Megnéztük, mennyi pénzük van most a nyugdíjcélra megtakarítóknak, és mekkora jövedelemkiegészítésre számíthatnak idős korukban.
Napvilágot látott a Magyar Nemzeti Bank évente megjelenő, Aranykönyv névre hallgató publikációja, melyből az önkéntes nyugdíjpénztárak helyzetéről is számos információ kiolvasható. A friss összesítés alapján megnéztük, melyek a legnépszerűbb pénztárak, mennyi megtakarításuk van a pénztártagoknak, és milyen változások mentek végbe az idei év első felében.
Átlagosan 1,6 millió forint van a nyugdíjpénztári számlákon
A hazai piacon az önkéntes nyugdíjpénztárakat (ÖNYP) tekinthetjük a legnépszerűbb nyugdíjcélú megtakarításoknak, jelenleg kb. 1,1 millió fő vezet számlát valamelyik szolgáltatónál. A pénztári szektor meglehetősen koncentrált: a négy legnagyobb szereplőnél (OTP, Allianz, Alfa, Aranykor) találjuk a teljes tagság 63%-át.
Az Aranykönyv 2022. év végi adatai szerint az önkéntes nyugdíjpénztári számlákon kezelt vagyon meghaladta az 1615 milliárd forintot. Ebből könnyedén kiszámítható, hogy egy pénztártagra átlagosan 1,48 millió forint megtakarítás jutott. Érdekesség, hogy ez valamivel alacsonyabb érték, mint az egy évvel korábbi (1,56 millió forint), aminek magyarázata a portfóliók tavalyi gyenge teljesítménye.
Az adatfelvétel óta eltelt időben az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók pozitív teljesítményt produkáltak, ennek következtében pedig – illetve a további befizetések révén is – félévkor a szektor kezelt vagyona már 1757 milliárd forint fölött járt. A taglétszám közben enyhén csökkent, így az egy főre jutó megtakarítás 1,63 millió forintra emelkedett. (Természetesen az egyes korosztályokban nagyon különböző átlagok látszódnak, melynek hátterét korábban itt mutattuk be.)
Hirdetés
Hirdetés
Döntő jelentőségű a munkáltatói szerepvállalás
Az önkéntes nyugdíjpénztári számlákra mind egyéni, mind foglalkoztatói befizetések érkezhetnek. Az MNB közzétételeiből kiszámítható, hogy 2023. első félévében a pénztártagok átlagosan 54 ezer forint (havi 9 ezer forint) egyéni befizetést teljesítettek, munkáltatóik pedig további 18 ezer forinttal (havi 3 ezer forinttal) támogatták az öngondoskodásukat. Ezen felül még egy forrásból érkezett számottevő befizetés: a személyi jövedelemadó-visszatérítés fejenként átlagosan 16 ezer forintot tett ki. Ez utóbbinak az egész éves értéke sem lesz sokkal magasabb, az állami támogatások mostanra nagyrészt megérkeztek.
A megtakarítás eredményességének szempontjából a munkáltatói befizetéseknek igen nagy hatásuk van. Ösztönözhetik a nyugdíj-előtakarékosság korábbi elindítását, a magasabb egyéni elköteleződést, illetve természetesen önmagukban is növelik a számlaegyenleget. A 2022-es év végi adatokból kiderül, hogy a rendkívül erős munkáltatói háttérrel rendelkező Pannóniánál messze a legmagasabb az egy főre jutó vagyon, míg a legtöbb pénztárra a szektorszintű átlaghoz hasonló számok jellemzőek.
Az állampapír a legnépszerűbb befektetés
Szintén ismerhetjük az ÖNYP-megtakarítások 2023. félévkor megfigyelt portfólióösszetételét. Az egyértelmű favorit az államkötvények csoportja: a nyugdíjpénztárakban felhalmozott megtakarítások közel 48%-át fektették magyar állampapírokba. Egyéb (például vállalati) kötvények is megtalálhatók az eszközök között, de azoknak a súlya jóval kisebb, mindössze 10%. A megtakarítások 29%-a „dolgozik” most befektetési alapokban, melyek elsősorban részvényalapokat takarnak. További 8%-ot tartanak a pénztártagok közvetlenül részvényekben, 3% áll készpénzben és bankbetétben, míg 2%-os súllyal egyéb befektetéseket is tartalmaz a szektor portfóliója.
Mire lesz elég a felhalmozott nyugdíjmegtakarítás?
Láthattuk, hogy a pénztártagok számlaegyenlege az idei első félévben fejenként havi 12 ezer forintnyi új befizetéssel gyarapodott, nem számítva az egyösszegű adóvisszatérítést. Ez a megtakarítási tempó azt eredményezi, hogy a 60 év feletti tagok átlagosan 2,5-3 millió forint közötti vagyonnal rendelkeznek, azaz (egyéb megtakarításaiktól eltekintve) nagyságrendileg ennyi pénz áll majd rendelkezésükre, amelyből az állami nyugdíjukat kiegészíthetnék.
Kérdés, hogy vajon mire lesz elegendő ennyi pénz a nyugdíjba vonulást követően. A 2018-as adatok szerint a magyar férfiak várhatóan 17,1 évet töltenek nyugdíjban, míg a nők 23,5 évet. Könnyedén kiszámítható, hogy amennyiben valakinek kereken 3 millió forintja gyűlik össze 65 éves korára, azután már csak a reálértékét tudja őrizni, és 20 éven keresztül egyenletesen tervezi felélni a megtakarítását, akkor mai értéken 12 500 forint nyugdíjkiegészítésre számíthat. Ez a mostani átlagnyugdíjhoz (210 ezer forinthoz) képest nem több, mint 6%-os jövedelememelkedést jelentene.
Mennyi pénzt kellene félretenni nyugdíjra?
Ennél érdemes valamivel nagyratörőbb célt kitűzni: például tegyük fel, hogy a nyugdíjkorhatár betöltéséig mai értéken 10 millió forintot szeretnénk összegyűjteni egy önkéntes nyugdíjpénztári számlán. Feltételezzük, hogy az infláció évi 4% lesz, hosszú távon évi 6,5%-os hozamot tudunk elérni, és évente 4%-kal növeljük (azaz reálértéken tartjuk) az éves befizetéseinket.
Ilyen körülmények között, ha 30 évesen kezdjük az öngondoskodást, havi 13 ezer forintból már célba érhetünk. Ha ehhez képest tíz évig késlekedünk, akkor 40 éves korban indulva 20 ezer forintot kellene félretenni az első hónapban. Ha pedig csak 50 évesen jut eszünkbe, hogy félretegyünk idős korunkra, akkor havonta több mint 38 ezer forintot kell befizetnünk a cél elérése érdekében. Ez tehát mindannyiunknak egyértelműen azt üzeni, hogy érdemes mielőbb megnyitni a saját megtakarítási számlánkat.
