A lakossági hitelpiacnak egyetlen olyan jelentősebb szegmense van, ahol a folyósított kölcsönösszeg nem esett vissza az elmúlt hónapokban, ez pedig a személyi kölcsön. Sőt 2019 októbere óta nem kaptak olyan sokan személyi hitelt egyetlen hónapban sem, mint idén augusztusban. De miért olyan kelendő még mindig ez az ingatlanfedezet nélküli kölcsön?
2023-ban sokan a lakossági hitelpiac érdemi szűkülését várták, ami be is következett: a lakáshitel és a Babaváró hitel folyósított összege jelentősen csökkent a tavalyi évhez képest. A személyi kölcsönöknél nem tapasztalhatunk érdemi visszaesést. Az augusztusban folyósított 50,9 Mrd forint összeg jól beleilleszkedik az elmúlt évek rendjébe, illetve az idén nyár végéig kihelyezett 344,7 Mrd forint sem marad el jelentősen a 2022 első nyolc hónapjában folyósított 360,9 Mrd forinttól.
Sőt a hiteligénylők száma még csúcsra is futott augusztusban: 24 484 szerződéskötést történt a nyár utolsó hónapjában, ilyen maga számot pedig utoljára 2019 októberében láthattunk.
Összegzés
- Az átlagos hitelösszeg minimálisan emelkedett 2020. év eleje óta.
- A hitelkamatok viszont drasztikusan növekedtek, így nem meglepő módon a havi törlesztőrészlet is magasabb.
- Ugyanakkor a KSH adatai alapján az átlagos fizetés is érdemben nőt az elmúlt években.
- Amikor az adósok helyzetét nézzük, akkor az inflációról sem feledkezhettünk meg, hiszen a szabadon elkölthető fizetésünk vásárlóerejét az határozza meg. Márpedig az elmúlt évet a magas infláció határozta meg.
- 2020 januárjában még a fellendülés szakaszában voltunk: nem volt járvány, se magas infláció. Így meglepő lehet, hogy egy átlagos hitelfelvevő ma jobb helyzetben lehet, mint az évtized elején. Ugyanis a törlesztőrészleten felüli, szabadon elkölthető jövedelmük vásárlóereje nagyobb, mint az évtized elején. Ez igaz a magasabb hitelkamatok és az áremelkedés ellenére is.
De természetesen ez nem azt jelenti, hogy irány a bankba kölcsönt igényelni. A hitelfelvétel mindig – a jelenlegi környezetben pedig különösen – egy felelős döntés, érdemes alaposan átgondolni, hogy tényleg szükségünk van-e a kölcsönre. Ha igen a válasz, akkor pedig a bankot is körültekintően kell kiválasztanunk. Ebben segíteni tud akár egy független szakértő is, aki ismeri az egyes banki ajánlatokat.
Az átlagos személyi kölcsön összege csökkent
Ha a tendenciát megnézzük, akkor azt látjuk, hogy a 2020-as évek elején növekedett a személyi hitelek átlagos összege. (A COVID miatti bevezetett THM-plafon időszaka kivétel, ugyanis a jogszabályban rögzített alacsony THM érték és a járvány miatt erősen visszaesett a hitelezés 2020 márciusa és 2020 decembere között.)
Ha a COVID járvány első hullámát kivesszük, akkor az átlagos hitelösszeg 2022. márciusig folyamatosan emelkedett. A 2,46 millió forintos csúcshoz képest azonban 15%-os visszaesést láthatunk, ugyanis az átlagos hitelösszeg augusztusban 2,08 millió forint volt. Az uóbbi hónapokban nem láthattunk drasztikus elmozdulást, idén nyáron 2,08 millió forint körül hullámzott az átlagos hitelösszeg.
De minek tudható be a visszaesés? Okozhatta ezt a kamatok érdemi emelkedése? A Bankmonitor szakértői szerint ez alapvetően logikus lenne, de az igénylők száma és az összvolumen nem mérséklődött, sőt.
Jelentősen drágultak a személyi kölcsönök
A személyi hitelek jelentősen megdrágultak, 11-12 százalékról 18-19 százalékra emelkedett az átlagos kamatszint. (Jelen esetben egyáltalán nem érdemes a THM plafon időszakával számolni, hiszen ott a kamatok jogszabály alapján lettek jelentősen lekorlátozva.)
Érdekes lehet, hogy az átlagos hitelösszeg a kamatemelkedés időszakában ért a csúcsra. Ez nem lehet véletlen, sokan a további kamatemelést próbálták megelőzni és emiatt igényeltek nagyobb összegű hitelt. Ugyanakkor érdekesség, hogy összességében a hiteligénylők száma nem volt kiugróan magas.
Az talán még lényegesebb kérdés, hogy az adósok fizetési kötelezettsége hogyan alakult ezen időszakban. Hiszen ez jobban mutatja a hitelfelvevők valós helyzetét.
Hogyan alakul a törlesztőrészlet és a családok jövedelmének vásárlóereje?
Egyáltalán nem meglepő, de a kamatok emelkedését nem tudta kompenzálni a kölcsönösszeg kisebb mértékű csökkenése. Egy átlagos személyi kölcsönt igénylő még 2020 januárjában 34 500 forint körüli összeget fizetett havonta, idén augusztusra ez a törlesztőrészlet már 45 ezer forint volt. Ez pedig 30%-os növekedést jelent. (A Bankmonitor szakértői a hitel futamidejét minden esetben 7 évben határozták meg.)
A kölcsönösszeg valamelyest – 1,91 millió forintról 2,08 millió forintra – emelkedett közel négy év alatt. Ugyanakkor ezt kiküszöbölve, az eredeti átlagos hitelösszegre számolva is 41 ezer forint feletti lenne a havi fizetnivaló. Vagyis a törlesztőrészlet emelkedésének a fő oka a kamatnövekedés volt.
Igen ám, de a családok pénzügyi helyzetére a gazdasági környezet is hatást gyakorolt. Például a jövedelem emelkedése mindenképpen jobb helyzetbe hozza a hiteligénylőket, márpedig az elmúlt években dinamikusan emelkedett az átlagbér Magyarországon. A KSH adatai szerint a kedvezmény nélküli átlagbér 2020. januárban nettó 242 450 forint volt, ami 2023 júliusára 371 826 forintra emelkedett. Ez önmagában 53%-os növekedés. Vagyis egy jóval nagyobb fizetésből kell kigazdálkodni a megemelkedő törlesztőrészleteket.
Van azonban a gazdasági mutatók közül, amit mindenki érez a bőrén, ezért itt sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ez pedig az infláció, illetve az árak drasztikus elszaladása. Ez nyilván erősen árnyalja a képet, hiszen a jövedelem vásárlóereje nem emelkedett olyan ütemben, mint maguk a bérek. (Sőt az elmúlt hónapokban már csökkenést tapasztalhattunk.)
Hogyan lehet mindezen hatásokat összevontan megvizsgálni? Érdemes lehet a hiteligénylők jövedelmének a törlesztőrészleten felüli szabad részét megvizsgálni, illetve annak a résznek a vásárlóerejét megbecsülni. Gyakorlatilag az adott hónapra érvényes átlagbér és átlagos hitelösszeg törlesztőrészletének a különbözetét kell kiszámolni. Ennek az összegnek a vásárlóerejét kell meghatározni, vagyis az elmúlt időszak inflációjával korrigálni. Így megtudhatjuk, hogy a családok helyzete javult, vagy romlott-e az elmúlt időszakban.
A infláció szerepe egyáltalán nem elhanyagolható, az elmúlt hónapokban rendre kétszámjegyű volt az éves áremelkedés mértéke, sőt 20% feletti értékeket is láthattunk. Ez a családok jövedelmének vásárlóerejét érdemben befolyásolta. Ettől függetlenül 2020. év elejéhez képest a helyzet még javult is, a törlesztőrészleten felüli jövedelmünk vásárlóereje ugyanis 9,3 százalékkal emelkedett. Ez alapján jobb helyzetben lehetünk, ha személyi hitelt szeretnénk, mint az évtized elején voltunk.
Ugyanakkor rövidebb időtávon már nem ilyen vidám a kép, a 2022-es év első hónapjaihoz képest 17%-os a visszaesés.
Több önerő kell célunk megvalósításához?
Érdemes ezt a dolgot más szempontból is megvizsgálni: jó eséllyel valamilyen célra vesszük fel a kölcsönt, érdemes lehet ennek a célra „vételárként” tekintenünk. Innentől kezdve jogos kérdés, hogy ez a vételár hogyan alakult az elmúlt időszak magas inflációja mellett. A 2020. januári átlagos hitelösszeg 1,91 millió forint volt. Ha a kinézett termék vételára is ennyi volt, és az ár az inflációnak megfelelően változott, akkor a vételár 2,7 millió forintra emelkedne. Vagyis a hitelösszeg emelkedésén felül még nagyságrendileg 600 ezer forint hiányzik.
Vagy több önerőt kell a kérdéses célunk megvalósításához felhasználnunk, vagy olcsóbb megoldást kell választanunk, amelynek ára belefér az anyagi lehetőségünkbe.
