A lakossági hitelpiacon is szigorodó feltételekkel találkozhatunk a közeljövőben a Magyar Nemzeti Bank Hitelezési felmérése szerint. A friss adatok alátámasztják a Bankmonitor szakértőinek korábbi előrejelzését.
A jegybank minden negyedévben kérdőív formájában fordul a pénzintézetek hitelezési vezetőihez, hogy keresleti és kínálati oldalról is megvizsgálja az elmúlt és várható időszak változásait és várakozásait.
Az áprilisban beérkezett válaszokból kiderül, hogy a bankok nem csak a vállalati szférában, de a háztartások irányába is szigorítani terveznek hitelezési gyakorlatukon. Milyen változások elé néznek azok, akik hitelfelvétel előtt állnak?
Hirdetés
Hirdetés
Megfordul a szélirány a keresletben
A válaszadó hitelintézetek 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a lakáshitelek iránt élénk kereslet mutatkozott 2022 első negyedévében. A jegybanki összefoglalóból kiderül, hogy a felfutásban a Zöld hitel iránti végső hajrá is szerepet játszott.
A Zöld Otthon Program ugyanakkor lecsengőben van, olyannyira, hogy a 200+100 milliárdos szuperolcsó hitelkeret teljesen kimerült, már csak a hiánytalanul beadott, problémamentes dokumentációval rendelkezők számíthatnak a folyósításra.
A Zöld hitel kifutása után ugyanakkor a CSOK támogatás és a mellé igényelhető kedvezményes hitel még velünk marad, ahogyan a szabad felhasználású Babaváró hitel is.
Ez utóbbit a legtöbb család különböző lakástervek megvalósítására veszi igénybe. A Babaváró Program előreláthatólag 2022. december végéig igényelhető, így valószínűsíthetően a lakáscélú állami támogatások és kedvezmények továbbra is népszerűek maradnak, kardinális lakásár-csökkenést nem eredményezve az ingatlanpiacon.
Szigorítás várható a feltételekben
A lakáshitel igénylés előtt állóknak kedvezőtlen hír lehet, hogy a változékony, bizonytalan gazdasági helyzetre a bankok kockázatkerülő magatartással reagálnak. A megkérdezett pénzintézetek zöme a korábbi időszakhoz képest minimálisan szigorított a feltételeken 2022 első negyedévében.
Az elkövetkező időszakban az alábbi nem monetáris jellegű igénylési feltételek szigorodhatnak a pénzintézetek szerint:
- minimálisan megkövetelt hitelképességi szint
- havi törlesztőrészlet és a havi jövedelem maximális aránya.
A banki válaszok átlaga alapján nem változnak érdemben az alábbiak:
- maximális futamidő
- maximális hitelösszeg és hitelbiztosítéki érték aránya.
A jövőbeli szigorításokat a lakáscélú hitelek esetében a pénzintézetek szerint nagyrészt a gazdasági folyamatok várható alakulása és a lakosság hitelképességének megváltozása, kisebb részben a piaci versenyhelyzet megváltozása és a lakáspiac alakulása indokolja.
Egyre borúsabb hitelköltség-kilátások
Sajnos a lakosság számára az ingatlanhitel feltételek szigorítása révén már nehezebb lesz lakáscélú hitelt igényelni. Ezt pedig a hitelköltségek, a kamatok emelkedése is tetézi.
Egy évvel ezelőtt, 2021 májusában a legolcsóbb, 10 éves kamatperiódusú lakáshitel THM értéke még 3,03 százalék volt. Jelenleg egy azonos paraméterekkel rendelkező kölcsön 6,58 százalékos teljes hiteldíj mutató mellett érhető el (20 millió forintos hitelösszeg, 20 évre, 400 ezer forint nettó jövedelemmel).
Ez a különbség a törlesztőrészletekben is megmutatkozik; tavalyi igénylés esetén 111 067 forintot, a jelenlegi legjobb lakáshitel ajánlatot figyelembe véve pedig 147 822 forintot kellene törleszteni havonta.
A törlesztőrészletek több mint 45 ezer forintos differenciája mellett a teljes visszafizetendő összeg is számottevő emelkedés mutat. Egy év alatt közel 10 millió forint különbség jelentkezett amellett, hogy a hitelek THM értéke tulajdonképpen megduplázódott.
Emellett pedig a legjobb lakáshitel ajánlatot nyújtó bankok THM szerinti rangsora is megváltozott. Ezért az igénylés előtti ajánlat-összehasonlítás lehetősége egyre inkább felértékelődik. A legolcsóbb és legdrágább ajánlatok között óriási a különbség.
Az infláció sem segít
Inkább fogalmazzunk úgy, hogy az egyik legfőbb kamatemelkedés kiváltó ok az éves áremelkedés mértéke. Mondhatni, a hitelköltségek lekövetik a drágulást.
Az infláció mértéke egy évvel ezelőtt áprilisban 5,1 százalék volt, a legfrissebb adatok szerint pedig 9,5 százalékon áll.
Fontos hozzátenni, hogy az infláció az előző évre vonatkoztatható, míg a hitelkamatok egy jövőbeli értéket képviselnek, vagyis a következő időszakban fizetendő költségeket mutatják.
A hitelek kamatszintjében viszont az MNB várakozásai szerint sem áll be előnyös változás a közeljövőben.
