Meglepő költségei lehetnek egy bankkártyának! Mutatjuk, mire számíthatsz!

Meglepő költségei lehetnek egy bankkártyának! Mutatjuk, mire számíthatsz!
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2023-04-14 Frissítve: 2023-04-17
 

Az, hogy van bankkártyánk ma már olyan természetes, mint az, hogy pénztárcát vagy éppen mobiltelefont használunk. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy többnyire már maga a plasztiklap megléte is pénzbe kerül, a használatáért pedig ugyancsak díjat számíthatnak fel a bankok. Cikkünkben összegyűjtöttük a lehetséges költségeket, és természetesen hasznos tippekkel szolgálunk ahhoz, hogy végül minél kevesebbet kelljen fizetned.

Kezdjük néhány szemléletes számadattal a bankkártyákról: csaknem 10 millió darab volt forgalomban ezekből tavaly év végén Magyarországon, ebből 9,2 millió volt lakossági használatban, míg a többi céges számlához kapcsolódott. Ebből is látszik, hogy egyáltalán nem ritka, hogy valakinek több bankkártyája is van, ami természetesen nagyobb kiadást is jelenthet.

Kibocsátási díj

A bankok már azért is díjat számíthatnak fel, hogy kapunk a számla mellé bankkártyát, ám a legtöbb esetben lemondanak erről a bevételi lehetőségükről. Ám nem mindegyik pénzintézet tanúsít önmérsékletet, ráadásul olyat is találni, amelyiknek az egyik számlájához ingyenesen jár a plasztik lap, míg a másiknál fizetni kell érte.

Éppen ezért érdemes számlanyitás előtt alaposan tájékozódni és nem kizárólag a havi számlavezetési díjat figyelembe venni választáskor. Már csak azért sem, mert a Bankmonitor bankszámla keresője szerint vannak olyan kifejezetten kedvező havi díjú számlák, amelyeknél a kártyáért pénzt kér a bank. Az OTP Bázis Számlacsomag havi díja például mindössze 394 Ft, ám a hozzá járó elektronikus MasterCard Online kártyát 2700 Ft-ért kaphatjuk meg. A Gránit Bank Digitális Plusz Bankszámlájának havi díja pedig 890 Ft, ám a plasztiklapért 4 490 Ft-ot kérnek, igaz, ez egy dombornyomott MasterCard Standard PayPass bankkártya.

Hirdetés

Hirdetés

Éves díj

A kibocsátási díj egy egyszeri költség, amit akár még be is lehet vállalni, ha egyébként a számla egyéb feltételei nagyon kedvezők. Igen ám, de a bankok ezen kívül felszámolhatnak még úgynevezett éves díjat is, amit – ahogy a neve is jelzi – évente szednek be. A bankok egy része az első évben a kibocsátási díjjal együtt ezt is elengedi, ám a második évben már közülük is többen elkérik a jellemzően 3-7 000 forintos összeget. Az MKB és az UniCredit Banknál azonban találtunk olyan számlacsomagokat, amelyeknél kibocsátási és éves díjat egyaránt kérnek, ami az előbbinél ráadásul 17 000 forint kiadást jelent.

Bonyolítja a helyzetet, hogy egyes bankok az első évben kedvezményekkel édesgetik magukhoz az ügyfeleket, így elengedik a kártyához kapcsolódó kibocsátási és éves díjat, ám a második évtől már pénzt kérnek a kártya fenntartásáért.

Fontos
Célszerű lehet a költségeket nem egy, hanem két évre vonatkozóan megvizsgálni, mert így jobban látjuk, hogy melyik lesz a számunkra jobb ajánlat.

Kártyás vásárlás díja

Alapvetően kijelenthető, hogy a kártyás vásárlások a vevő számára költségmentesek, kereskedők fizetnek valamekkora jutalékot a pénzintézet részére. A Bankmonitor kalkulátora által vizsgát számlák között azonban akad egy, amelyiknél a vevő maga is fizet: a Raiffeisen Bázis 2.0 számlacsomagjánál ugyanis a vásárlások értékének 0,4%-a, minimum 135, illetve maximum 8 126 forint a tranzakció költsége.

Fontos megjegyeznünk, hogy a fentiek nem csak a fizikai bankkártyával történő fizetésekre vonatkoznak – amikor a pénztárnál a POS terminálhoz érintjük, vagy a kereskedő a készülékbe behelyezi a plasztik lapot -, hanem arra is, amikor online üzletben fizetünk a kártyaadataink (név, kártyaszám, érvényességi dátum, CVC kód) megadásával.

Készpénzfelvétel díja bankkártyával

Ha már mindenképpen készpénzre van szükségünk, például azért, mert a pláza parkolójának automatája még mindig nem fogad el kártyát, vagy mert a kedvenc őstermelőnknél csak így fizethetünk, akkor bizony pénzt kell felvennünk a számlánkról. Ennek a leggyorsabb, legegyszerűbb és legolcsóbb módja az, ha keresünk egy bankjegykiadó automatát. (Bankfiókból vagy postán pénzhez jutni lényegesen költségesebb!)

A tranzakció ráadásul szerencsés esetben még ingyenes is lesz, hiszen havonta 150 000 forint összeghatárig, legfeljebb 2 részletben költségmentesen lehet készpénzhez jutni bármelyik magyarországi bank forint ATM-jéből. Amennyiben valakinek több számlája van, akkor jeleznie kell a bankja felé, hogy ezek közül melyiknél szeretne élni a lehetőséggel, mert személyenként csak egy számlához jár a kedvezmény. Ha pedig egy számlát többen használnak, akkor ők összesen vehetnek fel költségmentesen 150 000 forintot havonta. (Ezen kívül van még pár buktató, ami miatt elúszhat az ingyenesség, ezekről itt olvashatsz bővebben.)

Bár az előbb vázolt ingyenes készpénzfelvételi lehetőség minden hazai bankra egyformán vonatkozik, ezen felül az egyes pénzintézetek nagyon eltérő díjakkal dolgoznak. Nem mindegy ugyanakkor, hogy saját vagy más bank ATM-jéből veszünk fel pénzt, mert a költségek között emiatt is jelentős lehet a különbség. Az Erste Privilégium „X” Díjcsomag esetében például 111 Ft +1,11% (plusz 0,6%) a költség saját automatánál, míg más bank készülékénél 580 Ft + 1,76% (plusz 0,6%) díjat számolnak fel, ami nagyon nem mindegy.

Értesítés a kártyás tranzakciókról

A kártyás tranzakciókról érthető módon szeretünk időben értesülni, hiszen megnyugtató látni, hogy nem garázdálkodnak idegenek a bankkártyánkkal. Igen ám, de az SMS értesítéseknek jellemzően ugyancsak költsége van: az összeg rendszerint egy havi díjból áll, ezen felül pedig az üzenetekért kell még fizetni. A korábban példaként felhozott Erste Privilégium „X” Díjcsomagnál például 250 forint az úgynevezett SMS havidíj, az egyes kártyás tranzakciókról pedig darabonként 25 forintért tájékoztatnak bennünket. Ez azt jelenti, hogy ha valaki napi 2-szer fizet a kártyájával, akkor ő csak az értesítésekre 1 750 forintot költ havi szinten. (Van azonban bank, ahol 50 forintba kerül minden egyes mobilra érkező üzenet.

A kártyás tranzakciókról érkező SMS-ek költségét azonban akár meg is úszhatjuk, amennyiben olyan számlát választunk, amihez elérhető úgynevezett push értesítés. Ezek ingyenesek, ám mivel a mobilbanki alkalmazásba érkeznek, mindenképpen szükség lesz mobilinternet előfizetésre hozzájuk. Ugyanakkor nem minden mobilbank támogatja egyelőre a push üzenetek funkciót, így akár ez is szempont lehet választáskor.

Ingyenes bankszámlák, ingyenes bankkártyák

Egy ideje Magyarországon is elérhetők ingyenes bankszámlák, amelyeknél nem csak számlavezetési díj nincs, hanem a hozzájuk járó bankkártya kibocsátási és éves díját is elengedik. Ilyen például a CIB ECO és az UniCredit Partner Aktív Zéró Számlacsomag (amennyiben a Bankmonitoron keresztül igénylik ezeket), valamint a Raiffeisen Bank Premium Gold 2.0 és Select számlái. A fenti számlák előnye az is, hogy nem egyetlen évig ingyenesek: a CIB ECO 2 évig, a Partner Aktív Zéró Számlacsomag 3 évig, míg a Raiffeisen két számlája addig költségmentes, amíg a bank meg nem szünteti az akcióját.

Az ingyenes számlák esetében azonban elvárás, hogy minden hónapban egy meghatározott összeg érkezzen a számlára, ha pedig ez elmarad, akkor kiszámlázzák az adott havi számlavezetési díjat. Az elvárt összeget illetően azonban óriási különbségek vannak: az UniCredit Partner Aktív Zéró Számlacsomagnál 75 000 forint a limit, a CIB ECO-nál a mindenkori aktuális minimálbér összege, míg a Raiffeisen Premium Gold 2.0-nál 400 000 forint, a Selectnél pedig 1 000 000 forint az elvárás alsó határa.

Ha kíváncsi vagy az ingyenes számlákra, akkor kattints azok nevére cikkünkben, vagy használd a Bankmonitor bankszámla összehasonlító kalkulátorát, hogy megtudd, mely ingyenes számlák érhetők el a számodra!

Jó tudni

Dombornyomott vs. elektronikus bankkártyák

Az úgynevezett dombornyomott kártyák díjai jellemzően magasabbak, mint az elektronikus változatoké, miközben a használhatóságot illetően gyakorlatilag nincs különbség közöttük.

A kártyák hőskorában egy dombornyomott kártyával olyan kereskedőknél is lehetett fizetni, amelyek nem voltak közvetlen összeköttetésben a bankokkal. A lap adatait egy indigós, „lehúzós” füzetbe másolták át, a kereskedő pedig ezzel a bizonylattal jutott hozzá utólag az általa eladott termék vagy szolgáltatás ellenértékéhez. Éppen ezért a dombornyomott kártyát kizárólag megbízható ügyfél kaphatott, emiatt státuszszimbólumnak számított. Mára a presztízsük megkopott, ám a bankok sokszor még mindig extra szolgáltatásokkal (például utasbiztosítás) teszik vonzóvá az ilyen típusú lapjaikat.

Hirdetés
Hirdetés