Tegyük fel, hogy 45 évesen úgy döntünk, hogy végre elkezdünk félretenni a nyugdíjunkra. Erre minden hónapban 20 ezer forintot szánunk, és 20 év van hátra a nyugdíjazásunkig. Most választás előtt állunk: mibe takarítsunk meg? Léteznek nyugdíjcélú-megtakarítások (ÖNYP, NYESZ, illetve nyugdíjbiztosítás), de sokan mégis az idehaza oly nagy népszerűségnek örvendő ingatlan-befektetésre esküsznek. De hogyan lehet havi 20 ezer forintból lakást vásárolni? Megéri-e egyáltalán?
Az egyszerűbb út: válasszunk egyet a nyugdíjcélú-megtakarítások közül
A nyugdíj-megtakarítások között található olyan, amit elég megkötni, majd a havi befizetéseket automatikusan befektetik helyettünk. Hogy kinek mennyi gyűlik össze ilyen típusú megtakarításokban nagyban függ, hogy mennyi ideje van még a nyugdíjig, illetve mennyit tud havonta félretenni.
Szeretnéd tudni a saját számaidat? Használd kalkulátorunkat és kiderül!
Visszatérve a példánkhoz, amennyiben 45 évesen úgy döntünk, hogy havi 20 ezer forintot félreteszünk 20 éven keresztül, akkor nyugdíjba vonuláskor majdnem 9 millió forintnyi megtakarításunk lesz. Ebből havi szinten több, mint 46 ezer forint nyugdíj megtakarítás érhető el a várható élettartalmunk végéig (azaz nyugdíjba vonulásunk után még majdnem 20 évig). Ehhez nem kell semmi mást csinálnunk, csak havonta félretenni a meghatározott összeget.
A nehezebb dió: ingatlan-befektetés
Először is, hogyan lehet havi 20 ezer forintból egy lakást megvenni? Első feladatként önerőt kell gyűjteni. Erre a legjobb megoldás a lakástakarék-pénztári szerződés. 10 év alatt elegendő önerőt (több mint 3 millió forintot) lehet gyűjteni egy hitelhez. Ez bőségesen elegendő önerő akár több, mint 10 millió forintos ingatlan megvásárlásához is. Ám ehhez hitel szükségeltetik. Tehát második tennivaló a hitelfelvétel.
Amennyiben továbbira is ragaszkodunk a 20 ezer forintos költségvetési korláthoz, akkor nem jutunk messzire. A nyugdíjig hátralévő 10 év alatt ilyen törlesztővel maximum 2 millió forintos hitelt kaphatunk. Ehhez képest már akkor is jobban járunk, ha egy újabb lakástakarék-pénzári szerződést kötünk. Egyrészt ilyenkor 10 évig parkolópályára kerül több, mint 3 millió forintunk, másrészt még mindig valamivel több, mint 6 millió forintunk lesz lakást vásárolni.
Tehát második stációként hitelt kell felvenni. De vajon mennyit? Meg kell nézni, hogy mekkora hitelfelvételből, mekkora törlesztő keletkezik, és az így megvásárolandó lakást mennyiért lehet kiadni. Eljátszva egy kicsit a számokkal az derül ki, hogy körülbelül 10 millió forintos lakást tudunk megvenni. Ilyen kaliberű ingatlant körülbelül 60 ezer forintért lehet kiadni. Ebből (adózás után) valamivel több, mint 50 ezer forint marad. Mivel összességében 20 ezer forintot kívántunk félretenni a nyugdíjra, ezért a törlesztőrészletre 70 ezer forintot tudunk szánni (bevétel-kiadás=20 ezer Ft).
Szerencsére a hiányzó összegnek pont ekkora a törlesztőrészlete 10 éves időtávra. Azaz mire nyugdíjba megyünk, kifizetjük a lakást, és lesz egy jelenértéken 10 millió forintos lakásunk. Ami több, mint a nyugdíj-megtakarítással összegyűjthető összeg (emlékeztetőül ott közel 9 millió gyűlt össze és havi szinten több, mint 46 ezer forintnyugdíj-kiegészítés érhető el).
A kockázatok
20 év nagyon hosszú idő. Ez alatt kb. 1 millió forint a különbség, havi szinten pedig kevesebb, mint 4 ezer forint. Ezek a különbségek 20 év alatt nem túl szignifikánsak. Főként, ha figyelembe vesszük, hogy 20 év alatt rengeteg minden változhat: az ingatlan értéke, a kölcsön kamata, a mi megtakarítási potenciálunk.
A nyugdíjcélú-megtakarítás választásakor nyugdíjas korunkig folyamatosan pozitív az egyenlegünk. Ha nem tudjuk fizetni, akkor maximum kevesebb lesz a nyugdíjban elkölthető összegünk. Viszont a hitelfelvétellel extra kockázatot vállalunk. Ha épp nem tudjuk fizetni a hitelt (mert kiköltözik az albérlő, és még nincs meg az új), vagy egyszerűen a nyugdíjban töltött húsz év alatt fel kell újítani az ingatlant, máris bajban leszünk.
Nem is beszélve, hogy amíg a nyugdíjcélú-megtakarítást elegendő csak befizetnünk, addig a lakáskiadással foglalkoznunk kell: albérleti díjat beszedni, az összeg után adózni. Így alapvetően nem ördögtől való a nyugdíjra egy plusz ingatlannal felkészülni, de sok feltételnek kell teljesülnie:
- jól kell alakulnia az ingatlanpiacnak (legyen esélyünk még 10 év múlva venni egy ingatlant ennyiből, de 20 év múlva se legyen sokkal kevesebb az értéke),
- a kamatoknak (ne emelkedjenek, hogy 10 év múlva fel tudjuk venni az adott összeget és utána is tudjuk fizetni még 10 évig) és
- legyen, akinek kiadjuk, no meg nagyobb felújítást se igényeljen egészen sokáig.
Persze ezek a tényezők akár kedvezően is alakulhatnak (minden tekintetben), de ezért rizikó így is marad, mert arra játszunk hátha jobban alakul az általunk választott forgatókönyv, mint amelyiket nem választottuk. Természetesen más a helyzet, ha valakinek nagyobb összeg is rendelkezésre áll a lakásvásárlásra. De aki inkább nyugodtan aludna, illetve csak a pénzt szeretné valahová befizetni, az válassza inkább a nyugdíjcélú-megtakarításokat.
