Általánosságban egy hitelt akkor vehetünk fel, ha rendelkezünk jövedelemigazolással, fedezettel vagy éppen mind a kettővel. Van azonban egy kivétel a hitelfajták között, méghozzá a diákhitel, ahol egyik sem elvárás. Kitekintésünkben ennek a látszólagos ellentmondásnak jártunk utána. Ha elolvasod írásunk, akkor megtudhatod, mi a magyarázat!
Milyen hitelfajták vannak?
A modern kor egyik nagy vívmánya, hogy akkor is képeseket vagyunk valamit megvásárolni, ha éppen abban a pillanatban nem rendelkezünk a szükséges összeggel. Hitelre évszázadok óta szükségünk van, de adódik a kérdés, hogy a hitelhez milyen feltételeket támasztanak a hitelező intézmények. A két végletet a lakáshitel és a diákhitel jelenti, hiszen míg az előbbinél a bank jövedelemigazolást és fedezetet is elvár, addig utóbbinál egyikre sincs szükség.
Mire van szükség egy hitelhez?
Azt rögtön az elején elmondanánk, hogy nagy általánosságban egy megfelelő kondíciójú hitelhez szükség van vagy jövedelemigazolásra vagy fedezetre vagy éppen mind a kettőre. A bankok főtevékenységként végzik a hitelezést, és megkövetelik a jogszabályok tőlük, hogy például egy lakáshitel esetében a felajánlott ingatlan fedezete mellett a hitelminősítéskor a hitelfelvevő jövedelemét is vegyék górcső alá.
Egy lakáshitelnél nyilvánvaló ez az óvatosság, hiszen jellemzően ezeket a hitelek a legnagyobb összegűek és akár évtizedekig meghatározzák az adós pénzügyi lehetőségeit. A banknak nyilvánvalóan meg kell arról bizonyosodnia, hogy a pénzét viszont fogja kamatostul látni. De rögtön tegyük is hozzá, hogy az adósnak is kedvező, ha mindkét feltételnek eleget tesz, mert akkor olcsóbban jut hozzá a hitelhez.
Vannak olyan hitelek is, ahol csak jövedelemigazolást várnak el, viszont ezek költsége meglehetősen nagy lehet. Vegyünk például egy áruhitelt, ami alkalmasint akár 30-40%-os kamattal érhető el. Logikusan a bank vagy egyéb hitelező számára magasabb a kockázat, mert fedezet nélkül adja oda a hitelt, vagyis egy rossz döntéssel akár nagyon nagyot is bukhat a pénzintézet.
A pénzügyi intézmények viszont olyan hitelt is elérhetővé tesznek, amelyek esetében nem elvárás a jövedelemigazolás, viszont a fedezet igen. A fedezet nemcsak ingatlan, hanem egyéb vagyontárgy is lehet, így például egy lekötött betét (betétfedezetű hitel), egy értékpapírszámlán lévő megtakarítás (lombard hitel), esetleg nyugdíjpénztári megtakarítás (tagi kölcsön).
Ezek a megoldások valóban szóba jöhetnek, azonban tudni kell róluk, hogy a hitelezési kondíciók kedvezőtlenebbek, mint egy lakáshitel esetén. Ez abban is megnyilvánulhat, hogy magasabb kamatot kér el a pénzintézet, de akár abban is, hogy a hitelt rövid időszak alatt vissza kell fizetni. Mint látjuk, ha a jövedelemigazolásból és a fedezetből az egyik nem követelmény, akkor annak ára van és azt megfizetjük magasabb kamatban és a kisebb rugalmasságban.
Rugalmasabb kondíciók: a diákhitel
Azt gondolhatnánk, hogy az általános szabályok alól nincs kivétel, pedig egy igenis akad. És mint a mondás tartja: a kivétel erősíti a szabályt. A diákhitel ugyanis úgy tud az összes hitelfajtához képest jóval olcsóbb és rugalmasabb kondíciójú lenni, hogy eközben nem kell jövedelemigazolással és fedezettel rendelkezni.
Több ok miatt alakulhatott ez így. Például azért, mert a diákhitel társadalmilag fontos célt szolgál, azt, hogy a rászoruló diákok minél nagyobb arányban tudják elvégezni a felsőoktatást. Még úgy is, ha hitelt vesznek fel a diákok, a későbbi magasabb bérpálya kompenzációt nyújt az átmeneti eladósodásra. Az állam ráadásul segítséget ad mindehhez, a kamattámogatásnak köszönhetően minimális kamat rakódik csak rá a felvett tőkére.
De jelenlegi ismereteink szerint nem érdemes arra számítani, hogy a diákhitelnél látott példa átgyűrűzik a többi hitelfajtára. Döntenünk kell, hogy az esetek többségében bevállaljuk a jövedelem és a fedezet elvárást, vagy élünk a diákhitel adta előnyökkel. A lényeg, hogy tudjunk róla, mikor tudjuk használni az egyiket és a másikat.
