Szinte mindenki tudja: az állami nyugdíj önmagában nem lesz elég. Ez mára közhely lett, szinte már unalmas is erről beszélni. De ami igazán megdöbbentő, az nem ez – hanem az, hogy miközben a probléma köztudott, a megoldás részletei szinte teljes homályban vannak.
A Szeretlek Magyarország és a Bankmonitor közös felméréséből kiderül, hogy a magyarok fejében ott van az aggodalom, de amikor konkrét lépésekről van szó, ott már elakad a film. A kérdőívet több, mint 500-an töltötték ki, ki kell hangsúlyozni, hogy nem tekinthető reprezentatívnak a válaszadók összetétele, az nem tükrözi a magyar lakosság összetételét. A probléma észlelése és a megoldás ismerete között hatalmas szakadék tátong.
Az állam ad pénzt? Igen, de mennyit?
Vegyük például az állami támogatást. A válaszadók 62 százaléka helyesen tudta, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokra befizetett összeg 20 százalékát visszakaphatja adóvisszatérítés formájában. Az alapelv tehát ismert.
A részletek viszont már nem. Amikor arról válaszoltak a megkérdezetteket, hogy konkrétan melyik terméknél mennyit lehet visszaigényelni, már csak 47 százalék tudta a helyes megoldást. Pedig pont ezek a részletek a lényegesek: önkéntes nyugdíjpénztárnál maximum 150 ezer forint, nyugdíj-előtakarékossági számlánál 100 ezer forint, nyugdíjbiztosításnál pedig 130 ezer forint adóvisszatérítést lehet igényelni évente. Aki ezeket az összegeket nem ismeri, annak nehezebb terveznie.
Fogalmi káosz: mi is az a támogatott termék?
Még nagyobb a zűrzavar, ha arról van szó, hogy egyáltalán milyen államilag támogatott nyugdíjmegtakarítási formák léteznek. A válaszadók majdnem 40 százaléka úgy gondolta, hogy a magánnyugdíjpénztár – amely több mint tíz éve megszűnt – vagy a tartós befektetési számla is ide tartozik.
A helyes válasz: önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíj-előtakarékossági számla és nyugdíjbiztosítás. Ezt azonban csak a megkérdezettek alig több mint negyede tudta.
Ez azt jelenti, hogy a legtöbben nem is tudják, milyen eszközök közül választhatnának. Nehéz elkezdeni az öngondoskodást, ha még az alapok sem tiszták.
Bizalom és bizonytalanság
Talán a legérdekesebb adat, hogy a válaszadók közel negyede azt gondolja, hogy a nyugdíjemelések ad hoc módon történnek – vagyis a kormány éppen aktuális döntésétől függenek. Ez persze nem igaz: a nyugdíjakat az adott évre várt infláció mértékének megfelelően emelik minden év januárjában.
A válaszadók 58 százaléka ezt helyesen tudta, de az, hogy minden negyedik ember úgy érzi, nincs szabály, csak politikai szeszély, sokat elárul a rendszerbe vetett bizalomról. Aki így gondolkodik, az nehezen tervez évtizedekre előre.
Milyen államilag támogatott öngondoskodási lehetőségek vannak?
Az önkéntes nyugdíjpénztár a legegyszerűbb: havi befizetéseket közösen kezelt, előre összeállított portfóliókba fektetik. A pénztár célja nem a profittermelés, hanem a tagok vagyonának gyarapítása. Tíz év után a hozam adómentesen kivehető.
A nyugdíjbiztosítás hasonlóan működik, de van egy biztosítási eleme is. Lényeges előnye, hogy tíz év után az összes hozam teljesen adómentes lehet. További plusz, hogy a kifizetés a szerződéskötéskori nyugdíjkorhatárhoz kötött, így a későbbi korhatár-emelések nem érintik.
A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) aktív részvételt igényel: a megtakarító maga dönt, mibe fektet – állampapírokat, befektetési alapokat, részvényeket. Ez rugalmasságot ad, de szakértelmet is követel. Azoknak való, akik otthonosan mozognak a tőkepiacokon.
Az állami támogatás mindhárom esetben azonos: az adott évi befizetések 20 százalékát adja vissza az állam. A felső határ önkéntes nyugdíjpénztárnál 150 ezer forint évente, nyugdíjbiztosításnál 130 ezer, NYESZ-nél 100 ezer forint. Ez a támogatás közvetlenül a megtakarítási számlára érkezik – tulajdonképpen egy 20 százalékos extra tőke, ami után újabb hozam keletkezik.
Hirdetés
Hirdetés
Érdemes korán kezdeni
A legfontosabb üzenet egyszerű: érdemes nyugdíj-megtakarítást indítani, lehetőleg olyat, amelyhez az állam támogatást ad – nem csak adómentességet.
A második kulcs az idő. Minél előbb kezdjük, annál nagyobb előnyre teszünk szert, még kisebb összeggel is. Egyrészt az állami támogatás azonnali plusz, másrészt – és ez a lényegesebb – a kamatos kamat hatása miatt.
Aki tíz évvel korábban kezd el takarékoskodni, óriási különbséget érhet el. Ha például 40 millió forintos nyugdíjcélod van, korai kezdéssel jóval kevesebbet kell befizetned, mert a hozam többet „dolgozik” helyetted. Minél több idő van hátra nyugdíjig, annál kevesebbet kell a saját zsebedből hozzátenni ugyanahhoz az eredményhez.
Használd a Bankmonitor kalkulátorát és derítsd ki, hogy neked mekkora megtakarítás jönne össze 65 éves korodra!
