente 1,8 millió Ft.
Miért nem terjed 2025-ben a lakhatási támogatás?
A GKI Gazdaságkutató szerint a 35 év alatti dolgozók mindössze 2–3%-a kap lakhatási támogatást, pedig a jogosultak száma ennél jóval magasabb lehetne. Miért ilyen alacsony az arány?
Munkáltatói oldalról feltételezhető bűnös lehet egyrészt az adminisztrációs teher, hiszen a támogatás bevezetése és kezelése plusz papírmunkát jelent, ami főleg kisebb cégeknél lehet jelentős akadály. Másrészt a 28%-os adóteher miatt a munkáltatók inkább más, kedvezőbb adózású juttatásokat választanak (a lakhatási támogatást, mint cafeteria-elem 15 százalékos SZJA és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó terheli, de még így is kedvezőbb a cég számára, mintha az összeget bérként adná a dolgozóknak). Emellett az idén indult lehetőség miatt nagy a bizonytalanság is, sokan nem ismerik pontosan a szabályokat, félnek a hibás adminisztrációtól, az esetleges NAV-ellenőrzéstől. Pedig a munkavállalók megtartása miatt sem lenne utolsó szempont, ha a vállalatok alkalmaznák a lakhatási támogatást.
A cégeken túl a munkavállalók sincsenek könnyebb helyzetben, bármennyire is szeretnék igénybe venni a jelentős támogatást lakhatásuk finanszírozására. Számukra az információhiány okozhat leginkább gondot, sokan lehetnek, akik nem tudnak a lehetőségről, vagy nem értik, hogyan működik, de ennél is valószínűbb, hogy a munkáltatónál nem érhető el a lehetőség, hiszen mint láthattuk, a programhoz csak nagyon kevés cég csatlakozott.
A jogosultsági kérdések szintén nehézkesek lehetnek, a fiatalok jelentős része családi ingatlanban lakik, vagy nem tud hivatalos bérleti szerződést bemutatni. Ez utóbbit a piaci realitás sem segíti: A bérbeadók jelentős része nem hajlandó hivatalos szerződést kötni, így hiába biztosít a munkáltató lehetőséget, a dolgozó elesik a támogatástól.
2024-es KSH és GKI adatok szerint a 35 év alattiak 25–28%-a él albérletben, de valószínűsíthetően közülük is csak töredékük tudja igénybe venni a támogatást, főként a fenti akadályok miatt.
Aki kapja, marja
Bár a támogatás elvileg minden 35 év alatti dolgozónak járhatna, a valóságban csak kevés cég kínálja fel ezt a lehetőséget.
Egy márciusi felmérés szerint az 51 főnél nagyobb cégek 7–15%-a vezette be a támogatást, főleg olyan szektorokban, ahol a fiatal munkaerő megtartása kiemelt cél (például IT, pénzügy, autóipar). Ezeknél a cégeknél a támogatás gyakran a cafeteria-rendszer része, és jól kommunikált, átlátható feltételekkel igényelhető.
A kisebb cégek körében ritka a támogatás, mivel az adminisztrációs teher és a plusz adó miatt sokan nem vállalják be a bevezetését. Gyakori, hogy a cégek inkább egyszerűbb, kevésbé kötött juttatásokat választanak. Egyes multinacionális cégek és néhány fővárosi startup már kínálja a támogatást, de a teljes munkaerőpiacon még mindig kivételnek számítanak.
Veszélyek és buktatók is lehetnek
- Ha megszűnik a munkaviszony, a támogatás is megszűnik.
- A támogatás adóköteles a munkáltatónál, így a cégek bármikor visszavonhatják.
- Nem minden bérbeadó hajlandó hivatalos szerződést kötni – így sokan elesnek a támogatástól.
Lakáshitel-törlesztésre is jár?
A lakhatási támogatás nemcsak albérletre, hanem lakáscélú jelzáloghitel törlesztésére is igényelhető. Ez azt jelenti, hogy aki saját lakást vásárolt hitelből, az is jogosult lehet a támogatásra, amennyiben megfelel a többi feltételnek.
Ugyanakkor az imént felsoroltak miatt sokan szorulhatnak ki az igénylők köréből. Jó tudni, hogy számukra is létezik olyan alternatíva, amellyel adott esetben faraghatnak a lakáshitelre fizetendő havi kiadásokból.
Tudtad? Lakhatási támogatást kaphatnak az álláskeresők is
2024-től jelentős bővülés történt a lakhatási támogatások rendszerében: az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a GINOP Plusz-3.1.1-23 kiemelt munkaerőpiaci program keretében már nemcsak fiatal munkavállalók, hanem a 30–64 év közötti, legalább egy hónapja álláskeresőként nyilvántartott személyek is igényelhetnek lakhatási támogatást, ha új munkahelyük legalább 60 km-re van a lakóhelyüktől.
A programban résztvevők akár 12 hónapon keresztül kaphatják meg a lakásbérleti díjuk 100%-át, de legfeljebb a mindenkori minimálbér 70%-áig, ami 2025-ben havi 203 560 Ft-ot jelenthet. Az igénylés feltétele a legalább hat hónapra szóló, heti legalább 20 órás munkaviszony, valamint az, hogy a munkavégzés helyén vagy annak 60 km-es körzetében ne rendelkezzen saját lakóingatlannal az álláskereső.
Az új támogatási forma különösen azoknak jelenthet segítséget, akik a lakóhelyükön nem találnak munkát, de hajlandók a költözésre vagy ingázásra. A részletekről és a jelentkezés menetéről a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, illetve a területileg illetékes járási hivatalok nyújtanak bővebb felvilágosítást.
