Megérkeztek a friss GDP-adatok: a magyar gazdaság ismét növekedési pályára állt, bár egyelőre csak mérsékelt ütemben. Az előző év azonos időszakához képest 0,5 %-os bővülést mutatott, amely a naptárhatások kiszűrésével 0,6 %-ra rúg.
Éppen, hogy növekedett a gazdaság
2024 IV. negyedévében az ipar teljesítménye 1,6%-kal zsugorodott, ezen belül a feldolgozóipar 3,5%-os visszaesést könyvelt el. A feldolgozóipar visszaeséséhez leginkább a közúti járműgyártás, a villamos berendezések gyártása, valamint a számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártása járult hozzá. Ezzel szemben a szolgáltató szektor 2,1%-kal bővült, amit elsősorban a vendéglátás és a kereskedelem lendületes növekedése hajtott. A gazdaságot tehát kettősség jellemezte: míg az ipar fékezte a teljesítményt, a szolgáltatások jelentős húzóerőként segítették a GDP 0,4%-os növekedését a III. negyedévhez képest (naptárhatással már csak 0,1%-os növekedés).
Az európai és magyar ipar gyengélkedésének egyik fő oka az exportpiacok szűkülése. Magyarország számára különösen kritikus a német ipar megrendeléseinek alakulása, hiszen az autóipar és más feldolgozóipari szektorok nagymértékben támaszkodnak erre a piacra. Európa számára pedig az Egyesült Államok és Kína kiemelten fontos exportcélpontok, azonban mindkét irányban egyre nehezebb érvényesülni.
Kövesd a Bankmonitor híreit a Google Hírekben!
Az Egyesült Államok védővámokkal óvja saját iparát, miközben jelentős állami támogatásokat nyújt azoknak a vállalatoknak, amelyek visszatelepítik gyártásukat az országba. Ezzel párhuzamosan Kína egyre több iparágban válik dominánssá, olcsóbb és hatékonyabb termelésével fokozatosan kiszorítva az európai gyártókat. Az egyik leglátványosabb példa erre az autóipar, ahol a kínai gyártók robbanásszerű térnyerése komoly kihívások elé állítja a hagyományos európai márkákat, és jelentősen csökkenti versenyképességüket a globális piacon.
Hirdetés
Hirdetés
Mit jelent ez számunkra?
A gazdasági növekedés általában javítja az emberek életszínvonalát. Ha a GDP bővül, az több árut és szolgáltatást jelent, ami új munkahelyeket teremt, növeli a béreket és erősíti a vállalkozások működését. A nagyobb kereslet hatására a cégek fejlesztenek és beruháznak, ami hosszabb távon még több gazdasági lehetőséget nyit meg. A növekedés ráadásul több adóbevételt eredményez, így az állam több pénzt fordíthat az egészségügyre, az oktatásra vagy éppen a közlekedésre. Végül mindez összeadódva azt jelenti, hogy az embereknek több pénzük marad a mindennapi kiadásokra, megtakarításokra, és ennek köszönhetően összességében emelkedik az életszínvonaluk.
Persze, bele lehet kötni, hogy a gazdasági növekedés nem egyenlően oszlik meg a társadalomban, és főként a tehetősebbek járnak vele jobban. Ez összességében igaz is, de nem jelenti azt, hogy az alacsonyabb jövedelmű rétegek ne profitálnának belőle. Az életszínvonaluk szintén emelkedik, hiszen a növekedés több munkahelyet, magasabb béreket és jobb szolgáltatásokat hozhat számukra is.
Megengedheti Magyarország magának, hogy most osztogatásba kezdjen?
Bár a 2024 negyedik negyedévi GDP növekedés és a 2025-re várt 2–2,5 százalékos bővülés, valamint az exportpiacok élénkülése optimizmusra adhat okot, ez még nem jelenti azt, hogy feltétlen osztogatásba lehetne kezdeni. Technikailag van pénz osztogatni, mivel az állam mindig arra költ, amire akar és ha szükséges, más területekről von el forrásokat. Ezt jól mutatja az, hogy mostanában alig vannak állami beruházások. Ez az osztogatás a családok számára kedvező, de a kieső bevételeket valahogyan pótolni kell. Erre két lehetőség van: vagy máshol emelik az adókat, vagy csökkentik az állami kiadásokat. Egy meggondolatlan költekezés pedig könnyen felboríthatja a most még kedvezőnek tűnő gazdasági folyamatokat.
A nemrég bejelentett SZJA-mentességek nagyjából 1200 milliárd forinttal csökkentik az állam bevételeit, ami elsőre hatalmas összegnek tűnhet. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a 2025-re tervezett költségvetés eléri a 47 ezer milliárd forintot, ez az összeg már nem tűnik kezelhetetlennek. Természetesen ekkora pénzmozgás nem marad következmények nélkül, de nem beszélhetünk a magyar gazdaságot felforgató összegről.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a lakosság nem fogja ezt az összeget mind megtakarításként félretenni, hanem várhatóan fogyasztásra, beruházásra vagy befektetésre fordítja. Ez pedig újabb bevételeket generál az államnak adók és járulékok formájában, miközben élénkíti a gazdasági folyamatokat. A nagyobb kereslet azonban magával hozhatja az inflációs nyomást is. Ha több pénz áramlik a gazdaságba, miközben a kínálat nem nő ugyanolyan ütemben, az árak elkerülhetetlenül emelkedni fognak.
Ez a hatás kevésbé lesz érzékelhető ott, ahol a termelés könnyen növelhető, például a fogyasztási cikkek piacán. Azonban az olyan szektorokban, ahol a kínálat szűkös, mint például az ingatlanpiac, a kereslet növekedése komoly áremelkedést okozhat. Összességében az sem kizárt, hogy egy inflációs hullám söpör végig a magyar gazdaságon a hirtelen megjelenő pénzáradat miatt, azonban erre nem túl nagy az esély.
Végső soron minden azon múlik, hogy az emberek hogyan használják fel ezt az extra jövedelmüket, ha fogyasztásra költik, az infláció felerősödhet, ha befektetik az ingatlanpiacban, az akár árrobbanást is eredményezhet, de ha konzervatívan bánnak vele akkor nem számíthatunk semmi drasztikusra.
Mire számíthatunk a jövőben?
Összességében a jelenlegi gazdasági helyzet és a kilátások alapján 2025 kedvezőbb évnek ígérkezik Magyarország számára, mint 2024 volt. Ez azonban nem annak köszönhető, hogy hazánk valami rendkívüli gazdaságpolitikai lépést tett volna, hanem elsősorban annak, hogy fő kereskedelmi partnereink gazdaságai az alacsonyabb hitelkamatok hatására várhatóan újra növekedésnek indulnak. Mivel a magyar gazdaság erősen függ az exporttól, ez a folyamat magával húzhatja a hazai teljesítményt is, ami élénkülő keresletet, több munkahelyet és összességében stabilabb gazdasági környezetet eredményezhet.
Mint az már feljebb is említésre került nem elképzelhetetlen az infláció felfutása az extra jövedelemnek köszönhetően. Persze ez csak akkor lesz jelentős, ha a kínálat nem tud lépést tartani a megnövekedett kereslettel.
Ha esetleg valamilyen csoda folytán megint jelentős mennyiségben érkeznének EU-s források Magyarországra, az be tudná indítani a növekedési gépezetet, azonban erre jelenleg igen kevés esély mutatkozik.
Ha a munkaerőpiac továbbra is szűk marad, vagyis a vállalatoknak nehézséget okoz a megfelelő munkaerő megtalálása, akkor a gazdasági növekedés beindulásával a bérek is gyorsabb ütemben emelkedhetnek. A fokozódó munkaerőkereslet nyomást gyakorolhat a vállalatokra, hogy versenyképesebb fizetéseket kínáljanak, ami reálbér-növekedést eredményezhet.
A Gazdaságkutató Intézet előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2025-ben várhatóan 2–2,5 százalékkal növekedhet. Ez a bővülés elsősorban az exportpiacok élénkülésének és a belső fogyasztás erősödésének lesz köszönhető.
