Nyugdíjbiztosítás: Miből fogsz megélni nyugdíjas korodban?

Nyugdíjbiztosítás: Miből fogsz megélni nyugdíjas korodban?
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2023-05-19 Frissítve: 2023-11-08
 

Nagyon jellemző jó ideje, hogy a fiatalok többsége csak legyint, ha meghallja ‘állami nyugdíj’. Azt vallják, hogy felesleges ezzel foglalkozni, hiszen mire odajutnak, nekik már úgysem lesz nyugdíjuk. Az internet tele van valóban riasztó és sokszor szándékosan riogató hírekkel, sok esetben valós hírnek tűnő írásokhoz elvezető linkekkel arról, hogy már jövőre, holnap stb. nem lesz nyugdíj, emelkedik a nyugdíjkorhatár, azaz „mindenki fusson, amerre lát”. Valójában hogyan állunk?  Bemutatunk néhány beszédes, hiteles adatot arról, hogy milyen demográfiai körülmények között és milyen kilátásokkal várhatunk a nyugdíjas éveinkre.

Élettartam

Milyenek a demográfia, azaz a népességdinamika változásait figyelembe vevő magyar adottságok? Ebben az írásban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataira és publikációira támaszkodunk.

Közismert tény, hogy a születéskor várható átlagos élettartam folyamatosan növekszik. A 2021-es év adatai sajnos a COVID járvány miatt visszaesést mutatnak, de a trend mindenképpen pozitív.

Érdekes számokat láthatunk az alábbi táblázatban arról, hogyan változtak meg alig 100 év alatt a kilátásaink!

Várható élettartam és nyugdíjkorhatár

Szakmai berkekben 25-30 évet szokás egy generációnyi időnek számítani (kb. ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a gyermekünknek gyermeke szülessen). A fenti táblázatból tehát azt látjuk, hogy csak mintegy 4 generációnyi idő kellett ahhoz, hogy a születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon megközelítse az 1920. évi érték dupláját! (Érdekes tény, hogy 1929-ben, az állami nyugdíjbiztosítás intézményének bevezetésekor, 65 év volt a nyugdíjkorhatár úgy, hogy a születéskor várható átlagos élettartam épp csak a 42 évet érte el!)

A növekvő várható élettartam a javuló egészségügyi ellátásnak, egészségesebb táplálkozásnak, kedvezőbb szociális ellátásnak köszönhető, ám az ismert problémák miatt a magyar számok mintegy 10-12%-kal elmaradnak a nyugat-európai országokban tapasztalható jelenlegi értékek többségétől.

Összességében tehát átlagosan jóval hosszabb életre számíthatunk, mint a déd- vagy nagyszüleink, ám miből fogjuk fenntartani magunkat – a reméljük hosszú és egészséges – nyugdíjas éveinkben?

Hirdetés

Hirdetés

Öregedés

Nézzünk két olyan mutatót, amelyek jelenlegi és a jövő évtizedekre előrejelzett értéke sajnos nem ígér könnyen kezelhető helyzetet!

Az egyik az úgynevezett ’öregedési index’, amely a hosszú távú demográfiai kilátásokat leginkább kifejező mutató. Az öregedési index a 65 éves és annál idősebb népességnek a 14 éves és annál fiatalabb gyermekkorúakhoz viszonyított arányát méri, azaz kifejezi, hogy 100 gyermekkorúra hány nyugdíjaskorú jut.

 

Az öregedési index értéke folyamatosan emelkedett az elmúlt évtizedekben. Míg 1960-ban 100 gyermekkorúra csak 35 időskorú lakos jutott, addig csupán hatvan évvel később, azaz 2020-ban már majdnem ennek négyszerese, azaz 137 fő.

Öregedési index

Korösszetétel

A jelenlegi korösszetételt tekintve az irány a közeljövőben sem változik – az öregedési index egy átmeneti stagnálást követően lendületesen tovább emelkedik majd, 2035-re várhatóan eléri a 150-et, és 2070-re meghaladhatja a 250-et is. Ez azt jelenti, hogy az idősek létszáma közel két és félszerese lesz a gyermekekének.

Lakónépesség a népszámlálások idején korcsoportok szerint

Eltartottsági ráta

A másik mutató, amelyet érdemes megismerni az aktív és a nyugdíjas korúak viszonylatában az az úgynevezett ’idős népesség eltartottsági rátája’.  Ez azt mutatja meg, hogy a 65 éves és annál idősebb népességnek milyen az aránya a 15–64 éves, azaz az aktív (dolgozó) népességre vetítve.

Itt fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi magyar állami nyugdíjrendszer úgynevezett felosztó-kirovó rendszerben működik. Ez azt jelenti, hogy az aktív dolgozók révén befolyó járulékok finanszírozzák az aktuális nyugdíjkiadásokat, tehát „tartják el” a nyugdíjasokat.

Az időskori eltartottsági ráta 1990-ben 20% volt, azaz ezer aktív korúra 200 fő nyugdíjas korú „eltartott” jutott. 2021-re ez a szám 31,2%-ra nőtt, azaz ezer aktív korúra már 312 fő nyugdíjaskorú  jutott. Ennél rosszabb az arány, ha csak a tényleges aktív korúakra, azaz a 20 és 64 év közötti népességre vetítjük. Ebben az esetben 1 000 aktív korúra már 326 fő nyugdíjaskorú honfitársunk „eltartása” jut a jelenlegi állami nyugdíjrendszer keretei között. (És akkor nem beszéltünk a gyermekkorúak eltartásáról, amely szintén az aktív korúak feladata.)

Az időskorú eltartottsági ráta várhatóan a 2030-as évek végétől gyorsuló ütemben folyamatosan újra emelkedik, és értéke 2070-ben már 60% körül lesz, azaz 1 000 aktív korúra 612 fő 65 éves és annál idősebb jut majd.

 

Az idős népesség eltartottsági rátája

Összefoglalás

Demográfiai szempontból tehát a helyzet semmiképpen nem biztató: A csökkenő lakosságszám, stagnáló (vagy éppen szintén csökkenő) születésszám miatt kisebb létszámú aktív korú (dolgozó) népesség növekvő lélekszámú időskorú lakossággal párosul, azaz kevesebb embernek kell több időskorút „eltartania”. A jelenlegi „felosztó-kirovó” típusú állami nyugdíjrendszer megreformálása nélkül a már ma is érezhető problémák csak súlyosbodhatnak.

A megoldási lehetőségek tulajdonképpen egyszerűnek tűnnek:

  • Legyen magasabbak a munkáltatók és munkavállalók által befizetett járulékok, hogy legyen miből kifizetni a nyugdíjakat.
  • Legyen magasabb a nyugdíjkorhatár, hogy több legyen a járulékfizető és kevesebb a nyugdíjra jogosult.
  • Módosítsuk úgy a nyugdíjszámítási szabályokat, hogy kisebb legyen a nyugdíjak összege, így kevesebb legyen az állami nyugdíjrendszer kiadása.
  • Ne emelkedjenek a nyugdíjak az infláció követés érdekében, ezzel is csökkentve a kiadásokat.

Egyik megoldás sem túl szimpatikus és nem is túl egyszerű. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a jelenlegi rendszer meddig fenntartható (értsd: finanszírozható), de az biztos, hogy nincs túl sok időnk!

Nem megijedni és rettegni kell a nyugdíjas évektől, nem elhessegetni kell, hogy hol van még az, hanem sokkal tudatosabban felkészülni – amennyire csak a módunkban áll!

Egyéni nyugdíjkiegészítés

Az állami nyugdíjrendszer problémáit nem oldja meg, de segíthet nyugdíjas éveid anyagi biztonságának megtartásában az egyéni nyugdíjkiegészítés. Minél hamarabb kezded el, annál kisebb havi kiadással tudod felépíteni azt az összeget, amiből az állami nyugdíjadat kiegészítheted. Vállalkozóként erre nagyobb szükséged lesz, mint alkalmazottként, de így is, úgy is jól fog jönni egy saját, stabil tartalék a nyugdíjas évekre. A piacon található egyéni nyugdíjmegtakarítási lehetőségek –  vagyis az egyéni nyugdíjbiztosítások, a nyugdíj előtakarékossági számla és az önkéntes nyugdíjpénztárak – széles választékot nyújtanak arra, hogy megtaláld a számodra legjobb terméket.

A Bankmonitor segít a kiválasztásban

Kalkulálj
A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítási kalkulátora segítségével meg tudod határozni, hogy mekkora összeget tudsz megtakarítani mire nyugdíjba mész. A kalkulátorunkon keresztül regisztrálj honlapunkon, hogy megmutathassuk a lehetőségeket.
Kérd részletes
eredményeidet email-ben!
A lenti gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi tájékoztatóban
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
Hamarosan elküldjük neked a kalkulációd eredményeit
Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre.
Bankmonitor
0 Ft
ennyi pénzed lesz
mire nyugdíjba mész
A részletes eredményedet
e-mailben fogjuk elküldeni számodra!

Szeretnéd megtudni:
  • Hogyan lesz ennyi pénzed nyugdíjas éveidre?
  • Hogy melyik számodra a legmegfelelőbb: nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ?
  • Illetve, hogy mennyi állami támogatást kaphatsz?
Bízd magad független szakértőinkre!

A biztosítási és nyugdíjmegtakarítási piacon nagyon sok különböző konstrukció létezik. Ezek költségszintje és a mögöttük álló befektetési lehetőségek nagyon különbözőek. A Bankmonitor tanácsadói segítenek eligazodni a különböző tulajdonságai között, és kiválasztani a számodra legjobb megoldást, ami az élethelyzetednek leginkább megfelelő. A legfontosabb, hogy indíts el egy nyugdíjmegtakarítást, hogy aktív életkorod életszínvonalát meg tudd őrizni nyugdíjaskorodban is.

Hirdetés
Hirdetés