Egy hitelkérelem elbírálásakor a bankok a megelőző időszakok pénzügyi kimutatásai mellett a jövőre vonatkozó terveket is nézik. A sikerhez elengedhetetlen egy megalapozott, átlátható, reális pénzügyi terv. De mi az, amit ennek tartalmaznia kell? Mire kell különösen figyelni a jelenlegi üzleti környezetben, amikor egy hosszabb nagyon magas inflációval kísért időszak után erős átrendeződés jellemzi a piacokat.
Hitelre az a cég számíthat, amely várhatóan vissza is tudja majd azt fizetni – ez elfogadható, ám miként lehet egyszerűen bemutatni a majdani finanszírozónak, hogy olyan tervekhez kérünk pénzt, amely révén biztonságosan megtérül a befektetés? Erre jó a pénzügyi terv, amelynek az összeállítása messze nem olyan bonyolult, mint amilyennek az első hallásra tűnik: azt kell összefoglalni, amit a vállalkozás jövőjével kapcsolatos fejtörések során egyébként is átgondolunk, a plusz feladat csak annyi, hogy egy táblázatban összegyűjtjük a tervek finanszírozásával összefüggő pénzügyi tételeket, és magyarázatot is fűzünk, ahhoz, amit a sorok és oszlopok tartalmaznak.
Mielőtt a részletekre is rátérnénk annyit mindenképpen érdemes azonban kiemelni, hogy egy megalapozott pénzügyi terv nem csak a vállalati hiteligénylés elengedhetetlen eleme: a legjobb sorvezető lehet egy cégvezető kezében ahhoz is, hogy átlássa cége működését, feltérképezze a kritikus időszakokat, tisztában legyen tevékenységének jövedelmezőségével és azzal is, hogy a vállalkozásba forgatott vagyonának a megtérülésére miként számíthat – hogy csak a legfontosabb elemeket emeljük ki.
Érdemes tehát elegendő időt és figyelmet szánni ennek az elkészítésére. Egészen biztosan megtérül majd!
Hirdetés
Hirdetés
Hogyan indulj el? – Lehetőségek és adottságok
A tervezés első lépéseként célszerű összeszedni minden lehetséges költséget (alapanyag, bér, rezsi, stb.) és bevételt, azok várható esedékességével együtt, magyarán azt is látni kell, hogy pontosan mit, mikor kell kifizetni, illetve milyen bevétel, mikor folyik majd be a cég számlájára. Fontos emellett, hogy tisztában legyünk azokkal a körülményekkel is, amely működési területünket befolyásolják – gondolva itt a kereslet intenzitására, vevőink elkötelezettségére, árérzékenységére, versenytársaink piaci erejére egyebek mellett.
Ez a kiinduló pont, erre lehet építeni a pénzügyi tervet, amely összeállításához egyebek mellett olyan kérdésekre kell válaszolni, mint
- Lehet-e, érdemes-e bővülni? Adottak-e piacunkon a feltételek ehhez?
- Mire lenne szükség a forgalom növeléséhez?
- Mennyi pénz kellene ennek megvalósításához és pontosan mire fordítanánk azt?
- Milyen bevétel és forgalomnövekedéssel járhatna a plusz befektetés?
- Miként változnának ennek nyomán a költségeink?
Ezekre a kérdésekre adott válaszokat kell a számszerűsíteni, amelyből látszik, hogy a plusz befektetés mekkora plusz eredményt hozhat – közelíteni tudjuk már a választ arra a kérdésre: megéri-e belevágni terveink megvalósításába.
Fontos, hogy a terv összeállításánál a cél nem az, hogy a finanszírozó bankot meggyőzzük arról, hogy érdemes hitelt adni a vállalkozásunknak, hanem az, hogy reális képet alakítsunk ki arról, hogy a plusz pénz valóban elhozná-e cégünk számára a remélt felívelést. Jó, ha világosan látjuk, hogy a hitelt vissza kell fizetni, csak akkor nyerünk vele, ha a fejlesztés eredményeként, tényleg több pénz marad a zsebünkben.
Nézzük meg mindezt egy konkrét példán!
Jó a piac, bővüljünk!
Válasszunk egy egyszerű lehetőséget: vegyünk egy olyan vállalkozást, amely hőszivattyúkhoz gyárt alkatrészeket, ám kevés a forrása ahhoz, hogy folyamatos legyen a termelés alapanyagellátása, így nem tudja megfelelően kihasználni a kapacitásait. A termelés felfuttatásához (gyártási alapanyagok beszerzéséhez) lenne szüksége plusz pénzre.
Erre a célra egy jó forgóeszközhitellel az ideális megoldás. Mit kell mutatnia a pénzügyi tervnek ahhoz, hogy érdemes legyen belevágni a bővítésbe (és ezt a bank is így lássa)?
Elvileg azt feltételezhetjük, hogy ezen a területen érdemes bővíteni, hisz igazán ígéretes a piac – jelenleg, aki csak teheti spórol energiafelhasználásán, sokan alakítják át otthonuk, irodájuk fűtési rendszerét. Tételezzük fel azt is, hogy olyan gyártóknak szállít a vállalkozás alkatrészeket, amely termékei keresettek, így már csak az marad, hogy megvizsgáljuk a cég tervei pénzügyi szempontból is alátámaszthatóak-e.
Tételezzük fel, hogy a cég éves árbevétele jelenleg évi 500 millió forint, a fix költségek (iroda, munkabér, rezsi, stb.) évi 100 milliót visznek el, az éves amortizáció 100 millió, alapanyagra és egyéb közvetlenül a termeléshez kapcsolódó kiadásra összesen 200 millió megy el, nagyon leegyszerűsítve így a működési eredmény évi 100 millió forint. Nézzük meg, hogy változatlan beszerzési és eladási ár mellett mekkora eredménynövekedést érhetne el a cég egy 100 millió forintos forgóeszközhitel igénybevételével, amit teljes egészében az alapanyagra és a termeléshez közvetlenül kapcsolódó költségekre fordít – ezzel 50 százalékos kibocsátásnövekedést ér el.
A hitelnek köszönhetően tehát 50 százalékkal nő a cég termelése, így (változatlan árak mellett) bevétele is 50 százalékkal lesz magasabb, elérve a 750 millió forintot. Mindeközben a költségek csak 100 millió forinttal emelkednek (a korábbi 200 millió helyett, a hitelként kapott 300 millió forintot fordítja a vállalkozás alapanyagra és egyéb a termékek előállításához közvetlenül kapcsolódó javakra), a működési eredmény tehát két és félszeresére, 250 millió forintra ugrik a bővítés eredményeként.
A megemelkedett fedezetből bőven finanszírozható a hitel költsége. A Széchenyi Kártya Program keretében most igényelhető 3 éves futamidejű Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ kamata évi fix 5 százalék, az éves adósságszolgálat 36 millió forint körüli. Egy drága 20 százalék körüli kamattal igényelhető piaci forgóeszközhitelnél is 46-48 millió forint lenne azonban a kölcsön visszafizetésének éves terhe – még ennek költségeit is simán elbírná az igazán impozáns eredménybővülés.
Pontosan tudjuk azonban – különösen a jelenlegi bizonytalan és gyorsan változó piaci helyzetben -, hogy messze nem ilyen szépen alakul a valóság. Fontos, hogy több eshetőséget is megvizsgáljunk, ha valóban reálisan szeretnénk látni azt, hogy érdemes-e bármilyen kis léptékű fejlesztésbe belefognunk.
Számoljunk a piaci körülmények változásával!
Az előbbi példánál maradva érdemes például megnézni egy olyan forgatókönyvet is, amikor a terveinket elég durván átírja az élet. Mi történne például akkor, ha számos versenytársunk gondolkodna hasonlóan (jelentősen bővítené kibocsátását), és hirtelen túl nagy kínálat jelenne meg azokból az alkatrészekből, amelyeket mi is gyártunk? Ennek logikus következménye az lenne, hogy a gyártó, aki tőlünk ezeket megvásárolja versenyeztetné a beszállítókat – attól venne, aki olcsóbban adja az alkatrészeket, és ha meg akarjuk tartani a piacunkat, lejjebb kellene menni az árral. Mindeközben ráadásul megtörténne mondjuk még az is, hogy azoknak az alapanyagoknak az ára, amelyeket a termeléshez vásárolunk (a jelentős kereslet miatt) felmenne az ára.
Egy ilyen helyzet durván átírná a terveinkben szereplő számokat. Ha termékeink ára 20 százalékkal csökkenne például, miközben az általunk vásárolt alapanyagoknál ugyanilyen mértékű áremelkedés következne be, az azt jelentené, hogy bevételeink a remélt 750 millió forint helyett csak a 600 millió forintot érnék el, alapanyagra pedig a tervezett 300 millió helyett 360 milliót költenénk, így (a 100 milliós fix költség, és ugyanekkora amortizációt is figyelembe véve) 140 milliós fedezet maradna. Persze ebből is finanszírozható még a hitel költsége, és marad is (a hitel fajtájától függően) közel akkora fedezet mint korábban, ám már messze nem olyan csábító a hitel igénybe vétele, hisz végül szinte semmivel sem keresünk így többet, mintha nem változtattunk volna semmin.
A valóság persze a fentebbi példánál jóval bonyolultabb, az azonban jól látható, hogy a tervezés során érdemes sokféle feltételezéssel élni, és azok pénzügyi következményeit is kiszámolni. Ezt teszi majd a bank is, amikor a terveinket vizsgálja.
Mire érdemes figyelni a pénzügyi terv összeállításakor?
A pénzügyi terv összeállításánál – ahogy az a fentebbiekből is már látszik – fontos, hogy az szakmailag alátámasztott legyen és a realitáson alapuljon. A Bankmonitor szakértőinek tapasztalatai szerint a tervek készítésekor hajlamosak a cégvezetők a bevételeket túlbecsülni, amivel párhuzamosan a költségek alakulásánál nem elég óvatosak.
Az elmúlt hónapok energia és alapanyagár mozgását alapul véve próbáljuk az egészen váratlan helyzetekre is készülni akár pozitív, akár negatív eseményekben gondolkodunk. Célszerű emellett arra is figyelni, hogy a nagyon magas infláció nyomán a kereslet számos területen zuhant, fontos látni azt, hogy ezek a hatások milyen mértékben gyűrűztek be működési területünkre.
A felhasználásra kerülő adatokat illetően természetesen minden cégvezető saját múltbéli tapasztalataira, adataira támaszkodik a tervek készítésekor és a várakozásaival korrigálja a tervszámok megadásakor. Ha azonban van arra lehetőség célszerű megnézni a hasonló tevékenységű társaságok teljesítményét és számait is, esetlegesen az iparágunkra vonatkozó elemzéseket is áttekinteni.
A terv kidolgozottságát illetően pedig a pénzügyi terv jó, ha az igényelt kölcsön futamidejéhez igazodó időtávot ölel fel, ám természetszerű, hogy alaposan kidolgozott pénzügyi terv reálisan 1-2 évre adható, és ennél több nem is elvárás.
