Sokan nem tudják, de nem feltétlenül szükséges ténylegesen pénzt váltani ahhoz, hogy valakinek eurós vagy dolláros befektetése legyen. Most bemutatjuk, hogyan teljesített a forint az utóbbi 22 év során, és milyen lehetőségek adódnak, ha valaki szeretne profitálni az esetleges jövőbeli forintgyengülésből.
A forint 2022. eddig eltelt részében nem igazán muzsikált szépen: év eleje óta az euróval szemben 7 százalékot, míg a dollárral szemben 17 százalékot gyengült. Ilyen körülmények között teljesen érthető módon sokaknak eszükbe jutott, hogy szeretnék más devizákban is tartani a megtakarításaikat. Most megnéztük, volt-e értelme euróban vagy dollárban megtakarítani az utóbbi évek során, és van-e lehetőség arra, hogy valaki pénzváltás nélkül is részesedni tudjon az esetleges devizaárfolyam-nyereségből.
Mik az okai a forint trendszerű gyengülésének?
Egy deviza „kelendőségét” alapesetben az elérhető reálhozam mértéke határozza meg. Ha az adott devizában jó kamatokat érhetnek el a befektetők, az infláció pedig alacsony, akkor mindenki szívesen tartja a devizát: növekszik rá a kereslet, így az árfolyama erősödni fog. Ha azonban egy deviza alacsony kamatot kínál, vagy túl magas a vonatkozó infláció, akkor a befektetők inkább elfordulnak tőle, és esni kezd az értéke. Ezen a mechanizmuson túl a deviza értékeltségéhez hozzájárulnak a piaci szereplők egyéb jellegű vélekedései is, például az adott ország gazdasági/politikai helyzetének nemzetközi megítélése. A fenti tényezők együttesen okozzák a forint régóta tartó, és régiós összevetésben is kiemelkedő gyengülését az euróval és a dollárral szemben.
Hirdetés
Hirdetés
Hogyan változott az euró és a dollár árfolyama?
A forint 2000-től napjainkig mind az euróval, mind a dollárral szemben sokat veszített az értékéből. A vizsgált időszak elején mindkét devizáért 250 forint körüli összeget kellett fizetni, az utóbbi hetekben viszont már a 400 forintot is átlépték ezek az értékek. A cikk írásának idején 1 dollár 386 forint körüli összegbe, míg 1 euró 395 forintba került. Az elmúlt 22 évben az euró évesített erősödése 1,97 százalék volt, a dollár pedig évente átlagosan 1,96 százalékkal értékelődött fel a forinthoz képest.
Ugyanakkor tanúi lehettünk olyannak is, hogy a forint sok éven keresztül jelentős erősödést produkáljon egy nagy nyugati devizával szemben: látható, hogy 2001. és 2008. között a dollár árfolyama a 300 forint fölötti értékről 150 alá süllyedt. A trendnek a nagy pénzügyi válság vetett véget, azóta nem volt példa a hazai fizetőeszköz hasonló teljesítményére.
Milyen kockázatot hordoznak a devizák?
Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy nagy nyereséget könyvelhetett el, aki 22 évvel ezelőtt a meglévő forintját euróra vagy dollárra váltotta. Rövidebb időtávon azonban nem ennyire egyértelmű a helyzet, hiszen ezek az árfolyamok viszonylag nagy kilengésekkel ingadoznak. A kockázatok feltérképezése céljából azt is megvizsgáltuk, hogyan szóródtak a két deviza havi „hozamai” a forint ellenében. A második ábra azt szemlélteti, hogy az esetek hány százalékában fordult elő adott mértékű árfolyamváltozás a hónap eleje és vége között.
Az euróval összevetve stabilabb volt a forint: a hónapok nagy többségében (73 százalékában) mínusz 2 és plusz 2 százalék közötti változás következett be az árfolyamban. Az esetek 10 százalékában volt mínusz 2 százaléknál alacsonyabb az euró havi hozama, és 17 százalékában plusz 2 százaléknál magasabb. Negatív hozam a hónapok 45 százalékában következett be, az esetek 55 százaléka tehát nyereséggel zárult a hó elején euróba fektetők számára.
A dollárral szemben már kevésbé volt kiegyensúlyozott a hazai pénz: az esetek körülbelül 45 százalékában volt mínusz 2 és plusz 2 százalék közti árfolyamváltozás. A hónapok 26 százalékában mínusz 2 százaléknál rosszabb hozam keletkezett, míg az esetek 29 százalékában plusz 2 százaléknál magasabb hozamot tehettek zsebre a spekulánsok. Negatív volt a dollár hozama az összes hónap 51 százalékában, így 49 százalékra tehető a nyereséges hónapok aránya.
Általánosságban tehát elmondhatjuk, hogy rövid távon teljesen kiszámíthatatlan változások történnek, de az elmúlt évtizedek során ezek számottevő forintgyengüléssé adódtak össze.
Hogyan lehet nyerni a forintgyengülésen?
Azok a befektetők, akik a forint gyengüléséből szeretnének profitálni, ezt úgy tehetik meg, hogy más devizában (pl. euróban) nyilvántartott befektetésekbe teszik a megtakarításaik egy részét vagy egészét. Ilyenkor a mögöttes befektetés (pl. államkötvény) hozamán felül devizaárfolyam-nyereségük is keletkezhet, amennyiben az időtáv végén a forint gyengébb, mint az elején. (Ezt a témát a közelmúltban ebben a videóban is feldolgoztuk.)
Hogyan fektethet be bárki euróban vagy dollárban?
A devizában való befektetés legegyszerűbb módja az, hogy átváltjuk a felhalmozott forintösszeget, és a kapott devizát elhelyezzük a kiszemelt devizás befektetésben. Erre a működésre jó példa az egyik inflációkövető magyar államkötvény, a Prémium Euró Magyar Állampapír (PEMÁP). Hasonlóképpen be lehet fektetni az adott devizában nyilvántartott egyedi részvényekbe, befektetési alapokba vagy életbiztosításokba is, az egyéni kockázattűrő képesség és hozamelvárás függvényében.
Ugyanakkor nem feltétlenül kell pénzt váltani annak érdekében, hogy valaki részesedni tudjon az esetleges devizaárfolyam-nyereségből. A kérdés az, hogy végső soron milyen devizában van a mögöttes befektetés. A példa kedvéért: ha valaki forintban fizet egy életbiztosítást, de a portfóliójában amerikai részvényeket tartalmazó eszközalapok szerepelnek, akkor az ő megtakarítása a háttérben átváltásra kerül dollárra, tehát a forintgyengülés közvetett módon erősítheti az eszközalap árfolyamát.
Ugyanez történik a nyugdíjcélú megtakarítások vagy befektetési alapok esetében is: szükség esetén a forintban történő megtakarításokat aktuális árfolyamon devizára váltják, így a devizaárfolyam-változás is befolyásolja az elért hozamot. (Fontos, hogy ez forintgyengülés esetén nyereséget eredményez, forinterősödés esetén pedig veszteséget.)
Összefoglalás
A forint már évtizedek óta folyamatosan gyengül az euróhoz képest, és 2009. óta a dollárral szemben is trendszerűen veszít az értékéből. Aki a jövőben is hasonló eredményekre számít, és szeretné meglovagolni az árfolyamváltozásokat, gondoskodhat arról, hogy valamilyen devizába kerüljenek a befektetései. Ehhez nem muszáj ténylegesen pénzt váltania, hanem forintban is befektethet olyan életbiztosításokba, aktívan kezelt befektetési alapokba vagy ETF-ekbe (exchange-traded fund, azaz tőzsdén kereskedett alap), amelyek nyugati devizákban hajtják végre a mögöttes befektetéseket. Ilyen módon a hazai pénz gyengülése forintban kifejezve hasznot hoz, de egyúttal fennáll annak a kockázata, hogy az erősödés következtében veszteség keletkezik.
