Július elsejétől új adó terheli a lakosság kamatjövedelmét: az eddigi 15% kamatadó mellé további 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) is meg kell fizetnünk a befektetéseink után. De milyen hatása lehet ennek az intézkedésnek a megtakarítási és hitelpiacra?
A kormány döntése értelmében a kamatjövedelmeket egy újabb adó terheli a jövőben: július elsejétől ugyanis ezen bevételek után 13% szociális hozzájárulási adót is fizetni kell. Két fontos előírás azonban nagyon is lényeges az adó szempontjából:
- Az új adó 2023. július elsejétől lép életbe, az ezen időpontig lekötött betétekre, vásárolt értékpapírokra, megkötött biztosítási szerződésekre nem érvényes az új adó.
- Egyes megtakarítások szocho mentesek maradnak. A kamatadómentes állampapírok, az ingatlanalapok, az szja mentessé váló unit linked biztosítások után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót.
A magasabb adóbevétel mellett kiemelt célja az új adónak az is, hogy a lakossági megtakarításokat az állampapírok felé tereljék. De nem csak az új adóval szeretnék a befektetők figyelmét az állampapírokra irányítani, más döntések is ezt a célt szolgálják.
- A bankoknak fel kell hívniuk ügyfeleik figyelmét, hogy az állampapírok választásával milyen nyereségre tehettek volna szert egy év alatt. Az értesítést 2023. október 1. és 2023. december 31. között kell kiküldeni. Tehát gyakorlatilag a pénzintézeteknek „reklámozniuk” kell az állampapírokat.
- Az értékpapíralapoknak – ilyenek a részvény-, a kötvény- és a vegyes alapok is – a náluk kezelt megtakarítások legalább 60 százalékát értékpapírban kell tartani. Ezen belül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak legfeljebb 5 százaléka lehet nem állampapírokban. Emellett az értékpapíralapok és ingatlanalapok likvid eszközeinek legalább 20%-át Diszkont Kincstárjegyben kell tartaniuk.
- A bankok az adójukat csökkenthetik abban az esetben, ha állampapírt vásárolnak, illetve növelik az állampapír-állományukat.
Hirdetés
Hirdetés
A növekvő állampapír-kereslet, csökkenő hozamokat eredményezhet
Teljesen logikus, hogy a növekvő kereslet leszorítja az árat. Egy megtakarításra lefordítva ez azt eredményezheti, hogy az elvárt kamat, hozam csökkenhet, vagyis az állam valamelyest olcsóbban finanszírozhatja meg magát.
A hazai állampapírok referenciahozama bő egy hónap alatt már így is érdemben csökkent. A különböző futamidőkön 0,29-2,75 százalékponttal mérséklődtek a hozamok. Ez azt jelenti, hogy az állam finanszírozási költségei már csökkenésnek indultak. Természetesen ez nem csak az új szabályoknak köszönhető, rövid futamidőn a jegybank május végi kamatcsökkentése is kifejthette a hatását.
Első ránézésre ez eléggé megfoghatatlan, ugyanakkor a lakosság számára is érdemi hatása lehet. Az elmúlt hónapokban hatalmas népszerűségnek örvendtek a rövid futamidejű Diszkont Kincstárjegyek. Ez teljesen érthető, hiszen akár 14%-os éves hozamot is ígértek.
A lakossági állampapírok nem változnak, vagy mégis?
Az új adó bevezetésével az adómentes állampapírok pénzügyi előnye még nagyobb, hiszen azonos kamatszint mellett a nettó nyereségben egyre jelentősebb a különbség. Egy évi 9 százalékos kamatozású állampapírral egy 12,5 százalékos kamatozású betét tudja felvenni a versenyt. Az adózást követően ezen két konstrukció nyeresége egyezik meg.
Vagyis az új adó miatt az állampapírok kamatelőnye a versenytársakkal szemben úgy nőhet, hogy nem változtat senki a feltételeken. Ez lehetőséget teremthet az állampapírok kamatának csökkentésére. Ilyen változás azonban nem történt még a lakossági állampapíroknál. (Az inflációkövető állampapír kamatprémiumának fél százalékra csökkentése már az adóváltozások előtt megtörtént.)
Vagyis elsőre úgy tűnik nem változott a lakosság helyzete. Érdemes azonban a dolgok mögé nézni, a legnépszerűbb lakossági állampapírok egyikének a hozama ugyanis megváltozhat az új helyzetben. A Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) kamatát negyedévente a 3 hónapos futamidejű Diszkont Kincstárjegy (DKJ) aukciók hozama alapján határozzák meg. A jelenlegi negyedévben 15,9% a papír kamata – ez a DKJ 14,9%-os aukciós átlaghozamából és 1% kamatprémiumból áll össze -, mely jelenleg a legmagasabb éves kamatszint a lakossági állampapírok között.
A papír április 21-től július 21-ig ígér évi 15,9%-os kamatot, azt követően az aktuális aukciós hozamok alapján átárazódik. Július még odébb van, de a trendeket már most láthatjuk: a legutóbbi aukciós átlaghozam 13,2% volt, ez 14,2 százalékos kamatot eredményezne a BMÁP következő negyedévére. Ha a helyzet nem változik, akkor komoly kamatcsökkenésre számíthatnak azok, akik ezt a befektetést választották.
Mi lesz a hitelekkel?
A befektetések állampapírba terelésének ránézésre nincs hatása a hitelekre. Nyilván közvetlen hatása tényleg nincs a kölcsönökre az állampapírkereslet emelkedésének, de ha jobban belegondolunk az állampapírhozamok mérséklődésének már igenis lehet áttételes hatása a kölcsönökre is.
A hosszú időre fix kamatozású jelzáloghitelek – 3, 5, 10 éves kamatperiódusú – kamata kamatfordulókor a kamatváltoztatási mutató aktuális értéke alapján változhat. Ennek több fajtája is van: egy részük a bankközi kamatoktól, egy részük pedig az állampapírok hozamtól függ. Tehát az állampapírhozamok csökkenése a közeljövőben átárazódó, meglévő hiteleknél pozitív hatást fejthet ki. A kamatváltoztatási mutató értéke ugyanis csökkenhet. (Vagyis az érintett hitelek kamata nem, vagy csak kisebb mértékben emelkedik átárazódáskor.)
Az új hitelekre is van hatása az állampapírhozamoknak. A hitelkamatok meghatározásakor a bankok abból indulnak ki, hogy a kölcsönösszeget milyen áron tudnák beszerezni a pénzpiacon. Ezt a hosszú futamidejű bankközi kamatok- ezt nevezik BIRS-nek – és az állampapírok hozama erősen befolyásolja. Ezen hozamok csökkenése a bankok kamatköltségét is mérsékli, ami lehetőséget teremthet az új hiteleknél a kamatcsökkentésre.
Ez nem azt jelenti, hogy a bankok holnaptól csökkentik az új személyi kölcsönök, lakáshitelek kamatát, de a kamatemelkedésre egyre kisebb az esély, egyes bankok pedig tényleg minimálisan mérsékelhetik a kölcsönök árát.
