Ahogyan a legutóbbi, brókerbotrányokról szóló felmérésünkből is kiderült a befektetők többségének megingott a bizalma a befektetésekben. Jelen írásunkkal segítünk eligazodni a befektetések kockázatos világában. Megmutatjuk, hol és miben van biztonságban a pénzünk. Leszámolunk azzal a legendával is, hogy minden bankban tartott fillérünkre vonatkozik az OBA 100 ezer eurós garanciája, ahogyan az sem mindegy, hol vesszük meg az állampapírunkat.
Hová fektessek?
Az első nagy kérdés, hogy hol nyissak számlát? Ez ugyan szorosan összefügg, a mit vegyek kérdéskörrel, de mégis érdemes külön is tárgyalni. Ha eldöntöttem, hogy nem lekötött betétbe tartom a pénzem, akkor általában 4 lehetőség közül választhatok:
- Magyar Államkincstárnál (csak állampapír vásárlás esetén)
- banknál (nagyobbak preferáltak),
- banki hátterű brókercégnél,
- vagy független brókercégnél (nagyobbak preferáltak),
nyitok számlát. Ez nem pusztán felsorolás, hanem kockázati szintet is egyben. Amennyiben állampapírt szeretnénk vásárolni, akkor a Magyar Államkincstárnál vagyunk a legnagyobb biztonságban. Ebben az esetben teljes befektetésünkre vonatkozik az állami tőke, és hozamgarancia. Egyéb esetben maximum csak 20 ezer euró (kb 6 millió forint) összeg erejéig biztosít minket a Befektető-védelmi Alap (BEVA).
Első kitétel, hogy az a szolgáltató, akit kinéztünk, egyáltalán BEVA tag-e? Hiába választunk bankot befektetési szolgáltatónak, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 100 ezer euróig (kb 30 millió forintig) tejredő biztosítása (elhanyagolhatóan kis kivételtől eltekintve) a számlán lévő készpénzre és a bankbetétekre terjed ki. Tehát hiába veszek állampapírt egy nagy banknál, akkor is BEVA garancia vonatkozik a befektetésemre!
Másik vizsgálandó tényező, az adott pénzügyi szolgáltató minősége. Ezt már nehezebb megítélni. Bankok közül érdemes a nagyobbakat választani. Sokszor a kisebb bankok nem is nyújtanak befektetési szolgáltatást. A banki tulajdonban lévő brókercég is jó választásnak számít. Ilyenkor a befektetési szolgáltatónk mögött ott találunk egy (lehetőleg) nagy, tőkeerős bankot. De arra mindenképp oda kell figyelni, hogy valódi leánycégről beszéljünk, és ne kapcsolt vállalkozásról! (Lásd Buda-Cash, DRB csoport, ahol tulajdonképpen a brókercégnek volt bankja…)
A független brókercégek esetében még nehezebb a választás. Itt is mutat valamit a méret (a Buda-Cash is az egyik legnagyobb független brókercég volt), de a valódi fokmérő az a külföldi intézményi befektető (pl külföldi alap) jelenléte. Az ilyen szakmai befektetők kényesek az átláthatóságra és a biztonság számukra különösen fontos. Természetesen, ha hiányzik az ilyen befektető, attól még működhet egy brókercég tisztességesen!
Bank vs. Brókercég
Egy tévhitet már eloszlattuk, a bankra az OBA, míg brókercégre a BEVA garancia vonatkozik. A másik különbség, hogy míg egy bank sem tudja a nála elhelyezett pénzt mindenkinek egyszerre kifizetni (hiszen azt hitelekben tovább adta, hogy kamatot tudjon rá beszedni), addig a brókercégek bármely időpontban ki tudják fizetni a teljes ügyfélkövetelést. Ugyanis a brókercég nem a hitel és betéti kamatok különbségéből él, hanem a kötések utáni jutalékból. Tehát a brókercégnél mindig ott kell lenni az ügyfél teljes vagyonának. (Ha nincs, akkor jön a csőd, és a BEVA kártalanítás…)
Hol van végső soron a pénzem?
Másik fontos kérdés, hogy hová kerül végső soron a pénzem. Ügyfélként sokszor csak egy ügynökkel beszélek, nem magával a szolgáltatóval. Sőt, az is elképzelhető, hogy egy pénzügyi szolgáltató kapcsolatban áll egy másik szolgáltatóval. Bárkivel is szerződök, mindig tudjam, hogy hová kerül a pénzem, és milyen jogaim vannak! Előfordulhat ugyanis, hogy offshore országba vándorol a megtakarításom és számomra teljesen ismeretlen jog vonatkozik rá. Külföldtől sem kell félni, de nem árt, ha fejlett országban marad a pénzem.
Mibe fektetessek, ami nem tűnik el?
Már sikerült kiválasztani a befektetés helyét, tehát érdemes foglalkozni, hogy mibe is fektessünk? Szigorúan befektetések biztonsága szempontjából szemlélve minden bankbetéti kamatot meghaladó fix kamatfizetést nyújtó ajánlat gyanús. Ha biztosnak ígérik a hozamot, akkor két eset lehetséges:
- állampapírokról beszélünk (főként hosszabb távú kötvény)
- vagy valamilyen vállalati termékről (pl. vállalati kötvény).
Ugyan azt hinnénk, hogy az első lehetőségnek (azaz az állampapírnak), nincs kockázata, ám mégis találhatunk párat. Ilyen lehet például a kamatkockázat. Változó kamatozású konstrukcióknál egyértelmű, hogy miért, de fix kamatozásúaknál is jelentkezik ez a veszély. Például megveszek egy hosszú papírt 7%-on, majd megemelkedik a kamatkörnyezet 10%-ra. Így 3%-kal rosszabbul járok, mintha az emelkedés után vásároltam volna be.
A második lehetőségről mostanában mindenkinek a vállalati kötvények jutnak eszükbe. Nem véletlenül: BTEL, RFV (E-Star), Quaestor. Mind-mind kötvénykibocsátásból finanszírozták magukat (magas kamatszinten), majd végül valami balul ütött ki, és nem, vagy csak részben tudták kifizetni a tartozásukat. De a vállalati kötvényeken túl is van olyan konstrukció, ami fix kamattal kecsegtet, de a végén valahogy mégsem kapunk kiemelkedő hozamot. Ilyenek lehetnek a mögöttes termékekhez (tőzsdei emelkedés, részvény-, vagy devizaárfolyam) kötött kifizetések. Ilyen lehetnek, amikor a kamatot mindenképpen megkapjuk, de más devizában látom viszont pénzem (rosszabb árfolyamon váltva), vagy a fix kamatot is feltételhez kötik, azaz például fix 5%-ot kapok a pénzemre, vagy semmit. Ráadásul pénzügyi alapszabály, hogy csak abba fektetünk, amit értünk! Ha nem boldogulunk a termék értelmezésével, akkor nem nekünk való!
Ezeken a fix ajánlatokon túl, már csupa kockázatos befektetéssel találjuk szembe magunkat. És innentől már egy külön szakma, hogy hogyan válasszunk olyan befektetést, ami a bankbetétek hozamszintjét rendszeresen meghaladja. Természetesen a diverzifikálás (a pénz megosztása több befektetés között), sokat segít, de így is lehet, hogy pénzünket nem sikerült jó helyre tennünk. Szerencsére itt azért segítségünkre vannak a szakemberek és rengeteg befektetési alap közül választhatunk!
