Miközben a vállalatok közötti hitelezés feltételei erőteljesen romlottak, a banki hitelpiac mérsékelten vesztett lendületéből. A két trendet együtt vizsgálva a Bankmonitor szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy az erősödő partnerkockázatokkal terhelt szállítói finanszírozást adott esetben célszerű lehet kiszámítható, kamattámogatott hitelre cserélni.
Érdemes persze kicsit részletesebben is megvizsgálni az adatokat!
Hirdetés
Hirdetés
Erősödött a kockázatkerülés – nőtt a késve fizetések száma
A hitelből lebonyolított eladások 10 százalékkal csökkentek idén az előző év azonos időszakához képest az Atradius fizetési szokásokat vizsgáló barométere szerint. (A Paxment Practices Barometer felmérés 2023. első negyedévének vége és II. negyedévének eleje között készült.) Bár a kereskedelmi hitelek továbbra is kiemelt szerepet töltenek be a magyar cégek körében, az ország B2B értékesítésének átlagosan 46 százalékát teszik ki jelenleg.
A megkérdezett magyar cégek 50 százaléka ezért kér kereskedelmi hitelt a beszállítóktól, mert fontos számukra a rövid távú finanszírozás. A felmérés adatai szerint azonban a vállalatok 45 százaléka kevesebbet kapott, mint amennyit kért, ami azt jelzi, hogy hitelből történő kereskedés esetén fokozott a kockázatkerülés – a szállítók szigorúbb döntéseket hoznak a hitelek igénylésekor, mint tavaly.
A vállalatok tartanak attól, hogy a megnőtt előállítási költségeiket nem tudják érvényesíteni az egyre árérzékenyebb piacon. A cégek 54 százaléka szerint nem nő majd, vagy esetleg romlik az eladások aránya. A jövedelmezőséget tekintve 74 százalék számít arra, hogy marad a tavalyi profitja, vagy esetleg csökken.
A késve fizetések aránya húsz százalékkal nőtt a magyar vállalatok közti kereskedelemben, a vállalatközi számlák 40 százalékát a határidő lejárta után fizették ki a magyar vevők az elmúlt 12 hónapban – derül ki a hitelbiztosító elemzéséből. A felmérést megelőző egy évben a magyar cégek 55 százaléka fizetett időben a szállítójának, míg korábban ez az arány 62 százalék volt. Az építőipari válaszadók átmeneti likviditási problémákkal indokolták a szektorban gyakori késve fizetéseket, a gépiparban a vevők csődje okozott problémás eseteket. A felmérésben megkérdezett magyar vállalatok 70 százaléka jelezte, hogy nehezebben tudja behajtani a követelését, mint tavaly.
A kedvezményes és az euróhitelek mozgatják a vállalati hitelpiacot
Mindeközben a vállalati hitelpiacon jóval kiegyensúlyozottabb a helyzet. A hiteleket nyilvántartó és a nem fizető adósokról listát vezető BISZ Vállalkozási Hitelezési Indexe (amely a megkötött új szerződések számának alakulását követi) az egy évvel korábbival azonos szinten, 92 százalékon áll. Az idén az első negyedévben ugyanakkor már több devizahitelt helyeztek ki a bankok, mint forint alapút. A kihelyezések összértékét jelentős mértékben befolyásolja néhány egyedi, kiemelkedő összegű tranzakció, mint például a Vodafone vásárlásához kapcsolódó óriáshitel, de az átlagos ügyletértékeket növelte az is, hogy az infláció és a magas euró árfolyam direkt módon emelte a beruházások összköltségét.
A vállalkozások fizetési fegyelme nem változott: a BISZ Vállalkozási Teljesítési Index az egy évvel korábbi 48-ról, 47 százalékra csökkent. A BISZ a jelentésében kiemelte azt is, hogy az elmúlt években az index stabilan 45-50 százalék között jár. Ez egyrészt a moratóriummal, másrészt a kiszámíthatóbb, fix kamatozású konstrukciók térnyerésével van összefüggésben.
A hitelpiaci aktivitást illetően is minimális javulást hozott az idei első negyedév: a BISZ Vállalkozási Aktivitási Mutató 102-ről 103 százalékra változott. A mutató nem csupán az adott negyedévben keletkezett új hitelszerződések darabszámát, hanem a fennálló szerződésekkel kapcsolatos üzleti jellegű módosításokat, valamint az információkéréseket is alapul veszi. A már meglévő állomány üzleti módosításának alakulása jelzi a bankok és ügyfeleik együttműködését, illetve kompromisszum képességét is a BISZ elemzésében foglaltak szerint.
Mindezzel párhuzamosan a BISZ Vállalkozási Krízis Mutatója 129 százalékról 123 százalékra mérséklődött. Ez a mutató két fontos faktort vesz figyelembe. Egyrészt, hogy a vállalkozásoknak volt-e a negyedév alatt fennálló fizetési késedelme, másrészt hogy volt-e a szerződés állapot szerinti fizetési problémája. A mutató alapvető feladata, hogy felmérje és megmutassa a piacon jelentkező problémás szerződések arányát a vállalkozási szegmensen belül. Az idén az első negyedévben 23 százalékkal több problémás szerződést mutat a 2019-es év átlagához képest (a 2022-es év utolsó negyedévében tapasztalt 29 százalék után). A problémák között jelentős szeletet jelentenek a gépjárműlízinggel kapcsolatos esetek. A BISZ jelentésben ugyanakkor jelezték, hogy 2023 második felére is magasabb krízis mutató értékkel számolnak.
Stabil likviditás kiszámíthatóan
A két trendet együtt vizsgálva a vállalkozásoknak célszerű áttekinteni likviditási helyzetüket, felmérni a partnerkockázatokat és átgondolni, hogy szükséges-e a finanszírozási szerkezeten változtatni. Amennyiben a vállalkozás stabil likviditásának biztosításához szükség van forrásra, arra jelenleg még kedvezményes hitel igényelhető, évi fix 5 százalékos kamat mellett: a Széchenyi Folyószámlahitel MAX+. Az igényelhető hitelkeret nagyságát jellemzően vállalkozásunk árbevétele alapján határozzák meg, annak 15-20 százalékát érheti el általában. Az igényelhető hitel összege 1-250 millió forint között alakulhat.
