Ma már közismert tény, hogy az anyagilag gondtalan nyugdíjas éveinkért még aktív korunkban tennünk kell. Mit, miért és hogyan? Ebben a cikkben ezt kívánjuk röviden összefoglalni.
Milyen állapotban van a magyar nyugdíjrendszer?
A jelenlegi aktív korú lakosság nagy százaléka még úgy szocializálódott, hogy a jóléti állam által életre hívott nyugdíjrendszer egyik lényegi eleme az aktív korunkban befizetett nyugdíjjárulékok újraelosztása, és ennek révén egy tisztességes életszínvonalat biztosító állami nyugdíjbevétel idős korunkban. A probléma csak az, hogy számunkra ezt senki nem garantálja, sőt még csak nem is ígéri. Az állam ígérete pusztán annyi, hogy egy „társadalmilag általánosan elfogadott” szintű és összegű nyugdíj várományosai lehetünk, amely egy – jogszabályok által meghatározott – adott életszínvonalat tud számunkra biztosítani, s nem a mi megszokott életszínvonalunkat. Mert az igaz, hogy mindig lesz állami nyugdíj, a kérdés csak az, hogy mennyi lesz az.
Hazánkban a nyugdíjrendszer felosztó-kirovó (folyó finanszírozási) elv szerint működik. Nevezetesen, az állam az aktív dolgozók befizetéseiből fizeti ki az éppen aktuális nyugdíjakat. Addig, amíg az aktív korú dolgozók száma és így az általuk befizetett járulékok összege meghaladja a nyugdíjasok számát és azok nyugdíjigényét, a rendszer fenntartható. Ez az arány azonban a demográfiai és egyéb társadalmi folyamatok (pl. várható élettartam növekedése, külföldi munkavállalás, kivándorlás) miatt már régen felborult.
Mindezek miatt tapasztalatból mondhatjuk, hogy folyamatosan fennáll az a veszély, hogy a magyar állami nyugdíj feltételei rosszabbodhatnak: a fenntarthatóság érdekében hosszú távon bizonyos tényezők megváltoztatására lesz szükség.
Milyen tényezőket tud megváltoztatni az állam?
A változtatás legtöbbször és leginkább a nyugdíjkorhatár emelésében nyilvánulhat meg, hiszen így csökkenthető az aktuálisan nyugdíjban részesülők száma. A nyugdíjrendszer finomhangolásának eszköze például az elismert szolgálati idő szabályainak esetleges módosítása, valamint a szolgálati időhöz tartozó nyugdíjszorzó mértéke, amely nagymértékben befolyásolja a nyugdíjunk összegét. Jó hír, hogy a nyugdíj összege akár 100 százaléka is lehet a „nettó életpálya átlagkeresetünknek”, a rossz hír, hogy ehhez 50 év elismert szolgálati idővel kell rendelkeznünk a jelenlegi szabályok szerint.
Mindezek fényében, ha megnézzük hazánkban a nyugdíjak átlagos összegét, nem lehetünk derűlátóak. Drasztikus különbség mutatkozik a helyettesítési ráta (az első nyugdíj és az utolsó nettó bér közötti arány) jelenlegi és várható mértékében is.
Hirdetés
Hirdetés
Mit tehetünk tehát aktív korunkban?
Ha valaki felelősségteljesen gondolkodik, nem tudja megúszni, hogy aktív korban (és minél korábban!) elkezdjen valamilyen nyugdíjcélú megtakarítást. Nálunk fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező országokban megvan az a működési mechanizmus, hogyan kell felkészülni a nyugdíjas évekre. Ez pedig az, hogy a mindenkori jövedelmünk 10 százalékát félre kell tennünk nyugdíjcélra. Ha nem tettük meg legelső jövedelmeinktől kezdve, s minél később kezdjük el, akkor már ennél többet kell havonta elkülönítenünk. Bármilyen célú megtakarításban gondolkodunk, fontos látni, hogy minél hosszabb távon tervezünk, annál jobb, mert kevesebb egységnyi összeggel számolva az időtávot figyelembe véve, annál több pénzünk lehet.
Ha nyugdíjcélú megtakarításban gondolkodunk, akkor pedig látni kell azt, hogy 20 vagy annál több év alatt szép összeget tudunk összegyűjteni. De ha csak 20 év alatti tartammal tudunk kalkulálni, a tőkeképzéshez az időtáv kezd egyre kevesebbnek bizonyulni, és akár egy évnyi késlekedés is milliós különbségeket eredményezhet a futamidő végén.
A legnagyobb bajban a jelenlegi nyugdíjasokon kívül azok vannak, akik szinte a 24. óráig várnak, sőt, már sajnos egy 10 éves tartamú megtakarítás sem képes olyan eredményeket elérni, hogy az a teljes nyugdíjas éveinkre biztos alapot vagy tartós jövedelemkiegészítést nyújtson. Fontos azonban kiemelni, hogy bármilyen kis összeget is tud félretenni valaki, s még ha kisebb időtávon is tud csak gondolkodni, az is több, mintha semmit nem tett volna a saját jövőjéért.
Ezért fontos, hogy minél hamarabb elkezdjünk egy – a kockázatviselési hajlandóságunk, kockázattűrő képességünk, céljaink függvényében, és jelenlegi anyagi helyzetünk figyelembe vételével –, a számunkra legmegfelelőbb nyugdíjcélú-megtakarítást.
Annál is inkább, mert a háromféle nyugdíjcélú megtakarítást (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla) az állam is ösztönzi, ami annyit jelent, hogy éves befizetéseink összegének 20 százalékát a szerződő befizetett személyi jövedelemadójából visszatéríti az egyéni számlájára. Ez azért is nagyon lényeges, mert egyébként az adónkból csak meghatározott esetekben tudunk visszaigényelni. S ha ez a lehetőség adott, akkor miért ne használnánk ki?
Hogyan tehetsz jövőbeli nyugdíjas önmagadért itt a jelenben?
Időt és pénzt spórolhatsz velünk, ha igénybe veszed szakértői segítségünket, amely négy egyszerű, mégis teljes körű lépésben írható le:
1. Díjmentes konzultáció
Díjmentes konzultációnk keretében a részletes igényfelmérés során többek között kitérünk arra, hogy:
- miért fontos ezzel a kérdéssel foglalkozni,
- milyen lehetőségek léteznek,
- milyen elvárásaid vannak a megtakarítással kapcsolatban?
2. Személyre szabott tervezet elkészítése
Ez már szakértőink feladata. Hiszen az igényfelmérés alapján leszűrjük a piaci lehetőségeket, és csak olyan megoldást javaslunk, amelyet magunk is választanánk és ami a legmegfelelőbb, hiszen nincsenek sablonmegoldások.
3. Ajánlatok bemutatása, az apró betűs részeket is beleértve
Az ajánlatok birtokában minden olyan információt átadunk számodra, amely elősegíti a felelősségteljes döntésedet. (Soha nincs rossz kérdés, csak fel nem tett kérdés van.)
4. Pozitív döntés esetén szerződéskötés, és a szerződés nyomon követése
Ha az információk birtokában pozitív döntés születik, vállaljuk annak folyamatos szervizelését is, mert közös érdekünk, hogy partnereink elégedettek legyenek.
S, bár a nyugdíjtervezés mindig aktuális, de különösen így az év végén, hiszen egy okosan kiválasztott nyugdíjcélú megtakarítással nem csak egy hosszabb távú célunkért tettük meg az első lépést, de az év végéig befizetett megtakarítás összegéből a 2023. májusi adóelszámolás során már tudunk visszaigényelni az idei személyi jövedelemadónkból, amely tovább növeli megtakarításunk értékét.
Ha pedig azok közé tartozol, akiknek már van nyugdíjcélú megtakarításuk, akkor is vedd fel velünk a kapcsolatot: független szakmai véleményünkkel segítünk, hogy valóban jól működjön!
