Az ingatlanláz hazánkban is aranykorát éli, ami szépen látszik az lakásárak, és a bérleti díjak emelkedéséből. Feltehetjük a kérdést, pontosan mi is, ami ezt okozza, reálisak-e az egekbe szökő árak? Míg a részvényeket alapvetően bizonytalan befektetésnek ítéljük meg, hajlamosabbak vagyunk elfogadni, hogy sokszor nem tükrözi az árfolyam a részvények valós értékét. Azonban ingatlanok esetében is előfordulhat, hogy a tényleges ingatlanérték nem igazán tükrözi az árak színvonalát. Az Alapblog írásában a részvény és ingatlanbefektetések közös vonásairól olvashatunk.
Európai kultúránkban a részvénybefektetés kevésbé népszerű, 30 százalék körül mozog átlagosan, holott Amerikában, ahol tegyük hozzá a „tőzsdekultúra” sokkal régebbi múltra tekint vissza, a lakosság pénzügyi vagyonának akár 60 százaléka is részvényben csücsül. Hazánkban pedig ez az arány még kisebb, alig haladja meg az 1 százalékot. Az pedig elmondható, hogy az emberek egyáltalán nem tekintik biztonságos befektetésnek a részvényeket, ezt a tulajdonságot inkább az ingatlanok számára tartják fenn. A hasonlattal élve, gyakran úgy tűnik, hogy a részvénypiacot nem a cégek valós eredményei hajtják, hanem például a kereslet nő meg, mivel mindenki rózsásan látja a jövőt.
Ez általánosan arra késztetheti a befektetőket, hogy nagyobb kockázatot vállaljanak be a nagyobb hozam reményében. Bizonyára sokan hallhattunk már részvénylufiról, tőzsdepánikról, ahol a végén kiderült, hogy vágyálmokat hajtottak, akik részvénybe fektettek. Ugyanakkor érdemes lehet elgondolkodni, hogy az utóbbi évek ingatlanpiaci szárnyalása mögött sem biztos, hogy a gazdaság, vagy az emberek jövedelmi helyzetének jelentős javulása áll. Tehát ilyen szempontból van közös a két befektetési formában, mindegy, hogy az állami keresletélénkítés, a hagyományos befektetések által nyújtott alacsony kamatok, vagy éppen más tényező áll az árak, árfolyamok elszaladásában. Bővebben foglalkozik ezzel a témával az Alapblog az „Ingatlan is részvény valahol” című bejegyzése.
