Az OTP Bank által közzétett kutatás alapján a magyarok számára fontos az öngondoskodás, különösen a könnyen mozdítható, rövid időtávú megtakarítási formák népszerűek. Hosszabb távra, például nyugdíjcélra már kevesebben tartalékolnak, míg a lakosság közel 40%-ának egyáltalán nincs lehetősége félretenni.
Idén már 12. éve tartották meg az OTP Öngondoskodási Index konferenciát: a rendszeresen megjelenő kutatás a magyar lakosság öngondoskodási attitűdjét, illetve annak változását vizsgálja. Kedvező körülmény, hogy a bank a kezdetektől fogva változatlan módszertannal végzi a reprezentatív felmérést – ez lehetővé teszi a különböző évek eredményeinek összevetését. Az idei számokból kirajzolódik, hogy sokaknak fontos az öngondoskodás, de több millió embernek nem elérhető cél a megtakarítás.
A magyarok 39 százalékának nincs megtakarítása
A megtakarítási termékkel rendelkezők aránya az elmúlt 10 évben viszonylag egyenletesen alakult, idén éppen enyhén csökkent, a tavalyi 48%-ról 46%-ra. Olyanok is vannak, akik pénzügyi termékek igénybe vétele nélkül, kizárólag készpénzben és folyószámlán tartják a megtakarításaikat, az ő arányuk most 14%-ra tehető. Ugyanakkor a válaszadók fennmaradó 39%-a arról számolt be, hogy egyáltalán nincs lehetősége tartalékot képezni.
A megtakarítási célok között továbbra is a váratlan kiadásokra való felkészülés vezet (34%), ezt követi a nyaralás és utazás (25%), míg az egészségügyi célú öngondoskodást 21% jelölte meg. Nagyobb értékű fogyasztási cikkre, a gyermeke jövőjére vagy ingatlanjának felújítására egyaránt 20-20% tartalékol. Az autóvásárlási célt 12%, míg a nyugdíjcélú előtakarékosságot 11% választotta ki.
Hirdetés
Hirdetés
Nem csak a gazdagok tudnak megtakarítani
A felmérésből az is kiderült, hogy a megtakarítók 77%-a kevesebbet keres 400 ezer forintnál. Sőt, a megtakarítók egyötöde a 0-200 ezer forintos jövedelmi sávban helyezkedik el, miközben 400 ezer forint fölötti bevétellel a megtakarítók 23%-a rendelkezik. A bank úgy értékelte ezeket az eredményeket, hogy a megtakarítás láthatóan nem csak a gazdagok sportja, hanem minden jövedelemszinten sok ember fektet hangsúlyt az öngondoskodásra.
Továbbra sem szabadulunk a „nyugdíjparadoxontól”
Az öngondoskodási kutatás egyik visszatérő eleme a nyugdíjvárakozásokból kirajzolódó ellentmondás, melyet a bank szakértői nyugdíjparadoxonnak neveztek el. Az állami nyugdíjjal kapcsolatos kilátások borúsak: a megkérdezettek 75%-a azt mondta, hogy az állami nyugdíj nem lesz elegendő számukra. Alig 25% mondta azt, hogy elég lesz az állami nyugdíj, de ez az arány enyhén csökkent, tavaly még 27% vélekedett így.
Habár a magyarok sejtik, hogy a folyó finanszírozású (vagy felosztó-kirovó) nyugdíjrendszertől nem sok jóra számíthatnak, mégis kevesen tesznek erőfeszítést az időskori jövedelmük kiegészítéséért. Az aktív kereső válaszadók 41%-a azt mondta, hogy kizárólag az állami nyugdíjból tervez megélni idős korában, további 21% pedig nem tudta megmondani az ezzel kapcsolatos terveit. Jó hír, hogy különféle kiegészítő jövedelemforrások is felmerültek a válaszok között: például a nyugdíj melletti munkavégzést 25% jelölte meg, befektetésből – akár nyugdíjmegtakarításból – pedig 12% számít jövedelemre.
Mennyi pénzük van a nyugdíjpénztári tagoknak?
Az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója, Nagy Csaba elmondta, hogy a nyugdíjpénztári tagjaik létszáma már átlépte a 260 ezret, a pénztár által kezelt vagyon pedig nagyságrendileg 390 milliárd forintra (azaz mostani árfolyamon kb. 1 milliárd euróra) tehető. Ebből adódik, hogy az egy pénztártagra jutó átlagos nyugdíjmegtakarítás 1,5 millió forintra rúg. Ez lényegesen nagyobb összeg a 2022. év végi 1,32 millió forintos adatnál, ennek magyarázatát részben a pénztár portfólióinak javuló teljesítménye, részben az új egyéni befizetések adják.
Érdemes mielőbb elkezdeni az öngondoskodást
Az esemény egyik fő üzenete volt, hogy a nyugdíjcélú előtakarékosság sikerének kulcsa az, hogy minél előbb el kell kezdeni, akár kisebb, de rendszeresen befizetett összegekkel. A közzétett számítások szerint már havi 10 ezer forintból elérhető egy közel 6 millió forintos megtakarítás, amennyiben valaki 20 éven keresztül tesz félre.
Sőt, még szebb eredmény várható akkor, ha a megtakarító kihasználja a nyugdíj-előtakarékossági konstrukciókhoz kapcsolódó állami támogatást is. Jelenleg az éves befizetések 20%-ával megegyező mértékű (de legfeljebb évi 150 ezer forintos) adóvisszatérítés jár az önkéntes nyugdíjpénztári tagoknak, míg a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek évi 130 ezer forintot, a NYESZ-tulajdonosok pedig évi 100 ezer forintot kaphatnak vissza az adójukból ezen a jogcímen. Fontos, hogy a támogatás nem halmozható korlátlanul, hanem a többféle szerződésre együttesen visszaigényelhető SZJA maximális mértéke évente 280 ezer forint.
