Az itthoni és nyugat-európai bérek különbségét már nagyon sokat tapasztalhatták, hiszen nem hiába keresi több százezer honfitársunk a boldogulását külföldön. Az európai átlagbér mindösszesen harmadát keresi meg egy magyar, ráadásul nem is történt sok előrehaladás az Európai Uniós csatlakozás óta. Azonban most minden jel afelé mutat, hogy a felzárkózás fel fog gyorsulni, ami már látszik is a hazánkban jellemző kétszámjegyű bérinflációban. Az Alapblog írásában bővebben is olvashatunk erről a témáról.
Azt mindenki tapasztalhatta már, hogy mekkora különbség lehet a haza és a nyugat európai bér- és árszínvonal között. Ugyanakkor az Európai Uniós csatlakozás előtt ez az eltérés még nagyobb a kelet-európai régió és fejlett nyugati térség között, tehát az EU-s csatlakozás valamennyire meghozta az eredményét. Viszont érdekes kép tárul elénk, ha a mediterrán országok (Spanyolország, Olaszország, Portugália, Görögország) adataira is ránézünk a bérek tekintetében. A mi régiónk mintegy európai átlagbér harmadát sem éri el, viszont a mediterrán térség az átlag 70 százalékát is eléri.
Azt várhatnánk, hogy közép illetve hosszú távon a fejlettséget (és így béreket) a versenyképesség és a gazdaságban lévő munkaerő képzettsége (ún. humántőke) fogja meghatározni. Azonban a kelet európai régió mediterán országoktól egyáltalán nincs lemaradva a versenyképesség illetve a hazai diákok teljesítményét mérő PISA tesztekben, mégis hatalmas eltérés a bérekben.
Zsiday Viktor befektetési szakember véleménye szerint azonban a felzárkózási folyamat még csak most indult el, várhatóan ezután fog a munkabérek kiegyenlítődés felgyorsulni. Minden jel arra mutat, hogy a bérek növekedésre vannak ítélve a következő években (a régióban akár 30-60%-os emelkedés is lehet), de üröm az örömben, hogy ez komoly inflációs hatásokkal járhat. Az Alapblog „A nagy kelet-európai konvergencia” írásában bővebben is olvashatunk a régiós bérfelzárkózás hátteréről.
