Viszonylag kevés alkalommal mutatják be a nyugdíj-megtakarításhoz járó állami adókedvezmény számszerűsített előnyét, de mi megtettük. A számításaink szerint hossza távon az egyébként elérhető – konzervatív – hozamot 1%-kal növelhetjük meg a nyugdíjpénztári befizetésekre járó 20%-os kedvezménnyel. Forintosítva egy átlagos esetben ez két millió forint pluszt jelent.
Ellentmondás nélkül állíthatjuk, hogy hatalmas előnyt jelent a nyugdíjra való takarékoskodáskor, hogy az állam a befizetéseket 20%-kal támogatja adóvisszatérítés formájában. Az adókedvezménynek viszont van felső határa, az önkéntes nyugdíjpénztárnál például éves alapon maximum 150 ezer forintot kaphatunk vissza a saját önkéntes nyugdíjpénztári számlánkra.
Mivel a befizetésekre jár az adókedvezmény, ezért könnyedén kiszámolható, hogy a felső határt 750 ezer forintos (150 ezer Ft / 0,2) éves befizetésnél fogjuk elérni. Ez havi szinten 62,5 ezer forintos befizetésnek felel meg, amit csak nagyon kevesen engedhetnek meg maguknak. Pontosan ezért egy valósághoz közelebb álló, havi szinten 10 ezer forint befizetését vállaló pénztártag helyzetét elemeztük és néztük azt meg, hogy az elérhető hozamhoz mit tesz hozzá az adóvisszatérítés.
Való igaz, hogy a 20%-os plusz „állami befizetés” komoly előny, viszont nem feledhetjük el, hogy az a befizetésekre jár és nem a teljes megtakarításunkra. Az első években ennek nincs is nagy jelentősége, de ha több évtizedre gondolunk előre, akkor korántsem mindegy, mi az alapja az adókedvezménynek.
Hasonló a logika a lakástakarékpénztárak hozamainál is, ahol 30% állami támogatás jár a befizetésekre, viszont a 4 éves termékeknél az évesített hozam 10% körüli, míg a 10 éves terméknél már a hozam 5%. Azért van ez így, mert ahogy nő a számlánk egyenlege, annál kisebb lesz arányaiban a hozzájárulása az állami támogatásnak. Az önkéntes nyugdíjpénztárnál ezért hasonló mintára az adókedvezménnyel és nélküle elérhető hozamokat mutatjuk be.
Úgy számoltunk, hogy a pénztár hosszabb távon képes 5%-os évesített hozamot elérni, másként megfogalmazva a várt 3%-os infláció felett 2%-os reálhozamot ér el. Ez nem teljesíthetetlen vállalás, sőt többet várnánk el a pénztáraktól, viszont a számításkor inkább az óvatosság elvét tartottuk szem előtt.
Minden költséget figyelembe vettünk a kalkulációkor, így természetesen a legnagyobbat, a működési költségekre levont összegeket is. Ezt a pénztár a befizetéseinkből vonja le, és csak ezt követően a költségekkel csökkentett összeget írja jóvá a számlánkon. Megjegyeznénk, hogy a levonások a befizetéseket terhelik, nem a teljes vagyont.
Összességében nagy eltérést találtunk az adóvisszatérítés miatt, ami idővel csökkent, pontosan azért, mert a számlánk összesített értékéhez képest a befizetésekre járó állami támogatás rögzített. Úgy lehetne nagyobb előnyt kihasználni, ha minden évben emelnénk a befizetéseinket, de mi most úgy számoltunk, hogy a következő 40 évben minden hónapban 10 ezer forintot tesz félre a pénztártag.
Még ennek tudatában is nagymértékű pluszt biztosít az adókedvezmény. A költségeket is beleszámítva az elérhető hozam 40 év távlatában 5,5% az adóvisszatérítéssel, nélküle viszont kicsivel több mint 4,5%. Magyarul 40 év távlatában az elérhető hozamunkat körülbelül 1%-kal emeli meg az állami támogatás.
Forintosítva még jobban látszik az adókedvezmény hatása. Ha nem kapnánk a befizetésekre adóvisszatérítést, akkor a példában szereplő esetben 14,9 millió forintot vehetnénk fel a nyugdíjas korban. Az adókedvezménnyel együtt azonban a felhasználható összeg 16,8 millióra emelkedik. Tisztán a kedvezmények jóvoltából közel kétmillió forinttal (12,8%-kal) magasabb lesz a nyugdíjpénztári számlánk.
Mindebből az összehasonlításból is jól látszik, hogy mennyivel megkönnyíti a helyzetünket, ha a saját megtakarításunkat hosszabb távon az állam kiegészíti a befizetett adónk egy részének visszajuttatásával.
Nézze meg az alábbi nyugdíjkalkulátorral, hogy mennyire van felkészülve az állami nyugdíj visszaesésével járó kihívásokra!
