Az emberek vagyoni helyzete most sokaknak esélyt ad arra, hogy gondoskodjanak nyugdíjas éveikről. Ezt a lehetőséget mégis kevesen használják ki.
Sok hír megjelent már a témában, számtalan beszélgetést hallhattunk a nyugdíjasok jelenlegi helyzetéről. Joggal mondhatjuk, ismerjük a problémát, tisztában vagyunk azzal, hogy milyen helyzetben leszünk, amikor elérjük a nyugdíjkorhatárt.
Mégis „A Miből élünk?” című tanulmányból jól látható, hogy kevesen tartják megtakarításaikat – vagy annak egy részét – nyugdíj-pénztáraknál, rendelkeznek valamilyen megtakarítási életbiztosítással. („A Miből élünk?” tanulmány az Európai Központi Bank által koordinált háztartási vagyonfelmérés, melynek célja, hogy az Európai Unió tagállamaiban összehasonlítható, részletes adatok álljanak rendelkezésre a háztartások vagyoni helyzetéről, annak megoszlásáról és jellemzőiről. A napokban jelentették meg a 2017-es évről szóló felmérés első eredményeit.)
Az elemzésből kiderül, hogy kifejezetten a nyugdíj-kiegészítésére szolgáló, az öngondoskodást elősegítő megtakarításokban a háztartások csupán 17%-a tartja pénzének valamekkora részét. Ez a szám pedig még jóval alacsonyabb, 7% azon családok esetében, melyek vagyona nem éri el az átlagos szintet.
Ez annak fényében meglepő, hogy a megtakarítások összege jelentősen, 44%-kal nőtt 2014-hez képest, az átlagos nettó vagyon nagysága pedig 12 millió Ft-ról 27 millió Ft-ra emelkedett ezen idő alatt. (A nettó vagyont úgy kapjuk meg, ha a háztartás reál eszközeinek és pénzügyi eszközeinek értékét összeadjuk, majd levonjuk belőle a tartozásokat.) Az emelkedés jelentős részét a reáleszközök értékének növekedése (ingatlanok, gépek, járművek stb.) eredményezte, ugyanakkor a pénzügyi eszközök értéke is jelentősen, 29%-kal nőtt.
Az egyes jövedelmi csoportok külön vizsgálatából kiderült, hogy a háztartások csupán 20%-nak vagyona haladja meg a 27 milliós átlagot, ami azt jelenti, hogy gazdagabbak megtakarításai jelentősen túllépik ezt a szintet. Emiatt ez a szám eléggé félrevezető, érdemesebb lenne a medián értékét alapul venni a továbbiakban, ami 12 millió Ft. (A medián az a középérték, melynél a háztartások egyik fele nagyobb, míg a másik fele kevesebb vagyonnal rendelkezik.)
Egy ilyen átlagos család pénzügyi megtakarításai 2017-ben 3 345 000 Ft-ra rúgtak, ez 775 000 Ft-tal magasabb, mint a 2014-es érték. A reálbérek ugyanezen időszak alatt valamivel alacsonyabb mértékben, 23%-kal növekedtek, ez a nettó havi jövedelem 40 ezer forintos emelkedését jelentette. Jól látható, hogy ezen csoportnak is emelkedett a vagyona és keresete, ugyanakkor itt is igen alacsony, 11% körüli csak azok száma, akik valamilyen kifejezetten nyugdíj célú megtakarítással rendelkeznek.
Hirdetés
Hirdetés
Miért is fontos előre nyugdíjas éveinkről gondoskodni
Felmerül hát a kérdés, vajon tényleg érti-e mindenki, miért fontos már most, akár évtizedekkel a nyugdíj előtt megkezdeni a felkészülést? Ahhoz, hogy ezt megértsük, nézzük meg egy átlagos nyugdíjas pénzügyi helyzetét. 2017 nyarán az átlagnyugdíj 124 278 Ft volt, ebből az összegből kellett vezetni a háztartást és fedezni valamennyi kiadást. Hogy mire elég ez az összeg, ahhoz érdemes a KSH háztartások életszínvonaláról szóló tanulmányát megnézni. Az ebben foglaltak alapján egy egyedülálló, 65 évnél idősebb személy kiadásainak összege 2017-ben meghaladta az átlagos nyugdíj összegét. Ez azt jelenti, hogy korábban felhalmozott megtakarításaiból kellett kipótolnia bevételeit ahhoz, hogy ki tudjon fizetni mindent.
A helyzet 2019-re valamelyest javult, az átlag havi nyugdíj összege januárban 134 800 Ft volt, ami a havi kiadások (azt feltételezve, hogy az 2017-től az infláció mértékével emelkedett) 130 050 Ft-os összegét már legalább meghaladja. Azonban a megmaradó össze nem elegendő nagyobb váratlan kiadás finanszírozására. Egy háztartási gép javítását, cseréjét vagy éppen egy autó szervizelését már valószínűleg a korábbi megtakarításokból kell kifizetni ma is. Ezek alapján jól látszik, hogy a megtakarítások szerepe nagyon fontos, azonban felmerülhet a kérdés, hogy miért előnyösebb egy nyugdíjmegtakarítás egy másik befektetési formánál?
Miért előnyösebb a nyugdíj-megtakarítás?
A nyugdíjcélú megtakarítás fontosságát az állam is elismeri, éppen ezért különböző kedvezményeket nyújt azoknak, akik ezt választják. Például mentesül a kamatadó alól (ennek mértéke jelenleg 15%). A személyi jövedelemadóból adóvisszatérítés igényelhető, ennek mértéke az adott évben befizetett összegek 20%-a, de maximum 150 000 Ft. Az elérhető hozam pedig az elmúlt 10 évet alapul véve 6,5% (reálhozam 2,7%) volt évente.
Ezek a pluszok jelentős előnyt tudnak nyújtani számos más hosszútávú befektetéssel szemben. Miért érdemes minél hamarabb csatlakozni, miért nem elég csak 5-10 évvel a nyugdíjkorhatár előtt foglalkozni ezzel a kérdéssel? Ehhez nézzük meg egy 40 éves, átlagos megtakarítással és jövedelemmel rendelkező ember esetében mit eredményezhet a csatlakozás most. Tegyük fel, hogy havi nettó jövedelem emelkedésének csupán 50%-át, 20 000 Ft-ot befektet havonta.
A Bankmonitor Nyugdíj-megtakarítás kalkulátora segítségével láthatjuk, hogy mit eredményezne ez a havi összeg.
Ha ezt a befektetést már 3 évvel korábban megindította volna, akkor 3 évvel hosszabb lenne a megtakarítási időszak. Ez a mostani piaci helyzetet alapul véve a teljes felvehető összeg tekintetében 2 672 177 Ft többletet eredményezne, míg a havi nyugdíjkiegészítés 12 458 Ft-tal, több mint 19%-kal emelkedne.
Ezt pedig a vagyoni helyzete és jövedelme alapján megtehette volna a „Miből élünk” tanulmány eredményeit figyelembe véve. (Sőt, akár már 2014-ben elkezdhetett volna félretenni a nyugdíjas évekre!) Minél később vágunk bele, annál kevesebbet tudunk ugyanis gyűjteni idős korunkra. Ha szeretnél kalkulálni magadnak egy hasonló megtakarítást, ezt megteheted a Bankmonitor Nyugdíj-megtakarítás kalkulátorával.
