2024 végére alaposan bedurrant a lakáspiac, ami természetesen a lakáshitelezést is magával húzta. De mire számíthatunk 2025-ben? Tovább élénkülhet a hitelek iráni kereslet? Merre mozdulhatnak el a lakásárak és a hitelkamatok? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
2025-ben is számos magyar dönt úgy, hogy belevág az otthonteremtésbe, legyen szó lakásvásárlásról, építkezésről vagy más, hitelből finanszírozott ingatlanprojektről. Azonban mielőtt életük egyik legnagyobb pénzügyi döntését meghozzák, elengedhetetlen, hogy alaposan megismerjék a lehetőségeiket, a jelenlegi hitelpiaci sajátosságokat, valamint az igényléshez kapcsolódó feltételeket és folyamatokat.
A 2024-es év ingatlanpiaci és hitelpiaci trendjei alapján 2025-ben több tényezőre számíthatnak az otthonteremtők. Ezúttal végigvesszük azokat a szempontokat, amelyeket érdemes szem előtt tartani 2025-ös ingatlancélok esetén, hogy a döntés megalapozott és a pénzügyi helyzetükhöz igazodó legyen.
Hirdetés
Hirdetés
Tovább emelkednek a lakásárak 2025-ben?
Egy átlagos panellakás Nyugat-Magyarországon 29,6 millió Ft-ba került októberben a Duna House saját statisztikái szerint, míg Kelet-Magyarországon 28,8 millió Ft, a főváros budai oldalán 48,1 millió Ft, Pesten pedig 42,8 millió Ft volt ugyanez. A téglalakások esetében Nyugat-Magyarországon 34,6 millió Ft, Kelet-Magyarországon 32,7 millió Ft volt az átlagár, míg Budapesten belül Budán 123,2 millió Ft-ot, Pesten 54,6 millió Ft-ot, míg a Belvárosban 62,5 millió Ft-ot fizettek ki a vevők átlagosan.
Az újépítésű lakásoknál Budapesten 1,5-1,8 millió Ft körüli négyzetárakkal találkozhatunk, így a legkisebb – 30-40 nm közötti – alapterületű lakások vételára 50 millió Ft körül kezdődik, míg egy 100 négyzetméter alapterületűnél jó eséllyel 120-170 millió forint lesz az irányár, de a határ tulajdonképpen a csillagos ég. Vidéken rendszerint némileg alacsonyabbak az árak, ám itt is találkozni olyan projektekkel, amelyeket budapesti szintre áraznak be.
A Duna House elemzése szerint a fenti árak minden szegmensben magasabbak, mint egy évvel korábban voltak, így az átlagos négyzetméterár és az átlagos lakásár egyaránt emelkedett. Mindezt tetézi, hogy mindeközben az elérhető alku mértéke is jelentősen csökkent, a panelek esetében ez mindössze 1-2% volt októberben. Az áremelkedés és az kisebb alku nem véletlen, a piacon ismét megjelentek ugyanis a vevők, így inkább az eladóknak áll a zászló. Ráadásul 2025-ben az állampapírpiacról jelentős tőke vándorolhat át az ingatlanpiacra, az inflációkövető állampapírok ugyanis a továbbiakban már nem kínálják az elmúlt években megszokott hozamokat. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor a tőkebeáramlás ugyancsak felfelé tolhatja az ingatlanárakat.
A trendet erősítheti az is, hogy 2025-ben egy rendkívüli intézkedésnek köszönhetően az önkéntes nyugdíjpénztáraknál lévő összeg lakáscélra is felhasználható. A szabályok értelmében a befektetők legfeljebb a 2024. szeptember végi egyenlegüknek megfelelő összeget fordíthatnak lakáscélra. Ez azt jelenti, hogy elméletileg akár 2164 milliárd forint is mozdulhat, de szakértők szerint várhatóan „csak” mintegy 300 milliárd forint áramlik majd ki a számlákról és vándorol át a lakáspiacra.
Az újépítésű lakások esetében érdekes helyzet állt elő, ugyanis ezek iránt jelentősen megcsappant a kereslet, ám az árakat a magas munkabérek, energia- és alapanyagárak miatt legtöbbször nincs lehetőség csökkenteni. A 2025-től elérhető, energiahatékony ingatlanok vásárlásakor és építésekor elérhető 10%-os önerő épp ezt a szegmenst segítheti, mint ahogy az is, hogy az újépítésű lakások 5%-os áfája egészen 2026. december 31-ig megmarad. Ráadásul azok, akik falusi CSOK igénybevételével vásárolnak újépítésű ingatlant, visszaigényelhetik az 5%-os lakásáfát is. A falusi CSOK azonban csak az úgynevezett preferált településeken történő vásárláskor igényelhető, ami erősen leszűkíti azok körét, akik igénybe vehetik a támogatást.
Hogy alakulnak a lakáshitel-kamatok 2025-ben?
2024. december elején a legkedvezőbb lakáscélú, piaci kamatozású hitel a Bankmonitor kalkulátora alapján 6,39%-os kamattól (THM: 6,68%) indul, míg a legmagasabb kamat 8,09% (THM: 8,46%). (40 millió Ft hitelösszeg, 450 000 Ft nettó jövedelem, 20 éves futamidő, fix vagy 10 éves kamatperiódus esetén.) Ez novemberhez képest némi drágulást jelent, akkor ugyanis 6,70% volt a legkedvezőbb, illetve 8,13% a legmagasabb THM a vizsgált hiteleknél.
2025. elején sem feltétlenül várható a hitelkamatok csökkenése, sőt, az emelkedés folytatódhat is, függően a kamatkörnyezet alakulásától. (A jegybanki alapkamatot a forint sérülékenysége miatt az MNB valószínűleg a korábban vártnál óvatosabban fogja csökkenteni, ami feltétele volna ennek.)
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a bankok kifejezetten preferálják azokat, akik magas jövedelemmel rendelkeznek, ők komoly kamatkedvezményeket érhetnek el. A bankok várhatóan a jövőben is igyekeznek ezt a kört magukhoz csábítani, akár egyedi ajánlatokkal, feltételekhez kötött kedvezményekkel. A hitelközvetítők ezt illetően nagy segítséget jelenthetnek, hiszen megversenyeztethetik a hitelintézeteket, a lehető legkedvezőbb feltételeket kiharcolva ügyfeleik számára.
