Tényleg nem tanultunk semmit a koronavírus-járványból?

Tényleg nem tanultunk semmit a koronavírus-járványból?

Hirdetés
Hirdetés

Cikk2023-08-09 Frissítve: 2023-08-10
 

Több tudós is azt állítja, hogy hiába éltük át a koronavírus-járványt, szinte semmit sem tanult belőle az emberiség. Homokba dugjuk a fejünket, mert éppen nem sokat hallunk a megbetegedettek számáról, vagy arról, hogy emelkedik-e a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja a szennyvízben (egyébként enyhén igen). Vajon könnyebb és kényelmesebb elfelejteni a pandémiát, mint felkészülni a következőre? Hogyan változtak az élettartam-kilátások Magyarországon és Európában? Ezeket a kérdéseket tekintjük át röviden.

A brit Oxfordi Egyetem tudósa, Teresa Lambe szerint újabb világjárványokra kell számítanunk úgy, hogy nem vagyunk rá felkészülve. „Egy helyben állunk ahelyett, hogy felkészülnénk a következő pandémiára. A járványkezeléshez szükséges infrastruktúra kiépítése, az emberek egészségére való költés és a járványhelyzettel kapcsolatos szabályok újragondolása mind olyan lépések, amelyek megérik, hogy foglalkozzunk velük” – véli a kutató. Egy másik szakértő szerint: „Ugyanott tartunk, mint 2020-ban. Semmi sem változott, vagy ha igen, akkor csak rosszabb lett”. Több hozzáértő azt állítja, hogy az Egyesült Királyság egészségügyi infrastruktúrája még rosszabb is lett, mint a Covid idején volt. (Valószínűleg itthon sem javult a helyzet, még a nagyszámú lélegeztető gép ellenére sem.)

A nemcsak angol szakértők véleménye megegyezik: a folyamatosan fennálló kockázat miatt az emberiségnek le kell vonnia a tanulságokat a koronavírus-járványból, és el kell kerülni, hogy a történelem megismételje önmagát. Mint ismert: világszerte több millió ember vesztette életét a koronavírus-járvány miatt.

Hirdetés

Hirdetés

Érthető megkönnyebbülés, de felelőtlen fel nem készülés

A vakcinák megjelenésével, a járvány múltával általános volt itthon is a megkönnyebbülés, és ma már újra furcsálkodva nézünk arra a kisszámú embertársunkra, akik még most is maszkban vásárolnak be. Május 1-jétől már az egészségügyi intézményekben sem kötelező a maszkviselés és nem is kapunk rendszeres, friss híreket a koronavírusos megbetegedések számáról. Oltási kampányokról már szó sincs, és az oltási igazolványokat sem kérik sehol.

Pedig a betegség ma is köztünk van, de szerencsére alig érzékelhető, mivel megbújik az amúgy mindig előforduló meghűlések és felsőlégúti fertőzések között. Pedig nem oda tartozik… (Az egyik legfrissebb covid hír az volt, hogy Cipruson az emberi használatra készült, de feleslegessé vált covid gyógyszerekkel a macskákat kezelik. A cicákat sajnos valóban megtizedeli Cipruson napjainkban a macska-covid, amely szerencsére az emberre nem terjed át.)

Nincsenek nyertesek, csak kevesebbet veszítők

2020-21-ben sokan hitetlenkedve követtük a magyar covid-halálozások számának alakulását, melyet a lakosságszámunkhoz viszonyítva kiugróan magasnak tartottunk. Igazak voltak-e azok a félelmek, hogy a magyar lakosság körében az átlagosnál nagyobb mértékű volt a koronavírus miatti halálozási arány? Hogyan befolyásolta a várható élettartamot a járvány külföldön és itthon?

Szakemberek szerint a várható élettartam a lakosság egészségi állapotának fontos fokmérője, és információs eszköz egy-egy járvány hatásainak elemzésére.

A koronavírus-járvány a világon szinte mindenhol rontott a születéskor várható élettartamon. Az Egyesült Államokban például a koronavírus-járvány okozta halálesetek miatt 1,13 évvel csökkent az amerikaiak születéskor várható élettartama, s ez az elmúlt 40 évben a legnagyobb éves visszaesés a várható élettartam tekintetében. (Az utolsó nagy világjárvány, amely durván csökkentette a várható élettartamot, a spanyolnátha volt 1918-19-ben, amikor is az USA-ban és Európában mintegy 7-10 évvel (!) esett vissza a várható élettartam.)

Most az Eurostat adatai azt mutatják meg, hogyan változott a járvány hatására a születéskor várható élettartam az EU-n belül régiós bontásban.

Az Európai Unióban összességében 81,3-ról 80,4-re csökkent a születéskor várható élettartam 2019-ről 2020-ra, tehát az uniós csökkenés átlaga 0,9 év. A csökkenés a koronavírus által keményen sújtott Spanyolország két régiójában (Madridban és Castilla-La Manchában), illetve az olaszországi Lombardiában volt a legnagyobb. Ez ezt jelenti, hogy például a madridi régióban 3,5 évvel lett alacsonyabb a várható élettartam.

Magyarország és a szomszédok

Magyarországon a 2010-es 74,7-ről 2019-re 76,5-re emelkedett a születéskor várható élettartam, ami 2020-ra a járvány hatására lecsökkent 75,7 évre, azaz nagyjából a felét elveszítettük az évtizedes javulásnak. A 0,8 évnyi magyar veszteség tehát kicsivel az uniós átlag alatt maradt, de összességében itthon is majdnem egy évvel rövidebb életre számíthattunk 2020-ban, mint 2019-ben.

A magyar régiók közötti különbség okainak feltárása megérdemelne egy alaposabb vizsgálatot, hiszen a legmeredekebben, azaz 1,3 évvel a Nyugat-Dunántúlon csökkent a születéskor várható élettartam, miközben például az általában rosszabb helyzetűnek tartott Dél-Dunántúlon vagy Észak-Magyarországon ennél kisebb mértékű volt a csökkenés.

A környező országokkal összevetve sem rossz a magyar helyzet, sőt, inkább a jobb helyzetű kevesek közé tartozunk.

A születéskor várható élettartam csökkenésében a magyarországi 0,8 évnyi covid-veszteség tehát sem az Unióban, sem Közép-Kelet-Európában nem volt kirívó. Az viszont kétségtelen, hogy a várható élettartam tekintetében bőven van elmaradásunk mind Európa, mind a régió tekintetében.

Többen kötünk-e életbiztosítást például a járvány miatt?

Ezen a téren egyelőre nem lehet hosszútávú és tartósan magas növekedésről beszámolni, de tény, hogy 2023. márciusában a kockázati életbiztosítási szerződések állománya meghaladta a 720 ezer darabot, amely ígéretes fejlődésnek tűnik az egyébként telítettség szempontjából eléggé lemaradt magyar piacon (2019 elején 670 ezer volt a vonatkozó szerződések száma).  Azt is jó tudni, hogy a hazai biztosítók évente mintegy 25-30 milliárd forintnyi értékben nyújtanak haláleset miatt életbiztosítási szolgáltatást, segítve ezzel a hozzátartozók anyagi terhein.

Kalkulálj
Ha szeretnél gondoskodni családod anyagi biztonságáról, a Bankmonitor kalkulátorának segítségével te is kiszámolhatod, hogy mennyibe kerülne neked az életbiztosítási védelem. A kalkulátor nem egy adott termék árait, hanem egy átlagot mutat, aminél lehet olcsóbb és drágább is az általad kiválasztott biztosítás.

Bankmonitor
Kiszámoljuk mennyibe kerül
a családod védelme

Milyen kockázatokra
szeretnél megoldást?
Bankmonitor
év
Ft
Már csak

egy lépés
van hátra!
A részletes eredményeidet
email-ben küldjük el
  • Pontosan milyen védelmet kapsz ezen összegért? Hogyan működik?
  • Milyen esetben kapod meg a kifizetést a biztosítótól?
  • Szakértőink segítenek bármilyen felmerülő kérdésedben!
Kérd részletes eredményeidet email-ben és várd szakértőnk hívását, hogy segítsen a felmerülő kérdések tisztázásában!
A lenti gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi tájékoztatóban
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
A részletes eredményeket megküldtük az e-mail címedre!
Ha nem találod az e-mailünket, nézd meg a levélszemét (spam) mappában is!
Hirdetés
Hirdetés