„Á, a normálisnál csak kicsit rosszabbak az értékeim, nem kell ezzel foglalkozni!” – Te is ezt vallod? Tévedsz! Az Európai Kardiológiai Társaság legújabb kutatása azt bizonyítja, hogy azok a középkorú felnőttek, akiknek az egészségi állapotát leíró leggyakoribb mutatók közül egyidejűleg legalább három akár csak enyhén emelkedett értéket mutat, nagyobb mértékben és korábban fenyegeti a szívinfarktus vagy az agyvérzés veszélye. Tehát, ha egy rutin labor-vizsgálati leletben azt látjuk, hogy itt-ott kicsivel a normálisnál magasabbak az eredményeink, akkor is legyünk óvatosak, hiszen ezek az ún. anyagcsere-szindróma (metabolikus szindróma) jelei. Ebben a cikkben azt mutatjuk meg, hogy mire, mikor figyeljünk oda a hosszabb és egészségesebb életünk érdekében.
Kik vannak nagyobb veszélyben?
A 40-es és 50-es éveikben járó azon felnőttek vannak fokozottabb kockázatnak kitéve, akiknek az alábbi táblázatban foglalt egészségügyi értékei közül legalább három a jelzett mértékben magasabb a kortárs egészségesebb társaikhoz képest.
Hirdetés
Hirdetés
Mit jelent, ha ilyen értékeket mutatnak a vizsgálatok?
„Azoknak a nagy része, akik a 40-es és 50-es éveikben járnak, enyhén emelkedett vérnyomás-, koleszterin- vagy vércukorszinttel rendelkezhetnek, illetve kissé túlsúlyosak, leginkább a haskörfogatuk tekintetében. Ám általában jól érzik magukat, nincs különösebb panaszuk, s mivel nincsenek tisztában a kockázatokkal, nem is fordulnak orvoshoz” – mondta a tanulmány szerzője, Dr. Lena Lönnberg, a svéd Västmanland megyei kórház orvosa. „Ezt a helyzetet, amelyet anyagcsere-szindrómának neveznek, egyre nagyobb gondnak tekintjük, hiszen az emberek szinte észrevétlenül ’gyűjtögetik’ a problémákat az életük későbbi szakaszaira. Azt becsülik, hogy a világ népességének akár 31%-a is szenvedhet metabolikus szindrómában. A probléma fel nem ismerése hatalmas elszalasztott lehetőség a beavatkozásra még a szívinfarktus vagy a sztrók előtt, amelyek pedig elkerülhetők lennének.”
Korábbi tanulmányok is azt mutatták, hogy az anyagcsere-szindrómában szenvedőket nagyobb arányban fenyegeti a cukorbetegség, a szívbetegségek és az agyvérzés, s így a korai halálozás kockázata.
Alapos kutatás
A hivatkozott kutatás majd’ három évtized távlatában vizsgálta a középkorúak tünetmentes anyagcsere-szindrómája és a kardiovaszkuláris betegségek, valamint a halálozás közötti összefüggést. A tanulmányba több mint 34 ezer 40-es és 50-es éveikben járó felnőttet vontak be, akik részt vettek egy kardiovaszkuláris szűrőprogramban 1990 és 1999 között a svéd Västmanland megyében. A résztvevők klinikai vizsgálaton estek át, megmérték magasságukat, testsúlyukat, vérnyomásukat, össz-koleszterinjüket, vércukorszintjüket, valamint haskörfogatukat. Emellett kitöltöttek egy kérdőívet az életmódjukról, korábbi kardiovaszkuláris megbetegedésekről és cukorbetegségről, valamint az olyan társadalmi jellemzőkről, mint az oktatási szint és az életkörülmények (pl. dohányzás).
Az egyéneket anyagcsere-szindrómával rendelkezőnek minősítették, ha három vagy több feltétel egyidejűleg teljesült a korábbiakban leírtak közül. Az anyagcsere-szindrómás résztvevőket életkor, nem és a vizsgálat dátuma alapján olyan kontrollcsoporthoz rendelték, akiknél nem állt fenn az anyagcsere-szindróma. Az összes résztvevő 47%-a volt nő, míg a nyomon követési idő átlagosan elérte a 27 évet.
A kutatás főbb megállapításai
- Az anyagcsere-szindrómások 30%-kal nagyobb valószínűséggel haltak meg a követési időszak alatt, mint azok, akiknél nem állt fenn anyagcsere-szindróma.
- A nem halálos kimenetelű szívinfarktus és/vagy sztrók 35%-kal nagyobb kockázatot jelentett a metabolikus szindrómával rendelkező csoportban.
- Az első nem halálos szívinfarktus vagy sztrók átlagosan több mint 2 évvel fiatalabb életkorban következett be a problémás csoportban.
Dr. Lönnberg így fogalmazott: „Valójában a legtöbb ember éveken át él enyhén emelkedett értékekkel, mielőtt olyan tünetek jelentkeznének, amelyek orvosi ellátást igényelnek. A vérnyomás volt a legveszélyesebb tényező, különösen a 40-es éveikben lévő nők esetében. Ez kiemeli annak fontosságát, hogy erre különösen figyeljünk.”
Összességében elmondható, hogy a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel lehetővé teszi a kockázati tényezők korai felismerését, a nagyobb baj megelőzését! Életkorunktól függetlenül általános szabály: évente ellenőrizni a vérnyomásunkat, kerülni a dohányzást, figyelni a haskörfogatunkat, és végül, de nem utolsósorban, minden nap rendszeresen mozogni. 40 éves életkor felett pedig iktassuk be az évenkénti rendszeres szűrővizsgálatot, melynek eredményét ne kezeljük lazán, ha anyagcsere-szindrómára utal!
Jó tudnod!
A hazai kockázati életbiztosítási szerződések állománya idén tavasszal már meghaladta a 720 ezer darabot, amely ígéretes fejlődés az egyébként telítettség szempontjából eléggé lemaradt magyar piacon. Azt még fontosabb tudnod, hogy a Bankmonitor nem biztosítótársaság, hanem független biztosításközvetítő. Így nem tartozunk egyetlen biztosítóhoz sem, viszont minden vezető biztosítótársasággal kapcsolatban állunk, értékesítjük termékeiket. Gyakorlatilag tehát majdnem az egész magyar biztosítási palettáról tudunk megoldásokat ajánlani a hozzánk fordulóknak, akik természetesen számíthatnak az egyedi partnerkedvezményekre, ami akár a 15%-os mértéket is eléri!
Kalkulálj
Ha szeretnél gondoskodni családod anyagi biztonságáról, a Bankmonitor kockázati kalkulátorának segítségével te is kiszámolhatod, hogy mennyibe kerülne neked az életbiztosítási védelem. A kalkulátor nem egy adott termék árait, hanem egy átlagot mutat, aminél lehet olcsóbb és drágább is az általad kiválasztott biztosítás.
Kalkulálj és regisztrálj az oldalunkon! Szakértőink segítenek eligazodni a piacon található termékek között és végigkísérnek a szerződéskötés folyamatán.