Az Otthonfelújítási támogatás óriási siker, ami érthető, hiszen nem gyakran fordul elő, hogy az állam utólag visszafizesse egy felújítás vagy korszerűsítés költségeinek felét. Ráadásul itt van a mellé felvehető támogatott felújítási hitel is, amiből előre megfinanszírozhatók a munkák, így az is ki tudja használni a lehetőséget, akinek nincs elég saját megtakarítása a költségek megelőlegezéséhez. Mivel az Otthonfelújítási támogatást a Magyar Államkincstárnál lehet igényelni, rengeteg kérdés érkezik hozzájuk, amelyek közül a legfontosabbak rendre megválaszolják. Ezeket tesszük most közzé.
Biztosítotti jogviszonyra vonatkozó kérdések
1. Nyugdíjas igényelheti-e az otthonfelújítási támogatást?
A kérelem benyújtásának időpontjában nyugdíjas igénylő akkor felel meg a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) biztosítotti jogviszonyra előírt feltételeknek, ha kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, azaz valamely foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban keresőtevékenységet végez.
Abban az esetben is jogosult lehet a támogatásra, ha végleges határozat alapján ápolási díjban, otthongondozási díjban részesül, vagy a kiskorú gyermeknek –, akire tekintettel a támogatást igénybe kívánja venni – a rokona és a gyermek szüleinek halála miatt ő a kiskorú gyermek kirendelt gyámja.
Hirdetés
Hirdetés
2. Saját gyermekem nincs, nevelőszülőként jogosult vagyok-e a támogatásra?
Nem, kizárólag nevelőszülőként nem jogosult a támogatásra.
3. A támogatás szempontjából biztosítottnak minősülök, ha az egészségbiztosítás szervével megállapodást kötöttem és a törvényben meghatározott összegű járulékot magam után havonta megfizetem?
Nem, mert az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével egészségügyi szolgáltatásra szerzett jogosultságot, de nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerint biztosítottnak.
4. Az őstermelők biztosítottnak minősülnek?
Igen, amennyiben
- a minimálbér 92 %-ának megfelelő összeg után megfizeti a 18,5 % társadalombiztosítási járulékot, vagy
- e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évi bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, e tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 %-a után megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, vagy
- december 31-éig mezőgazdasági kistermelőnek számított és 2021-ben a 2020. évi támogatások nélküli bevételének 15 százaléka után megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, vagy
- a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalja, hogy a társadalombiztosítási járulékot az előzőekben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg.
5. A GYED, illetve GYES folyósítása alatt megfelelek a biztosítotti feltételeknek?
A GYED, illetve GYES folyósítása alatt akkor minősül a Tbj. 6. §-a szerint biztosítottnak, ha közben a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya fennáll. Abban az esetben, ha megszűnt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya, már nem felel meg a feltételeknek.
A kérelem benyújtását megelőző egy éves időtartamban figyelembe vehető még az az időszak, amikor hallgatói jogviszony mellett megállapított gyermekgondozási díjban részesült (1997. évi LXXXIII. tv. 42/E. § alapján).
6. Igényelhető-e a támogatás, ha az igénylő külföldön dolgozik?
Egyedüli igénylőként nem, mert a támogatás igénybevételének feltétele, hogy az igénylő a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában Tbj. 6. §-a szerinti biztosított személynek minősüljön, azaz a magyarországi társadalombiztosítási rendszer hatálya alá tartozzon. Abban az esetben, ha együttes igénylőként nyújtja be a támogatási kérelmet és a másik fél megfelel a biztosítotti feltételeknek, akkor jogosultak lehetnek a támogatásra.
7. Külföldön dolgozom, igényelhetem-e a támogatást?
A kérelem benyújtása napján már hazai jogviszonyban kell állnia az igénylőnek, ugyanakkor az azt megelőző időszakra a külföldi TB jogviszony is figyelembe vehető, amennyiben azt az illetékes külföldi hatóság, vagy nemzetközi szervezet által kiállított igazolással igazolja.
8. Milyen igazolás szükséges külföldi munkaviszonyról?
Külföldi társadalombiztosítási hatóság igazolása szükséges, hitelesített magyar fordítással, amely bizonyítja a kérelem benyújtását megelőző legalább 1 éve folyamatosan fennálló biztosítotti jogviszonyt, azonban a kérelem benyújtása napján már hazai jogviszonyban kell állnia az igénylőnek (együttes igénylés esetén legalább az egyik félnek).
9. Férjem dán állampolgár, már évek óta Magyarországon élünk saját lakásunkban. Jogosultak lehetünk-e az otthonfelújítási támogatásra?
Igen. A Rendelet 2 §. (1) bek. 3. pontja alapján. Mivel férjével életvitelszerűen Magyarországon élnek, jogosultak lehetnek a lakásfelújítási támogatásra, ha minden más feltételnek is megfelelnek.
10. Feleségem kínai állampolgár. Kislányunk után a magyar jog szerint részesülünk családi pótlékban és Magyarországon élünk. Jogosultak lehetünk-e az otthonfelújítási támogatásra?
Harmadik országbeli állampolgárok nem jogosultak a támogatásra, kizárólag a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek. A magyar állampolgár szülő akkor lehet jogosult, ha kizárólag ő és a gyermek rendelkezik lakóhellyel a felújítással érintett lakásban, de a külföldi szülő nem.
11. Férjemnek 2016 óta svéd munkaviszonya van és svéd biztosított. Én a férjem jogán svéd biztosított vagyok, főállású anyaként. Kizárólag a svéd biztosítás alapján tudjuk-e igényelni a támogatást, ha egyikünknek sincs magyar biztosítása, de a támogatásra való jogosultság többi feltételének megfelelünk?
A kérelem benyújtása napján már hazai jogviszonyban kell állnia az igénylőnek, együttes igényléskor legalább az egyik félnek (igénylő vagy házastárs/élettárs), ugyanakkor az azt megelőző 1 éves időszakra külföldi tb-jogviszony is figyelembe vehető. A szükséges jogviszony igazolására a svéd biztosítási jogviszony a svédországi Försäkringsskassan magyar nyelvű igazolása alapján figyelembe vehető, a kérelem benyújtása napján azonban magyar biztosítási jogviszonnyal kell rendelkeznie.
12. Igénybe vehető-e a támogatás, ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben külföldön dolgozott, de a kérelem benyújtásakor már Magyarországon dolgozik?
Igen, mert az egy éves (egybefüggően legfeljebb 30 nap megszakítással) folyamatos biztosítotti időbe beleszámít a külföldön folytatott keresőtevékenység, ha azt a külföldi hatóság által kiállított igazolás alátámasztja.
13. Teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszony szükséges, vagy megfelel a részmunkaidős foglalkoztatási jogviszony is?
Az igénylő, ha valamely foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban van foglalkoztatva biztosítottnak minősül, függetlenül attól, hogy a foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik-e.
14. Egyéni vállalkozó vagyok, de szüneteltetem a vállalkozást gyermekem születése miatt. Jogosult vagyok a támogatásra?
Sajnos nem felel meg a feltételeknek, mert a biztosított, tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a szünetelés ideje alatt a biztosítása is szünetel. A támogatási kérelem benyújtásakor biztosítottnak kell lennie, és egy év – egybefüggően legfeljebb 30 nap megszakítással – folyamatos biztosítotti jogviszonnyal kell rendelkeznie.
15. NAV, TB, valamint munkáltatói igazolást kell-e benyújtani?
Nem szükséges, munkáltatói igazolásra nincs szükség. A köztartozás-mentességet, és a TB jogviszony fennállását azonban a kérelem elbírálásakor a Magyar Államkincstár vizsgálni fogja. A köztartozás mentességről és a TB jogviszony fennállásáról a kérelemben nyilatkoznia szükséges. Ugyanakkor javasoljuk, hogy a NAV-nál előzetesen érdeklődje meg, hogy van-e az adóhatóságnál köztartozása. Ezt elektronikusan megteheti a NAV IGAZOL nyomtatványának kitöltésével és ügyfélkapus benyújtásával vagy akár a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszerén (a továbbiakban: ÜCC-n) keresztül.
Ha Ön nem regisztrálta magát a NAV-nál az ÜCC-n, akkor személyesen a NAV ügyfélszolgálatain, illetve postai úton is kérhet igazolást. Jogviszonyának fennállását a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK) szintén elektronikus úton a TAJ számának a megadásával tudja ellenőrizni.
A NAV oldalán a köztartozás-mentesség igazolásának lekérdezéséről itt tájékozódhat.
Jogviszonyának meglétéről a NEAK oldalán a „Lakosságnak” menük között a „Jogviszony ellenőrzés magánszemélyeknek” menüpontban tájékozódhat.
16. Milyen esetben szükséges igazolást csatolni a TB jogviszonyról?
Ha az igénylő – a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytat (saját jogú nyugdíjas) a foglalkoztató által teljes bizonyító erejű magánokiratként kiállított igazolás vagy egyéni vállalkozó esetén a Tbj. 4. § 2. pontja szerinti hatósági nyilvántartásból kiállított hatósági bizonyítvány, illetve igazolvány, engedély vagy kamara, kar által kiállított igazolás szükséges.
Ha az igénylő valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, akkor az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolás hiteles magyar nyelvű fordítása szükséges
17. Arról, hogy van-e köztartozásom, ki tud nekem információt adni?
Az állami adóhatóság által nyilvántartott tartozásokról a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) tud érdeklődni. Ezt elektronikusan megteheti a NAV IGAZOL nyomtatványának kitöltésével és ügyfélkapus benyújtásával vagy akár a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszerén (a továbbiakban: ÜCC-n) keresztül.
Ha Ön nem regisztrálta magát a NAV-nál az ÜCC-n, akkor személyesen a NAV ügyfélszolgálatain, illetve postai úton is kérhet igazolást. A NAV oldalán a köztartozás-mentesség igazolásának lekérdezéséről itt tájékozódhat.
Jogosultsági feltételekkel kapcsolatos kérdések
18. Hová lehet fordulni az otthonfelújítási támogatással kapcsolatos kérdésekkel?
Az otthonfelújítási támogatással kapcsolatos kérdéseket a Magyar Államkincstár az alábbi elérhetőségeken várja: E-mail-ben: otthonfelujitas@allamkincstar.gov.hu Telefonon (hétfőtől csütörtökig 8:00-17:00 óráig, pénteken 8:00-14:00 óráig hívható): 06 1 452 2910 06 30 344 0045 06 70 460 9005 06 20 881-9535
19. Kell-e előzetesen regisztrálni a támogatás igényléséhez?
Nem szükséges regisztrálni. A támogatást elektronikusan kitöltött kérelem benyújtásával igényelheti. Továbbá a támogatást igényelheti a Magyar Államkincstár honlapján elérhető kérelemnek a papír alapú kitöltésével és bármely kormányablakban személyesen történő leadásával vagy postára adásával a Magyar Államkincstár, 1938 Budapest címre.
20. Hogyan kell érteni a kérelem benyújtására nyitva álló 60 napos határidőt?
A támogatás iránti kérelmet a lakáson végzett valamennyi felújítási munkálat befejezését követően, a számlák kifizetését követő 60 napon belül, de legkésőbb 2022. december 31-ig lehet benyújtani.
Több számla esetében a 60 napos igénylési határidő számításánál a legutolsó kifizetési időpontot kell alapul venni, nincs megkötés arra vonatkozóan, hogy két számla kiállítása között mennyi idő telhet el.
21. Ha elutasították a kérelmemet, hol lehet fellebbezni?
A Rendelet szerint nincs lehetőség jogorvoslatra. A kérelem elutasítása esetén – amennyiben megfelel a feltételeknek – lehetőség van újabb kérelmet benyújtani 2022. december 31-ig.
22. Csak házasok igényelhetik a támogatást?
Nem csak házasok igényelhetik. A gyermeket nevelő vagy váró (12. hetet betöltött magzat) egyedülálló szülők és házastársak vagy élettársak egyaránt igényelhetik.
23. Csak az lehet igénylő, akinek tulajdonjoga van az ingatlanban?
Nem, a tulajdonjoggal rendelkezhet csak az egyik igénylő, vagy akár a kiskorú gyermekek valamelyike is.
24. Mit jelent az együttes igénylés?
Az azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak csak közösen, együttes igénylőként igényelhetik a támogatást.
25. Élettársi kapcsolatról kell-e igazolást benyújtani?
Nem szükséges okirattal igazolni az élettársi kapcsolatot. Amennyiben állandó lakcímük azonos, az élettársak együttesen igényelhetik a támogatást.
26. Együtt élő házastársak esetén van-e lehetőség arra, hogy csak az egyikünk igényelje az otthon-felújítási támogatást?
A támogatást a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő igénylő – azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként – igényelheti(k), így nincs lehetőség arra, hogy ha azonos az állandó lakóhelyük, csak az egyik fél igényelje a támogatást.
27. Igényelhető-e a támogatás, ha a házastársak lakóhelye nem azonos?
Igényelhetik, azonban nem együttes igénylőként. A támogatás teljes összegére az a szülő jogosult, akinél legalább egy közös gyermek lakóhelye van, ha a másik szülőnél egyetlen közös gyermeknek sincs lakóhelye.
A támogatás 50%-os mértékére jogosult mindkét szülő, ha külön-külön mindkettőjük lakóhelye megegyezik legalább az egyik gyermekük lakóhelyével.
28. A lakásban, amelyben élünk nem vagyunk bejelentkezve, de ha átjelentkezünk, akkor mikor kezdhetjük a felújítást?
A támogatási kérelem benyújtásának időpontjában fenn kell állnia az 1 éves lakóhely feltételének, tehát a benyújtást megelőző egy éven túli bejelentési időnek. Ez tehát nem zárja ki, hogy a munkálatokat még az 1 év letelte előtt elkezdjék.
29. Ha most még nem rendelkezik egy éve állandó lakcímmel a felújítandó ingatlanban, el lehet-e kezdeni gyűjteni a számlákat?
Igen, az egyéves lakóhelyre vonatkozó feltételnek a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában kell teljesülnie.
30. Mikortól lehet számlákat gyűjteni?
A számlák 2021. január 1-jétől gyűjthetők, kivéve, ha az új építésű lakás az ingatlannyilvántartásba még nem került bejegyzésre, mivel az otthonfelújítás keretében az építés nem támogatható. A számlák gyűjtésével nem kell megvárni: – a lakóhely bejelentéstől számított egy év elteltét – a magzat 12. hetes korát – a TB jogviszony egy éves meglétét.
31. Életvitelszerűen élek a sok éve saját tulajdonú lakásomban, ám eddig nem volt fontos, hogy gyermekemmel ide be legyünk jelentkezve, viszont a tartózkodási helyünk ez. Ezt közüzemi számlákkal is tudom igazolni. Így elegendő?
Nem. A támogatás feltétele, hogy legalább 1 éve a felújítással érintett ingatlan legyen a lakcímkártya szerinti lakóhely.
32. Állandó lakcímünk van és tartózkodási helyünk. Lakóhelyünk nincs.
A lakcímkártya szerint lakóhelyet és tartózkodási helyet/címet különböztetünk meg. Így az állandó lakcím megegyezik a lakóhellyel.
33. 2020. évben vásároltunk ingatlant, amely felújításra szorul, ezért nem lehet beköltözni. Ebben az esetben is vonatkozik az 1 éves időtartam?
Nem, az 1 éves időtartamra vonatkozó feltételt nem kell alkalmazni, ha a támogatással érintett lakás tulajdonjogának megszerzésére, a lakás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére a támogatási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül került sor. Ugyanakkor, ha a tulajdonváltás a Ptk. szerinti hozzátartozók között történt, akkor a már támogatással érintett lakásra a tulajdonváltással sem igényelhető újabb támogatás.
34. A tulajdonszerzést mikortól számítják? A szerződéskötés időpontjától vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzés időpontjától?
A tulajdonjog megszerzésének dátuma az ingatlan-nyilvántartásban való bejegyzés napja.
35. Ha osztatlan közös tulajdonú az ingatlan, hogy tudok a tulajdonban lévő ingatlan részre támogatást igényelni?
A támogatás csak arra az ingatlanra és ingatlanrészre vehető igénybe, amit a használati megállapodás vagy bírósági ítélet körbehatárol. Közös használatú, illetve közös tulajdonú részre támogatás nem vehető igénybe.
36. Használati megállapodást megírhatom én is vagy hivatalosnak kell lennie?
Több lakásból álló közös tulajdonú ingatlan esetében közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt használati megállapodás vagy bírósági ítélet szükséges.
37. Elváltam, 1 közös gyermekünket én nevelem, hozzám van bejelentkezve állandó lakcímmel, a férjem címe tartózkodási helyként szerepel a gyermek lakcímkártyáján. Férjemnek nincs másik gyermeke. Kell a férjemtől a lemondó nyilatkozat?
Nem, ez esetben nincs rá szükség.
38. Elváltam, 1 közös gyermekünket én nevelem, hozzám van bejelentkezve állandó lakcímmel, a férjem címe tartózkodási helyként szerepel a gyermek lakcímkártyáján. A gyermekfelügyeletet közösen látjuk el. Felújíthatjuk-e mindként lakást a támogatást megosztva?
Nem. Csak a gyermek lakóhelye (lakcímkártya szerinti lakóhely) újítható fel a támogatás igénybevételével.
39. Elváltam, 2 közös gyermekünket én nevelem, hozzám vannak bejelentkezve állandó lakcímmel, a férjem címe tartózkodási helyként szerepel a gyermekek lakcímkártyáján. Férjemnek nincs másik gyermeke. Kell a férjemtől a lemondó nyilatkozat?
Nem. Lemondó nyilatkozat abban az esetben kell, ha valamelyik gyermek lakóhelye megegyezik az apa lakóhelyével és az apa nem kívánja igénybe venni a támogatás 50%- át.
40. Lehet-e számlát gyűjteni az adásvételi aláírása után, de a használatbavételi engedély kézhezvétele előtt?
Nem, a még fel nem épült otthonra nem vehető igénybe a támogatás, amíg az ingatlannyilvántartásba még nincs bejegyezve.
41. Milyen esetben nem kell alkalmazni az egy éves lakóhelyre vonatkozó feltételt?
Az egyéves lakóhelyre vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában a várandósság 12. hetét betöltött magzat, illetve az egy évnél nem régebben született gyermek esetében.
Fontos ugyanakkor, hogy ez a kivétel csak a gyermekre vonatkozik, az igénylőknek ebben az esetben is meg kell felelniük az egyéves lakóhelyre vonatkozó feltételnek. További kivétel az az eset, ha a támogatással érintett lakás tulajdonjogának megszerzésére, azaz a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a támogatási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül került sor, valamint kivétel az is, ha az igénylő, illetve kiskorú gyermekei tulajdonában lévő telken felépült lakás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére a támogatási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül került sor, vagy ha az ingatlan (pl. nyaraló) lakóingatlanná történő átminősítésére a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül kerül sor.
42. A 2020-ban vásárolt anyagok számláit elfogadják? Például a kivitelezés csak 2021. januárban kezdődik, de ehhez már előre meg vannak vásárolva a szükséges anyagok számlával. A munkadíjról kiállított számlák már 2021. éviek lesznek.
Nem, a 2020. évben megvásárolt építőanyagokról kiállított számlák a támogatás igénylésekor nem számolhatók el. Egy vagy több kivitelezővel 2021. január 1-jén vagy azt követően kötött vállalkozói szerződés alapján, valamint, 2021. január 1-jén vagy azt követően kiállított és teljesített számlák alapján nyújtható be a támogatási kérelem.
43. Történhet-e több ütemben a felújítás? Vagyis van egy számla, ami 2021. februárban lett kiállítva, de az év hátralévő részében további felújítást szeretnénk végezni. Meddig nyújthatók be a számlák?
Igen, a lakás teljes felújításának befejezését – nem az egyes munkálatok befejezését – követően kell a kérelmet az utolsó számla kifizetését követő 60 napon belül benyújtani. A felújítás időtartamát és a munkálatok számát a jogszabály nem korlátozza. Több kivitelezővel is köthető szerződés. [
44. 25. éves korú gyermek esetén a felújítást a gyermek 25. életévének betöltésének napjáig el kell végezni?
Igen, a gyermek 25. életévének betöltése előtt a kérelmet be kell nyújtani a Magyar Államkincstárhoz, így be kell fejeződnie a felújításnak, valamint a számlákat is ki kell egyenlíteni addigra.
45. A 25. életévet betöltött gyermekre tekintettel igényelhető-e a támogatás?
Ha a kérelem benyújtásának időpontjában a gyermek 25. életévét betöltötte és megváltozott munkaképességű személynek minősül, a támogatás igényelhető.
46. Kizáró ok, ha a 25 év alatti gyermeknek van munkaviszonya, önálló jövedelme, esetleg más lakcímen tartózkodási helye vagy külföldön tanul?
Nem, a kérelem elbírálásánál nem szempont, az a fontos, hogy a lakcímkártyáján lakóhelyként (nem tartózkodási helyként) szerepeljen a felújítással érintett ingatlan.
47. Elegendő-e, ha a lakcímigazoló kártyán tartózkodási helyként van a felújítással érintett ingatlan címe feltüntetve, vagy állandó lakcímként kell szerepelnie?
Nem, a felújítással érintett ingatlannak a lakcímkártyán lakóhelyként kell feltüntetve lennie, ami nem azonos a tartózkodási hellyel.
48. Ki minősül a támogatás igénybevétele szempontjából megváltozott munkaképességű személynek?
Az igénylő azon gyermeke, aki a támogatás iránti érelem benyújtásának időpontjában a 25. életévét már betöltötte és megváltozott munkaképességű személy, azaz:
- akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján egészségi állapota legfeljebb 50%-os mértékű, vagy
- a rehabilitációs hatóság jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján egészségkárosodása legalább 50%-os mértékű, vagy
- január 1-jét megelőzően kiállított hatályos szakvéleménye szerint a munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette,
- aki fogyatékossági támogatásban részesül,
- aki vakok személyi járadékában részesül,
- aki után a támogatást igénylő, gyermekek otthongondozási díjában részesül.
49. Igényelhető-e a támogatás, ha a felújítandó lakás 100%-ban a nagykorú gyermek tulajdonában van?
Nem, mert a támogatással érintett lakásban az igénylőnek, illetve a kiskorú gyermeknek kell együttesen rendelkezniük legalább 50%-os mértékű az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányaddal. A Rendelet kifejezetten a kiskorú gyermek tulajdoni hányadát nevesíti, tehát a nagykorú gyermek tulajdoni hányada nem vehető figyelembe.
50. Az ingatlan tulajdonosa (100%-ban) kiskorú. Ki igényelheti a lakásfelújítási támogatást?
A támogatási kérelem benyújtására a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett gyermekkel azonos lakóhelyen lakó szülő vagy a Rendelet szerinti gyám jogosult.
51. Igénybe lehet-e venni a támogatást abban az esetben, ha együttes igénylés esetén az egyik igénylő 100%-os tulajdonában van a felújítandó lakás, de csak a másik fél minősül biztosítottnak?
Igen, mert együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylőnek kell biztosítottnak lennie, és ebben az esetben teljesül az a feltétel is, hogy az igénylők együtt rendelkezzenek legalább 50%-os mértékű tulajdoni hányaddal.
52. A lakásunk jelzálogjoggal terhelt. Jogosultak vagyunk-e a támogatásra?
Igen, a rendelet szerint nem kizáró ok, ha a lakás jelzálogjoggal terhelt.
53. Beadható-e kérelem, ha az igénylőnek falusi CSOK támogatása van folyamatban?
Igen, de azonos számlák nem számolhatók el mindkét támogatás terhére.
54. Lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkezünk, melyek felhasználása a jövő évben válik esedékessé. A számlák felhasználhatók lesznek-e az otthonteremtési támogatás igénybevételéhez is?
Igen a rendelet nem zárja ki a lakás-előtakarékossági szerződésekhez kapcsolódóan elszámolt számlák jelen támogatás keretében történő elszámolását.
55. Mit jelent a közeli hozzátartozó (kitől nem fogadható el munkadíjra számla)?
A házastárs, az egyeneságbeli rokon (lemenők: gyermek, unoka, …; felmenők: szülő, nagyszülő, …), az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.
56. Igénybe lehet-e venni a támogatást, ha az ingatlan fő rendeltetés szerinti jellege üdülő?
Üdülő felújítására a támogatás nem vehető igénybe, a Rendelet kifejezetten nevesíti, hogy csak olyan ingatlan esetében vehető igénybe a támogatás, amely az ingatlannyilvántartásban lakás vagy lakóház fő rendeltetés szerinti jelleggel van nyilvántartva.
57. Igényelhető-e a támogatás zártkerti ingatlanra?
Az ingatlan fekvése (belterület, külterület, zártkert) a Rendelet alapján önmagában nem kizáró tényező, annak van jelentősége, hogy az ingatlan fő rendeltetés szerinti jellege az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint lakás vagy lakóház legyen. Igényelhető a támogatás továbbá a tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épületei esetében is.
58. Az udvarunkban van egy gazdasági épület. Ennek a felújítása támogatható-e?
Amennyiben egyazon helyrajzi számon szerepel a házzal, akkor támogatható.
59. Igénybe lehet-e venni a támogatást, ha az ingatlan gazdasági társaság bejegyzett székhelye vagy telephelye?
A Rendelet nem tartalmaz erre vonatkozó szabályozást, ezért ez nem kizáró tényező. A Rendelet kifejezetten nevesíti, hogy csak olyan ingatlan esetében vehető igénybe a támogatás, amely az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy lakóház fő rendeltetés szerinti jelleggel van nyilvántartva. Igényelhető a támogatás továbbá a tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épületei esetében.
60. A támogatás igénybevételére olyan ingatlan esetén is van lehetőség, amely egyéni vállalkozásnak is székhelye?
Igen, ilyen esetben is feltétel legalább az 50%-os tulajdoni hányad megléte.
61. Lízingelt ingatlanra igényelhető a támogatás?
Nem, a támogatás feltétele, hogy az igénylő, illetve kiskorú gyermeke – együttes igénylés esetén az igénylők együtt, vagy kiskorú gyermekeik – a támogatással érintett lakásban együttesen legalább 50%-os mértékű, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányaddal rendelkezzen.
62. Igényelhető a támogatás, ha a házunk a Nemzeti Eszközkezelő tulajdonában van és részletre vásároljuk vissza?
Igen, amennyiben a tulajdonjog bejegyzése a részletre való visszavásárlás ellenére megtörténik.
63. Az ingatlanon lévő haszonélvezeti jog befolyásolja a támogatás elbírálását?
Nem befolyásolja.
64. A felújított ingatlan értékesíthető?
Igen, a rendelet nem tartalmaz a felújított ingatlan értékesítésre vonatkozó előírásokat, korlátozásokat. Az eladott ingatlanra az új tulajdonos is ismét igényelheti az otthonfelújítási támogatást akkor, ha az új tulajdonos az előző igénylőnek nem a hozzátartozója.
Támogatható építési tevékenységgel összefüggő kérdések
65. Beadható-e a támogatási igény csak anyagköltségről (mivel a munkálatokat el tudjuk végezni szakképesítésünknek köszönhetően)?
Nem adható be olyan támogatási kérelem, amely kizárólag anyagköltségről szóló számlát tartalmaz, a kifizethető támogatás összegében (ami maximum a teljes költség fele) az anyagköltségnek és a munkadíjnak 50-50%-ban kell szerepelnie.
66. Miként kell értelmezni az 50-50% (anyag-munkadíj) arányt?
A támogatás összegében 50-50%-ban szerepelhet az anyagköltség és munkadíj. Az anyag+munkadíjról szóló számlákat összesítetten úgy kell beadni, hogy a támogatás összegében a két költségtípus azonos arányban szerepelhessen. Ez a feltétel nem az egyes számlákra vonatkozik, hanem az összköltségen belül a támogatással érintett részre.
67. Mennyi a felújítási támogatás összege, azt hogyan számolják?
A támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50%-a, de legfeljebb 3 millió forint. A támogatás összegében az anyagköltség, illetve a munkadíj 50-50%-os arányban szerepelhet. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy az összköltséget felezzük, maximum ennyi lehet a támogatás (legfeljebb 3.000.000 Ft). A támogatás összegét is felezni kell, mert a támogatás felének anyagköltségnek kell lenni, a másik felének munkadíjnak. Ez azonban csak akkor működhet, ha van elegendő anyag, illetve munkadíj számla.
Ha valamelyik nem éri el a lehetséges támogatás felét, illetve a munkálatok teljes költségének legalább a negyedét, akkor nem jogosult, csak a kisebb tétel kétszeresére.
68. Elfogadnak-e külföldi számlákat?
Külföldi számla sem munkadíjról, sem anyagról nem fogadható el, kivéve, ha a vállalkozó rendelkezik magyar adószámmal és a magyar jogszabályoknak megfelelően állítja ki a számlát.
69. Elfogadható magyar adószámmal rendelkező (51-es kód), külföldi illetőségű adóalany által kiállított, 27%-os áfá-t tartalmazó számla, ha a számlán az adóalany az EU-s adószámot tüntette fel és a vásárolt termék megnevezése nem magyar nyelven szerepel rajta?
Igen, a számla szabályszerű javíttatása után. Azt az adószámot kell feltüntetni a számlán, amely az adott ügyletben alkalmazandó, így belföldi ügyletek esetében a belföldi adószámot (jelen esetben a magyar adószámot), továbbá a vásárolt termékek megnevezését magyarul is fel kell tüntetni.
70. Milyen részletességűnek kell lennie egy anyagszámlának?
A felhasznált anyagokat részletezni kell, mely megtehető a számlán, vagy elfogadható a számla mellé csatolt – a megrendelés alapjául szolgáló, a vállalkozó által készített – költségvetésben, vagy számlarészletezőn.
71. Ha előleg fizetése történik, kell-e csatolni az előlegszámlát és a kifizetés igazolást vagy elegendő a végszámla és az ahhoz kapcsolódó kifizetést igazoló dokumentum?
Az előlegszámlát is szükséges a kérelemhez csatolni, de amennyiben az előlegszámla 2020. évi, az nem vehető figyelembe a támogatás meghatározásánál.
72. Ha vállalkozó állít ki nekem számlát, milyen részletezettségűnek kell lennie?
A számlán külön tételként kell megjelennie az anyagköltségnek és munkadíjnak! A vállalkozói szerződésben már részletezett felújítási munkálatokat a számlán nem fontos részletesen feltüntetnie. Az anyagköltség vagy munkadíj a számlán egy tételként összevontan nem szerepelhet. A vállalkozási szerződésben, vagy annak mellékletében mind az anyag, mind a munkadíj olyan részletezettségű legyen („szerződött konkrét felújítási munka”), mely a megvalósított felújítás pontos tartalmának megismerését, annak ellenőrizhetőségét lehetővé teszi. (Erre megfelelő lehet pl. a vállalkozói árajánlat szerinti részletezettség.)
73. Mi a teendőm, ha a számlát módosíttatnom/javíttatnom kell?
A számlát az Áfa tv. rendelkezései alapján számlával egy tekintet alá eső okirattal – mindazon bizonylatok összefoglaló neve, amelyek a már kiállított számlára hivatkozva, annak bármely adatát módosítják – lehet módosítani, amelyre a számlára vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
Amennyiben a számla kibocsátója helyesbítő számlával rendezi az adat pótlását, korrigálását, a helyesbítő számlában hivatkozni kell az eredeti (helyesbített) számla sorszámára, ebben az esetben kettő számla keletkezik, a két számla együtt érvényes, mindkettőt be kell nyújtani.
Amennyiben a számla kibocsátója érvényteleníti (sztornírozza) az eredeti számlát, az érvénytelenítő és új számlának is hivatkoznia kell a hibás számla sorszámára, ebben az esetben három számla keletkezik, az érvénytelenítő és az új számla együttesen módosítja az eredeti számla adatát, mindhárom számlát be kell nyújtani.
Nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött számla esetében – adót, adóalapot nem érintő hiba esetén (például besorolási szám, teljesítési időpont korrigálása) – elfogadható a rontott adat áthúzása az eredetileg feltüntetett adat olvashatóságának megőrzése mellett, és a helyes adat alá-, fölé-vagy mellé írása, a hiányzó adat pótlása, és a javítást végző aláírása, a javítás időpontjának feltüntetése minden számlapéldányon.
A gépi számlát nem lehet kézzel átírva javítani. Kézi kiállítású számlát lehet gépi számlával módosítani, valamint ennek fordítottja is igaz.
World vagy Excel dokumentum, vagy más hasonló program által készített dokumentum vagy számviteli bizonylat nem teljesíti a számlával egy tekintet alá eső okiratra vonatkozó követelményeket, azzal nem módosítható a (gépi) számla.
74. Ha bankkártyával fizetünk, milyen dokumentumot kell még csatolni a számlán kívül. Fizethetek-e más nevére szóló bankkártyával?
Nem kell a számlán kívül mást csatolni. Igen, fizethet más nevére szóló bankkártyával, ezt nem vizsgáljuk.
75. Átutalásos számla vagy kártyás fizetési mód esetében csak az igénylő lehet a fizető fél / kártyatulajdonos?
Nem, bárki lehet.
76. Amennyiben a vevő rendelkezik adószámmal, a nevén és a címén kívül annak is szerepelnie kell a számlán?
Nem, a vevő (igénylő) adószáma a számlán nem kerülhet feltüntetésre tekintettel arra, hogy a támogatást magánszemélyként, nem pedig vállalkozóként igényli.
77. Az építőanyag szállítása anyagköltségnek vagy munkadíjnak minősül? Vagy egyiknek sem?
Az anyagvásárlás esetén, amennyiben a számla szállítási költséget/fuvardíjat is tartalmaz, az anyagköltségként támogatható. Külön számlán szereplő, szállítási költségre/fuvardíjra nem vehető igénybe támogatás.
78. Tetőtér beépítésére igényelhető az otthonfelújítási támogatás?
Nem. Lakótér bővülésével a felújítás nem járhat. Már korábban kialakított tetőtérben a Rendelet 6. §-a szerinti munkálatokra igénybe vehető a támogatás.
79. Bontási hulladék elszállítására igényelhetem a támogatást?
A konténeres és egyéb hulladék elszállítása önállóan nem támogatható, csak abban az esetben, ha a kivitelezővel kötött megállapodásban a hulladék elszállítása is szerepel.
80. Lakberendező finanszírozható az otthonfelújítási támogatásból?
Nem, lakberendezési tervezési munkálatokra a támogatás nem vehető igénybe.
81. Minden esetben kell kivitelezői szerződés, vagy elég, ha a vállalkozó számláját benyújtjuk?
Igen, a vállalkozói szerződést minden esetben csatolni kell a kérelemhez.
82. A munkadíjról milyen számla fogadható el?
A vállalkozó által kiállított olyan számla fogadható el, amelyről a vállalkozó az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. számú melléklet 1. pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette (nyugta nem, csak számla fogadható el).
A Rendelet csak az 5%-os áfát tartalmazó számlát zárja ki. A 0%-os és 27%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla figyelembe vehető. A felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat végző vállalkozó által kiállított számla csak akkor fogadható el, ha a vállalkozó sem az igénylőnek vagy együttes igénylés esetén egyik igénylőnek sem közeli hozzátartozója vagy élettársa, vagy a felújítást végző gazdálkodó szervezetnek nem tagja, illetve nem munkavállalója és nem vezető tisztségviselője sem az igénylő/igénylők, sem az igénylő/igénylők közeli hozzátartozója.
Tehát a felújítási kivitelezést végző vállalkozásban például nem lehet tulajdonos vagy alkalmazott az igénylő így saját magának nem számlázhat.
83. Mit jelent az, hogy a támogatást az igénylő csak egyszer veheti igénybe?
Időbeliségre vonatkozik, tehát több munkát is elvégeztethet, de támogatási kérelmet csak egyszer nyújthat be az elvégzett munkák összessége vonatkozásában.
84. Szükséges-e előre engedélyeztetni, bejelenteni a felújítási munkálatokat?
A Magyar Államkincstárnál nem kell előzetesen bejelenteni, sem engedélyeztetni az építési tevékenységeket. Továbbá nem kell a támogatásra előzetesen regisztrálni és nem szükséges előzetesen árajánlatot, valamint fényképeket benyújtani.
85. Elektromos hálózat bővítésével kapcsolatos díjakra igénybe vehető-e a támogatás?
A szolgáltató számára fizetendő csatlakozási, hálózatfejlesztési illetve más hatósági díjakra a támogatás nem vehető igénybe.
86. Igényelhető-e támogatás már meglévő, üzemelő napelemes rendszer bővítéséhez is?
Igen, a Rendelet szerint napkollektor, napelemes rendszer telepítése támogatható, ideértve a már meglévő rendszerek bővítését is.
87. Amennyiben 2021. június 30-ig telepítem a napelemes rendszert, de más felújítási munkák miatt csak egy évvel később nyújtom be a kérelmet, szaldós elszámolásban maradok?
Azokra a napelemes rendszerekre, amelyek esetén a villamosenergia-vásárlási szerződés 2021. július 1-je előtt kerül megkötésre, még a szaldós elszámolás vonatkozik még akkor is, ha a támogatási kérelmet a felújítási munkálatok végén, 2021. június 30. után nyújtják be.
88. Ha napelemes rendszert telepítek és a szolgáltatóval 2021.07.01 előtt kötök villamosenergia-vásárlási szerződést, akkor biztosan szaldó elszámolásba kerülök?
A villamos energiáról szóló törvény végrehajtási rendeletének (273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet) 5. §-ában foglaltak alapján, igen.
89. Mi történik, ha az anyagköltség és a vállalkozói díj (munkadíj) összesítve meghaladja a bruttó 450.000 Ft/kWp összeget?
Az elszámolandó számla nem tartalmazhat a fajlagos költségkorlát feletti összeget, a bruttó 450.000 Ft/kWp feletti összegről benyújtott számlák teljes egészében elutasításra kerülnek. 90. Mi az, amit tudnom kell a Rendelet 9. § (3) s) pontjában meghatározott nyilatkozattal kapcsolatban? A Rendelet 9. § (3) s) pontja alapján a támogatás igénylése során csatolni kell a napelemes rendszer telepítését vagy cseréjét végző vállalkozó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a 7. § (5a) bekezdésben foglaltak teljesülnek. Ezt az 5. számú melléklet kitöltésével teheti meg a vállalkozó, melyet a kérelemhez csatolni szükséges.
A rendelkezés végrehajthatósága érdekében a vállalkozónak büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell arról, hogy a számlán feltüntetett anyagköltség és kapcsolódó vállalkozói díj (munkadíj) összesítve nem haladja meg a bruttó 450 000 Ft/kWp összeget. A Rendelet alapján a napelemes rendszer telepítésére, vagy cseréjére jogszerűen úgy vehető igénybe a támogatás, ha az anyagköltség és kapcsolódó vállalkozói díj (munkadíj) összesítve nem haladja meg a bruttó 450 000 Ft/kWp összeget.
Ez alapján, ha a Kormányhivatal a helyszíni ellenőrzése során megállapítja, hogy a telepített, vagy cserélt napelem kisebb kapacitású, mint az igénylő által a támogatás igénylése során megadott, úgy a Korm. rendelet 7. § (5a) bekezdésében meghatározott értékhatár feletti részre kifizetett támogatás visszafizetését kell elrendelni.
90. Mi az, amit tudnom kell a Rendelet 9. § (3) u) pontjában meghatározott szerződéssel és nyilatkozattal kapcsolatban?
A rendelet 9. § (3) u) pontja alapján a Rendelet 6. § i) pontja szerinti esetben a támogatás igényléséhez a 2021. június 30-át követően megkötött villamosenergiavásárlási szerződést, valamint a villamosenergia-kereskedő arra vonatkozó nyilatkozatát szükséges csatolni, amely tartalmazza, hogy az igénylővel kötött villamosenergiavásárlási szerződése olyan elszámolást alkalmaz, amelyben az alkalmazott elszámolási időszaktól függetlenül szaldó nem képezhető és a hálózatba betáplált és vételezett villamos energia mennyisége külön-külön kerül megállapításra (bruttó elszámolás). A bruttó elszámolást alkalmazó szerződés és a nyilatkozat célja a rendszerhasználati díjfizetés racionalizálása.
A szerződésre nem szükséges sablont készíteni, az egyebekben is a felek (igénylő és villamosenergia-kereskedő) ügye, hogy milyen feltételek mellett szerződnek. A nyilatkozatra a 6. számú mellékletet javasoljuk alkalmazni.
91. Amennyiben a napelemes rendszer telepítése során nem ugyanattól a cégtől kerül beszerzésre az anyag, mint aki a kivitelezést végzi, melyik vállalkozónak kell kiállítania a 9. § (3) bekezdés s) pontja szerinti nyilatkozatot?
A kivitelezőnek kell nyilatkoznia az anyagköltség ismeretében függetlenül attól, hogy az anyagot nem ő biztosította. Az igénylő vagy a két vállalkozó külön-külön nyilatkozata nem fogadható el.
92. A tetőcserével együtt elszámolható-e az ereszcsatorna cseréje?
Igen, a tető cseréje, felújítása, szigetelése a támogatható építési tevékenységek közé tartozik, ennek megfelelően a tetőcserével együtt az ereszcsatorna cseréjét is el lehet számolni.
93. A Rendelet szerinti „terasz, loggia, erkély, előtető építése” pontba beleértendő-e a meglévő terasz, loggia, erkély, előtető felújítása, korszerűsítése, vagy csak az új terasz, loggia, erkély, előtető építése?
A támogatás igényelhető a meglévő terasz, loggia, erkély, előtető felújítására, korszerűsítésére is.
94. Igényelhető a támogatás csaptelepek beszerzésére is?
A Rendelet szerint a szaniterek beépítése és cseréje támogatható építési tevékenység, amelynek keretében a csaptelek cseréje, beépítése is támogatható.
95. Mit jelent az, hogy a támogatás beépíthető bútor esetében igényelhető?
Beépíthető bútor, ami az ingatlanba állagsérelem nélkül el nem választható módon beépítésre került, így az ingatlan részét képezi, tehát a beépített/beépíthető szekrény (pl. hálószobába, konyhába, fürdőszobába, előszobába) támogathatónak minősül. Nem igényelhető támogatás a szabadon álló bútorok beszerzésére.
96. Igényelhető-e a támogatás a pince felújítására?
Igen, a Rendelet szerint a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása támogatható építési tevékenység.
97. Kapu építése támogatható, hisz a kerítés önmagában nem értelmezhető?
Igen, a kapu építése is támogatható tevékenység.
98. A régi kerítés, kapu bontása és a keletkezett hulladék szállítása támogatható?
Igen, támogatható, amennyiben a bontást és a hulladékszállítást, valamint az új kapu/kerítés építését ugyanaz a vállalkozó végzi.
99. Milyen munkálatokra NEM igényelhető a támogatás?
Például nem igényelhető támogatás:
– szabadon álló bútorok beszerzésére (pl.: szobabútor),
– szabadon álló konyhai gépek beszerzésére,
– beépített nem konyhai gépek beszerzésére (pl.: mosógép, szárítógép),
– lakás/épület bővítésére plusz szobákkal, tetőtér- terasz beépítés
– tereprendezésre, gyepszőnyeg-fektetésre, füvesítésére, – műfű, murva, gumilap térburkolatként történő beszerzésére,
– tároló építésére,
– mobilgarázs beszerzésére, kivéve, ha beton alapra és ahhoz rögzítésre kerül,
– raklapra, mint anyagköltségre,
– szauna beépítésére,
– riasztó, kaputelefon beszerelésére
– központi beépített porszívó gép beszerzésére,
– tetőtér építésére, beépítésére,
– a lakás belső átalakítására (pl. kettő szobából három szoba kialakítása, falak bontása, új falak felhúzása), kivéve a fürdőhelyiség illetve WC létesítésének esetét,
– helyiség funkciójának megváltoztatására (pl. fürdőszoba konyhává alakítása),
– kültéri lámpatestre (beleértve a térkőbe épített világítást is),
– a ház előtti, kerítésen kívüli (utca) járda, bejáró (közterület) felújítására, – új nyílászáró beépítésére (kivéve a már korábban meglévő nyílászáró cseréjének esetét),
– társasház esetében a közös használatú (osztatlan közös tulajdonban lévő) területek felújítására,
– a szolgáltató számára fizetendő csatlakozási díjra, hálózatfejlesztési hozzájárulásra
– öntöző-, locsoló rendszerekre, – betonkeverő, szerszámgépek, földmunkagépek bérlésére,
– társasház mélygarázsában kialakított parkoló megvásárlására,
– veszélyes hulladék elszállítására, ártalmatlanítására,
– kerti tó, medence építésére.
Benyújtandó dokumentumokat érintő kérdések
100. Hol érhetők el a kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatványok?
A Magyar Államkincstár honlapján a Főoldal > Lakossági ügyfelek > Otthonfelújítási támogatás > Kérelem benyújtásának nyomtatványai menüpontban megtalálhatók a szükséges nyomtatványok.
101. Hogyan lehet benyújtani a kérelmet?
A támogatási kérelem az alábbi módokon nyújtható be a Kincstárhoz:
– Elektronikus úton az igénylő (együttes igénylés esetén bármelyikük) ügyfélkapus bejelentkezését követően a SZÜF felületén (TULAJDON > Ingatlan menüpont alatt) elérhető elektronikus nyomtatvány („Kérelem gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatására”) kitöltésével, a szükséges adatok megadásával és az előírt dokumentumok, valamint nyilatkozatok becsatolásával.
– A Kincstár honlapjáról – Főoldal > Lakossági ügyfelek > Otthonfelújítási támogatás > Kérelem benyújtásának nyomtatványai menüpontból – letöltött és kitöltött kérelem, illetve nyilatkozatok eredeti példányai, valamint ez előírt dokumentumok másolatainak postai úton történő megküldésével (cím: Magyar Államkincstár, 1938 Budapest).
– Személyesen bármely kormányablakban a Kincstár honlapjáról letöltött és kitöltött kérelem, illetve nyilatkozatok eredeti példányai, valamint ez előírt dokumentumok másolatainak leadásával.
102. Hogyan lehet a dokumentumokat AVDH hitelesítéssel ellátni?
A SZÜF felületen kitöltött kérelem esetén a csatolt dokumentumokat az igénylő saját nevében a beküldés funkció használata után megnyíló felületen a dokumentum melletti hitelesítés gombot használva tudja hitelesíteni.
Amennyiben a beküldőtől eltérő személy nevében is szükséges a hitelesítés, csatolás előtt a nav oldalon tudja ügyfélkapus azonosítója és jelszava segítségével elvégezni, majd az ott hitelesített iratot szükséges a kérelemhez csatolni.
Papíron benyújtott kérelmek esetében nincs szükség AVDH-s hitelesítésre. 104.Személyes ügyintézésre van-e lehetőség? Nincs. A Kormányablakokban csak a kérelem benyújtására van lehetőség.
103, Meddig lehet a kérelmet benyújtani?
A kérelmet az utolsó számla kifizetését követő 60 napon belül, de legkésőbb 2022.12.31-ig kell benyújtani. 106.Hány napja van az Államkincstárnak reagálni a kérelmemre? A támogatás iránti kérelmeket a Kincstár a hozzá történő beérkezés időpontját követően – a beérkezés sorrendjében – 30 napon belül bírálja el. A hiánypótlásra meghatározott – legfeljebb 30 napos – időtartam az elbírálási határidőbe nem számít bele.
104. Hányszor hiánypótolhatok?
A kérelem elbírálása során hiánypótlásra egy alkalommal kerülhet sor, amelynek időtartama az eljárás időtartamát meghosszabbítja.
105. Együttes igényléskor kinek az ügyfélkapujáról kell az igénylést leadni?
A Rendelet ezt nem szabályozza. Együttes igénylés esetén, az igénylők bármelyikének ügyfélkapujával beküldhető az igénylés.
106. Kérhetek előbírálatot?
Előbírálatra nincs lehetőség.
107. Van vállalkozási szerződés minta, és számlaösszesítő adatlap?
Igen, a Magyar Államkincstár honlapján a Főoldal > Lakossági ügyfelek > Otthonfelújítási támogatás > Kérelem benyújtásának nyomtatványai menüpontban elérhető és letölthető a vállalkozási szerződés legalapvetőbb tartalmára ajánlott minta és a számlaösszesítő adatlap is.
108. Vállalkozási szerződésként elfogadható-e a szerződő felek elektronikus aláírásával ellátott és egy közvetítő szolgáltatón (pl. Eszerződés.hu) keresztül megkötött, általa elektronikus úton hitelesített szerződés?
A vállalkozási szerződésnek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 325. §-a szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell minősülnie. A Pp. 325. §. (1) bekezdésének f)-h) pontjai alapján a vállalkozási szerződés akkor is teljes bizonyító erejű magánokirat, ha
- az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el,
- az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy
- olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.
Amennyiben a vállalkozási szerződés a hivatkozott pontok valamelyikének megfelel, azaz a szerződő felek elektronikus aláírásával van ellátva, dokumentumhitelesítés szolgáltatáson (AVDH), vagy közvetítő szolgáltatón keresztül hitelesített, a támogatási kérelem mellékleteként benyújtható.
Amennyiben a támogatási kérelem része a fentiek szerint aláírt dokumentum, a támogatási kérelmet és a szerződést csak elektronikus úton (SZÜF Portál) lehet benyújtani a Magyar Államkincstár részére, mivel papír alapú benyújtás esetén az elektronikus aláírások és az időbélyegzők hitelessége nem ellenőrizhető. Papír alapon benyújtott kérelem esetén a vállalkozási szerződés csak két tanú aláírásával felel meg a jogszabályi előírásoknak.
109. A KATA-s vállalkozó által kiállított számla elfogadható?
Igen, a Rendelet szerint a támogatás csak az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vonatkozásában nem vehető igénybe. A 0%-os és 27%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla elfogadható.
110. Hogyan jelenik meg az anyagköltség a KATA-s kisadózó vállalkozó által kiállított számlákban? Számlázhat-e egy kisadózó egyszerre ÁFA tartalommal és ÁFA mentesen?
A kisadózó nem számlázhat egyszerre ÁFÁ-san és ÁFA mentesen. A kiadózó saját választása alapján nem szükséges, hogy Áfa körbe tartozzon 12 millió Ft éves árbevételig. A KATA-s vállalkozók tehát dönthetnek úgy, hogy értékesítéseiket ÁFA mentesen végzik. Azonban, ha egy KATA-s kisadózó vállalkozónak az éves árbevétele meghaladja a 12 millió Ft-ot, azután már ÁFÁ-s számlát kell kiállítania és a 12 millió Ft feletti rész után a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény alapján 40%-os mértékű adófizetési kötelezettség is terheli.
A KATA-s adózó nem feltétlenül kell, hogy ÁFA körön kívüli legyen. Az a kisadózó, aki azonban az alanyi mentes adózást választja adómentes számlát állít ki minden ügyfelének. Az alanyi mentes vállalkozónak a nettó vállalkozói díját nem kell megnövelnie az ÁFÁ-val, tehát így előnybe kerülhet az ÁFA körös vállalkozásokkal szemben, hiszen az ő munkadíját az ÁFA nem növeli meg. Viszont nem jogosult ÁFA visszaigénylésre sem.
Az ÁFA mentesen értékesítés miatt az anyagbeszerzéseinek ÁFA tartalmát nem tudja az ÁFA visszaigénylésekben érvényesíteni. Egy ÁFA mentes KATA-s kisadózó, ha elvállalja például egy lakóház belső terének felújítást, amely tevékenységre felhasznált anyagok bruttó költsége 4 millió Ft, míg a kivitelezés munkadíja nettó 2 millió Ft, akkor ő a számlájában 6 millió Ft-ot fog feltüntetni. Ekkor a 4 millió Ft anyagköltség ÁFA összegét nem fogja tudni visszaigényelni.
111. Az igényléshez szükséges teljes -bizonyító erejű magánokiratnak közjegyző által hitelesítettnek kell lenniük?
Nem kell közjegyző által hitelesítettnek lennie, elegendő, ha két tanú az okiratot aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni. A Kincstár honlapján a Főoldal > Lakossági ügyfelek > Otthonfelújítási támogatás > Kérelem benyújtásának nyomtatványai menüpontban közzétett formanyomtatványok ennek megfelelő tartalommal készültek.
112. Külföldi kereső tevékenység igazolásához csak az OFFI által hitelesített magyar fordítás fogadható el?
Igen, csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) kizárólagos feladatkörébe tartozik az idegen nyelvű szövegnek magyar nyelvre történő hiteles fordítása.
113. Igényelhető-e a támogatás, ha a helyi önkormányzat megváltoztatta az ingatlan címét és a házszámot, azonban a lakcímkártyán nem került feltüntetésre az új cím?
Igen, ebben az esetben az önkormányzat utcanév változásról, illetve házszámváltozásról szóló határozatának másolatát, vagy az erről szóló igazolást szükséges a kérelemhez csatolni.
114. Milyen esetben kell lemondó nyilatkozatot (4. számú melléklet) csatolni?
Ha a szülők lakóhelye nem azonos, a támogatás iránti kérelmet külön-külön benyújthatják, amennyiben külön-külön mindkettőjük lakóhelye megegyezik legalább az egyik gyermekük lakóhelyével. Azonban ebben az esetben mindkét szülő a támogatás 50%-os mértékére jogosult, kivéve, ha az egyikük teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban lemond a támogatás saját nevében történő igényléséről, ebben az esetben a másik szülő a teljes támogatási összeget igényelheti.
Ha minden közös gyermek az egyik szülővel lakik együtt, akkor a másik szülő részéről nincs szükség lemondó nyilatkozatra.
115. Milyen esetben kell hozzájáruló nyilatkozatot (2. számú melléklet) kitölteni?
Együttes igénylés esetén a kérelemhez csatolni kell az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát a kérelem másik igénylő által történő benyújtásához.
116. Ellenőrzik a felújítást?
A Kormányhivatal helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálhatja a támogatás jogszerű felhasználását.
117. Kell fényképekkel dokumentálnom a felújítást?
Nem.
Otthonfelújítási kölcsönnel kapcsolatos kérdések
118. Hova lehet fordulni az otthonfelújítási kölcsönnel kapcsolatos kérdésekkel?
Az otthonfelújítási kölcsönnel kapcsolatban felmerült kérdésekre a hitelintézetek adnak tájékoztatást.
119. Otthonfelújítási kölcsön igénybevétele esetén a támogatás összegét mindenképp a kölcsön előtörlesztésére kell fordítani?
A Rendelet 2021. február 1. napján hatályba lépő rendelkezései szerint otthonfelújítási kölcsön igénybevétele esetén, a Magyar Államkincstár a támogatást az otthonfelújítási kölcsönt nyújtó hitelintézet belföldi fizetési számlájára folyósítja, az igénylő javára történő előtörlesztés érdekében.
120. Az otthonfelújítási kölcsön 2021. február 1-től igényelhető a bankoknál, maga a támogatási kérelem pedig 2021. március 1-től nyújtható be?
Az otthonfelújítási támogatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstárnál kell előterjeszteni, míg az otthonfelújítási kölcsön iránti kérelmeket a hitelintézetekhez kell benyújtani. A Rendelet 2021. február 1. napján hatályba rendelkezése szerint, amennyiben otthonfelújítási kölcsönt kívánnak igénybe venni, akkor a Rendelet szerinti otthonfelújítási támogatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstárhoz 2021. március 1-től lehet benyújtani. Ebben az esetben a kölcsönszerződést is mellékelni kell a kérelemhez.
121. Otthonfelújítási kölcsön igénylése esetén a folyósítás előtti számlák benyújthatók-e elszámolásra?
A kérelem benyújtásakor elszámolhatók, amennyiben az egyéb feltételeknek is megfelelnek, de a bank felé történő elszámolásukról a hitelintézet adhat felvilágosítást.
122. Otthonfelújítási kölcsön igénylése esetén a teljes 6 millió Ft-ot kell igényelnem vagy elegendő, ha csak a hiányzó összeget finanszíroztatom a bankkal?
Az otthonfelújítási kölcsön igénylésekor Ön dönthet úgy, hogy csak a felújítás egy részét finanszíroztatja meg a kamattámogatott banki kölcsönből. Kérhet a banktól a 6 millió Ft-nál kevesebbet. A kérelem benyújtásakor számolhat el a számlákkal. Ha a támogatást a Kincstár megítéli Önnek, akkor a teljes támogatás összegét a banknak utalja ki a Kincstár, amelyből a bank a kölcsön mértékében arányos összeget a kölcsön előtörlesztésére fordít, míg az önerőből finanszírozott felújítási munkára jutó támogatást kiutalja Önnek. Ennek menetéről a hitelintézet adhat bővebb felvilágosítást.
