A nyugdíjrendszer napjaink egyik legérdekfeszítőbb gazdasági témája, és nem csak az aktualitások miatt: a nyugdíj folyamatosan több millió ember megélhetését biztosítja közvetlenül. Ennek ellenére nagyon sokan úgy vélik, hogy a helyzet romlani fog, és még aktív idejükben gondoskodniuk kell arról, hogy időskorukban kellő nagyságú pénztőke álljon majd rendelkezésükre, amelyből kipótolhatják a kieső bevételüket. Most annak jártunk utána, hogy egy átlagembernek milyen főbb kérdései lehetnek a nyugdíjjal kapcsolatosan, és mit érdemes ma megtenni azért, hogy később biztonságban érezhessük magunkat.
Mi a nyugdíjrendszer legnagyobb nehézsége?
A nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságáról nagyon sok szó esik: a jelenlegi aktívak a jelenlegi idősek nyugdíját fizetik, de cserébe csak remélni tudják azt, hogy ők is fognak majd nyugdíjat kapni a náluk fiatalabb generációtól. A probléma oka, hogy a fejlett világban egyre csökken a termékenység, közben pedig az élettartam egyre hosszabbodik. Ennek következtében egyre kevesebb aktív tart el egyre több időst, és ez elkerülhetetlen finanszírozási nehézségeket okoz a nyugdíjrendszerben. A helyzeten a legfrissebb vonatkozó rendelkezések sem segítenek. 2021-től kezdve fokozatosan visszaépül a 13. havi nyugdíj, amely annak teljes értékű formájában évi 280-300 milliárd forintos érvágást jelent majd a nyugdíjkassza számára; a szociális hozzájárulási adó (szochó) 2020. július 1-től bekövetkező csökkentése pedig évente további minimum 100 milliárd forinttal terheli meg a rendszert. Az idő múlásával a nyugdíjrendszer állapota csak egyre súlyosabb lesz, ezért létfontosságú, hogy még aktív korunkban, egyéni szinten elkezdjük kezelni a problémát.
Hirdetés
Hirdetés
Milyen helyzetben vannak a jelenlegi nyugdíjasok?
Akik nem halmoznak fel saját megtakarítást, ők csak az állami nyugdíjrendszerre tudnak hagyatkozni, ezért számukra kiemelt fontossággal bír ez a kérdés. Jelenleg bő kétmillió ember kap nyugellátást Magyarországon, és az ő átlagos nyugdíjuk a legfrissebb adatok szerint havi 140 000 forint körül mozog. Az adatok statisztikai jellegéből kifolyólag pontosabb képet kaphatunk akkor, ha az átlag helyett a mediánt (azaz a sokaság közepén álló értéket) vizsgáljuk: ez tavaly év végén havi 117 000 forint körül alakult. A nyugdíjak összege tehát jelentősen elmarad a bérektől, ráadásul egyre nagyobb lemaradás látszik ebben a viszonylatban, ezáltal az idősek életszínvonala egyre távolabb kerül az aktív korúakétól.
Mit tud majd biztosítani számunkra az állami nyugdíjrendszer?
Amikor majd egy mai aktív eléri a nyugdíjkorhatárt (ez 2022-től 65 év lesz), akkor egy komplex számítás segítségével megállapítják számára a nyugdíja összegét. Az ellátmány mértéke leginkább a ledolgozott évek számától és az időközben befizetett járulékok mennyiségétől függ. Gyakran szokás az utolsó havi munkabér arányában vizsgálni a várható nyugdíj összegét, de erre csak becsléseket tehetünk. Jó esetben valaki akár a 70-80%-át is megkaphatja az utolsó fizetésének, de sokaknál inkább 50% vagy még annál is kevesebb lesz ez az arány!
Mekkora jelentősége van egy privát megtakarításnak?
Aki szeretné kiegészíteni az állami nyugdíját, annak az egyetlen alternatívát az öngondoskodás jelenti. Ha valaki időben elkezdi alkalmazni ezt a gyakorlatot, és kellően magas összegeket tesz félre havonta, ő akár több tízmillió forintos tőkét is felhalmozhat az évek során! Hogy ez mire lesz elegendő, az attól függ, mennyi időt töltünk majd nyugdíjban. A 65 év felett még várható élettartam a KSH 2013-as adatai szerint férfiaknál 14,5 év, nőknél 18,4 év volt, és ez a szám mindkét esetben egyre emelkedik. Ha feltételezzük, hogy valaki 20 évig él nyugdíjasként, akkor ez idő alatt egy komoly megtakarításból akár százezer forint körüli összeggel is kiegészítheti majd a havi nyugdíját.
Milyen megtakarítások közül válogathatunk?
Alapvetően három különböző előtakarékossági forma létezik azok számára, akik rendszeresen szeretnének pénzt félretenni idősebb korukra. Ezek közül a legelterjedtebb verzió az ún. önkéntes nyugdíjpénztár: több mint 1,1 millió felhasználóval rendelkeznek ezek a konstrukciók. A második legtöbb ügyféllel a nyugdíjbiztosítások büszkélkedhetnek, tavaly év végén 300 000 felett járt az ilyen típusú szerződések száma. Végül nyugdíj-előtakarékossági számlája (NYESZ) nagyjából 100 000 magyar kisbefektetőnek van, tehát a megtakarítási szerződések összesített száma kb. 1,5 millióra tehető.
Mennyi pénzt gyűjtöttünk össze eddig?
Az önkéntes nyugdíjpénztárakról a Magyar Nemzeti Bank olyan statisztikát is közölt, hogy az egyes korcsoportok mennyi megtakarítással rendelkeztek 2018. végén. Ezeket a számokat az alábbi ábrán megmutatjuk.
Láthatjuk, hogy az életkor előrehaladtával növekszik az egyenleg: a 16-29 évesek átlagosan 191 000 forintos megtakarítást halmoztak fel 2018. év végéig, a 30-44 évesek már 803 000 forintot, a 45-59 évesek csaknem 1,4 millió forintot, a 60 évnél is idősebbek pedig több mint 2,3 millió forintot. Az így kirajzolódó trend összhangban van azzal is, hogy az MNB szerint 2019. első félévében átlagosan havi 6 000 forintos befizetést eszközölt egy pénztári tag: ebben a tempóban az ábrán látható eredmények valóban elérhetők.
Mire lesz elegendő ez az összeg?
Fentebb bemutattuk, hogy igazán számottevő változást akkor tudunk elérni a nyugdíjunk összegét illetően, ha aktív éveinkben sikerül felhalmoznunk egy akár több tízmillió forintos nagyságrendű pénztőkét. A valóság azonban azt mutatja, hogy az átlagos befektető által idős korára összegyűjtött összeg sajnos elmarad ettől az optimumtól. Azok a megtakarítók, akik jelenleg a nyugdíjkorhatár közelében járnak, és 2-3 millió forintos megtakarítással rendelkeznek, ők majd várhatóan csak kisebb összegekkel egészíthetik ki a havi nyugdíjukat, különben a tőkéjük túl gyorsan elfogyna. Ebből az is kiderül, hogy egy jelentősebb vagyon felhalmozásához havi 6 000 forintnál jóval magasabb összegek félretétele szükséges.
Mit tehetünk, hogy bebiztosítsuk a saját helyzetünket?
Az állami nyugdíj összege sokak számára nem lesz elegendő a megszokott életszínvonaluk fenntartásához. Éppen ezért érdemes a kezünkbe venni az irányítást, és még időben gondoskodni arról, hogy idősebb korunkban is stabil lábakon álljanak a pénzügyeink. Minél fiatalabb valaki jelenleg, annál alacsonyabb nyugdíjjal érdemes kalkulálnia, tehát annál komolyabb megtakarítást kell képeznie, de a jó hír az, hogy a fiataloknak erre több idejük is van még. Ha azt szeretnénk, hogy a tőkénk számottevő mértékben egészítse majd ki az állami nyugdíjat, akkor valószínűleg több tízezer forintos havi megtakarításban kell gondolkodnunk, és azt minél előbb elkezdeni. Az alábbi táblázatban azt mutatjuk be, hogy milyen eredményeket lehet elérni akkor, ha valaki adott életkorban elindít egy havi 20 000 forintos nyugdíjcélú megtakarítást.
Láthatjuk, hogy a kamatos kamat hatása miatt nagy előnyben vannak azok, akik már fiatalon belevágnak a takarékoskodásba: ugyan a befizetések „csak” időarányosan növekednek, a hozamok azonban már hatványozott ütemben. A teljes felvehető összeg így minden 10 éves késéssel kb. a felére csökken, és ez a havi nyugdíjkiegészítésekben is kirajzolódik! Nagyon nem mindegy tehát, hogy életpályánk melyik pontján kezdjük el a felhalmozást: akik 25 évesen, ők akár havi plusz 143 000 forintot is biztosíthatnak időskori önmaguk számára, míg 55 éves korban már csak havi 19 000 forintnyi nyugdíjkiegészítésre van esély. Akik eldöntötték, hogy szeretnének önmaguknak gondoskodni az időskori anyagi biztonságról, számukra segítséget nyújthat a Bankmonitor nyugdíj-kalkulátora, a céljuk eléréséhez legmegfelelőbb előtakarékossági konstrukció kiválasztásában.
