Az alapkezelők befektetési szakemberei nem a Wall Street farkasai, hanem olyan portfólió menedzserek, akik stabil hátterű cégeknél, szabályozott keretek között, napi 9-12 órában dolgoznak azért, hogy a magánszemélyek befektetési alapokban összegyűjtött pénze többet fialjon az állampapírok és bankbetétek hozamainál. De kik ők, miből áll a munkájuk és miért jelenthetnek a befektetési alapok alternatívát a kisbefektetők számára?
A portfólió menedzserek a befektetési alapkezelők kulcsfontosságú emberei, akik döntenek arról, hogy a szabályok keretein belül milyen eszközök kerüljenek az általuk kezelt alap portfóliójába, illetve mikor érdemes lecserélni azokat, mert már nem kedvezőek a jövőbeli kilátások.
Bár ők nem a közösségi médiában milliók által követett „celebek”, a nevüket és az arcukat mégis sokan ismerik, mert személyüket felvállalva végzik munkájukat. A nevük sokszor önmagában védjegy, ami ha hivatalos garanciát nem is jelent a jövőbeni hozamokat illetően, de mindenképp fontos érv a befektetők számára, amikor alapot választanak maguknak.
A portfólió menedzserekkel szemben a hatósági elvárások is nagyok: felsőfokú szakirányú végzettség, legalább 2 év szakmai gyakorlat és a törvény által előírt vizsga teljesítése az alapvető elvárás, de szakmailag is komoly szamárlétrán át vezet az út eddig a pozícióig.
Egy laikus kisbefektető – a laikus itt azt jelenti, hogy nem a befektetések kezelése a szakmája – számára jelenleg a bankbetétek jelentik a legegyszerűbb és legbiztonságosabb megtakarítási megoldást, ám itt a kiszámíthatóságért cserébe be kell érni 0,3-0,5% közötti kamatokkal. A megtakarítók helyzetét tovább nehezíti, hogy az infláció a korábbi 0% körüli szintről mostanra 3%-ra nőtt, így a bankbetétek is csak mérsékelten kárpótolnak a pénzromlásért.
Ehhez képest a legjobban teljesítő magyarországi befektetési alapok éves átlaghozama 10-14% között van, ez a különbség pedig azért már nagyon kecsegtető.
Hirdetés
Hirdetés
Miért éppen befektetési alap?
A befektetési alap maga egyáltalán nem misztikus befektetési forma. Arról van szó, hogy az alapok összegyűjtik az egyes magánbefektetők megtakarításait, a keletkező vagyontömeget pedig befektetik. A megoldás legfontosabb előnye a méretgazdaságosság, mert az egységnyi befektetett összegre jutó költség így alacsony szinten tartható, ami hozamoldalon jelent előnyt. A másik befektetési alapok mellett szóló érv az, hogy befektetett vagyon nagyságának köszönhetően lehetőség van a kockázat megosztására, amire a kisbefektetőknek korlátozottan van csak módjuk.
Vannak részvény-, kötvény-, pénzpiaci- és vegyes alapok, de működnek olyanok is, amelyek az ingatlanpiacról vagy az árupiacról válogatnak befektetésre alkalmas eszközöket. Ezek nagyon különböző területek, ezért a befektetési alapok kockázati szintje is különböző: legkockázatosabbak a gyorsan változó tőzsdéknek kitett részvényalapok, míg a másik végletet a tőkevédett alapok képviselik, melyeknél elsődleges szempont a tőke védelme.
Kemény napi munka
Kategóriánként pontosan szabályozott a portfólióban tartható eszközök aránya, így a portfólió menedzsereknek minden esetben az alap Kezelési Szabályzatának megfelelő előírások szerint kell működniük. Ezért a tulajdonosok pontosan tudják, mire számíthatnak, hogy mekkora kockázatot hajlandók a hozamért bevállalni.
A napi rutin nagyon kemény. A portfólió menedzserek napi 9-12 órában figyelik a részvény-, a kötvény-, az ingatlan- és az árupiac mozgásait, az ezekre hatást gyakorló politikai, gazdasági és piaci híreket. Szakértői elemzéseket olvasnak, de ők maguk is rendszeresen publikálnak ilyeneket, ami azért lényeges, mert a prognózisaik utólag könnyen ellenőrizhetők. Az információ megszerzése természetesen nem korlátozódik a munkaidőre, így tipikusan ők azok, akik otthon, utazás közben, vagy akár nyaraláskor is dolgoznak, hiszen a befektetések menedzselésénél kulcsfontosságú a gyors reagálás.
Nincs náluk a bölcsek köve
A portfólió menedzser nem orákulum, nincs birtokában a bölcsek köve. Felvállalja a szakmai vitákat a kollégákkal, ezek során érvek és ellenérvek ütköznek egymással egy-egy befektetés kapcsán, az eredményeket pedig utólag mindig kiértékelik.
A végeredmény persze a kezelt portfóliók eredményességéből könnyen lemérhető, különösen 5-10 éves távlatban, amikor már jól látszik, hogy a menedzser mennyire képes megtalálni a hozamért folyó versenyfutás és a kockázatok ésszerű kezelése közötti arany középutat.
Éppen ezért a jó portfólió menedzser nem ígér biztos hozamot, pontosan tudja, hogy a múltbéli eredmények csak a múltra nézve mérvadóak, a jövőben az új döntéseken múlik a siker.
Miben segíthet a portfólió menedzser nekem?
- Hosszú évek tudását és tapasztalatát felhasználva,
- A megtakarításokat kellően megosztva (nem egy-két befektetésben elhelyezve)
- Alacsony költségszintű befektetésekkel
- A kockázatot aktívan kezelve
- Többlet hozam elérésére törekszik
Sorozatunk következő része arról fog szólni, hogy hogyan válasszam ki életem első befektetési alapját?