Orbán Viktor tegnap bejelentette, hogy mától a fogyasztási hitelek THM-jét (teljes hiteldíj mutatóját) 5,9%-ban maximalizálják. Mit jelent mindez? Örülhetünk az alacsony hitelkamatnak? Ennél egy kicsit árnyaltabb a kép…(szerző: Sándorfi Balázs)
5,9%: mire is vonatkozik pontosan?
A bejelentett THM-plafon a fedezetlen hitelekre vonatkozik, melyeket leginkább személyi kölcsönként ismer a nagyközönség. A maximalizálás 5% + jegybanki alapkamatként (jelenleg: 0,9%) került meghatározásra.
A tegnap érvényes banki kínálatban – a 14 bank ajánlatát összehasonlító Bankmonitor személyi hitel kalkulátor alapján – a legjobb ajánlat (500 ezer Ft nettó jövedelem és 3 500 000 Ft hitelösszeg, azaz minden vonatkozásában prémium igény esetén) 6,65%-os kamatot és 6,96%-os THM-et tartalmaz. A kormányzat bejelentése szerint ez csökken holnaptól 5,9%-ra.
Hirdetés
Hirdetés
Nem felhőtlen az öröm
A kamat, pontosabban a THM maximalizálása a jelenlegi banki ajánlatoknál lényegesen alacsonyabb szinten (200 ezer Ft nettó havi fizetéssel a legjobb THM már 9,23% a fent említett 6,96%-kal szemben!), egyet jelent azzal, hogy kizárólag a legjobb hitelminősítésű ügyfelek fognak személyi kölcsönt kapni. Pénzügyi értelemben ugyanis a kamatba épül be az ügyfelek (nem)fizetési kockázata is. Így, ha a kamat csökken, az csak úgy lehetséges, ha a kockázat is csökken (minden egyéb feltétel változatlansága mellett).
Vagy mégis?
Két tényező segíthet abban a bankoknak, hogy az „átlagember” is megkaphassa a radikálisan lecsökkentett kamatozás (THM) mellett a személyi kölcsönt:
- Az MNB ingyenesen biztosít forrást a bankok számára a fedezetlen hitelekhez (így a bankok számára csökken a kihelyezett pénz költsége) – erre jó példa a vállalatok, vállalkozások számára elindított növekedési hitelprogram (NHP), ott pontosan ilyen logikával sikerült megvalósítani az extrém alacsony hitelkamatot. (Igaz, ezen hitelek esetében van biztosíték is, azaz nem beszélhetünk fedezetlen hitelről.)
- Valamilyen módon az MNB, vagy az állam szerepet vállal a bankok kockázati költségeinek csökkentésében (átvállalja az ügyfelek nemfizetési kockázatát). Erre is ismerünk példát a ma már tömegek által felvett Babaváró hitel esetében, ahol az állam teljes egészében garanciát ad a bankok a nemfizetés esetére.
Mit várhatunk a következő napokban?
A bankok napi működésébe ma két meteorit csapódott be: az első a korábban felvett lakossági hitelekre vonatkozó fizetési moratórium bevezetése, a második az itt említett THM plafon. Tekintettel arra, hogy a bankok működése erősen szabályozott, valamint komplex IT rendszereken zajlik, megítélésünk szerint várhatóan a következő napokban a személyi kölcsön igénylések átfutása a hitelfolyósításig érdemben le fog lassulni.
