Rendesen megkavarják az állampapírpiacot a ma bejelentett változások: a jelenleg elérhető inflációkövető állampapír forgalmazása lezárul. Új sorozat kerül forgalomba a prémium állampapírból, melynek kamata az első másfél évben érdemben elmarad a jelenleg még elérhető befektetés hozamától. De mégis mennyire érdemes sietni a vásárlással?
Az Államadósság Kezelő Központ Zrt honlapján megjelent tájékoztató alapján a jelenleg elérhető inflációkövető 2033/I PMÁP forgalmazása 2023. november 28-án lezárul.
…2033/I sorozatszámú Prémium Magyar Állampapír megvásárlására irányulóan utoljára 2023. november 28. napjáig bezárólag, a 2023. november 29-i értéknapra a Forgalmazók részére leadott és a Forgalmazók által 2023. november 29. napján 9.30-ig az ÁKK Zrt. részére összesítetten benyújtott, 2023. november 29-i értéknapra szóló vételi nyilatkozatok kerülnek a Kibocsátó által a forgalomba hozatali eljárás keretében elfogadásra.
Ez komoly változás, hiszen az alacsony kockázatú befektetési lehetőségek között ez volt a legnépszerűbb. Nem maradunk azonban inflációkövető állampapír nélkül, új 2032/I PMÁP sorozat indul november végével, melynek kamata teljesen más elvek alapján kerül meghatározásra. Ez sajnos azt is jelenti hogy az új konstrukció induló kamata érdemben elmarad a jelenleg elérhető befektetés hozamától.
Hirdetés
Hirdetés
Az idei és a jövő évi infláció nem számít
De lássuk, mit is tudunk az új PMÁP-ról:
- Az új befektetés rövidebb futamidejű, a lejárat 2032. április 22. lesz. A jelenleg elérhető sorozat 2033. január 20-án jár le.
- A befektetés változó kamatozású. A kamat mértéke évente, az előző év átlagos áremelkedése alapján módosulhat. Eddig nincs érdemi eltérés, ez a korábbi sorozatoknál is így működött.
- Az induló, első periódusra érvényes kamat mértékét azonban a fentiektől eltérően határozták meg, annak nagysága évi 9,9%. Ráadásul az első periódus elnyújtott, 2025. áprilisáig tart. Ez azt jelenti, hogy az első infláció alapján meghatározott kamat esetében a 2024-es áremelkedést veszik alapul. Ami jó eséllyel érdemben a jelenlegi szint alatt lesz: az MNB 4,0-6,0% közé várja a jövő évben az átlagos drágulást. (Mindez azt eredményezi, hogy a tavalyi 14,5%-os és az idei évre 17,85% köré várt infláció nem befolyásolja a papír kamatát, hozamát.)
- A kamatprémium – ezzel növelik meg az inflációt a kamat meghatározása során – sem lesz fix a futamidő alatt. A felár a 2025. áprilisától 2029. áprilisáig terjedő 4 periódusban 0,5% lesz. A 2029. áprilisától 2032. áprilisáig terjedő 3 periódusban pedig fix 1% lesz. Ezzel szemben a jelenleg elérhető konstrukció kamatprémiuma 0,25%, vagyis ebből a szempontból jobb az új papír. (Újfent ki kell hangsúlyozni, hogy az első nyújtott időszakban a kamat az inflációtól és a kamatprémiumtól függetlenül évi 9,9%.)
Mennyi nyer rövid távon, aki gyorsan lép?
Az egyértelműen látszik, hogy az új sorozat érdemben alacsonyabb hozamot termel rövid távon. Márpedig a prémium állampapír sikere elsősorban a 2023-as és 2024-es évre előrevetített magas kamatoknak köszönhető. De mégis mennyivel lesz rosszabb az új konstrukció?
Ennek felméréséhez nézzünk meg egy példát, induljunk ki abból, hogy 10 millió forintot szeretnénk befektetni. Vizsgáljuk meg, hogy 2025. áprilisáig melyik konstrukció mekkora hozamot termelne, az egyszerűség kedvéért induljunk ki abból, hogy mindkét sorozatot megvásárolhatnánk november 30.-án is.
Ez az időszak az új 2032/I PMÁP első periódusának felel meg, az éves kamat 9,90%, az időarányos kamatszint 13,80%. Ez alapján a 10 millió forint befektetett összeg 11 380 000 forintot érne 2025. tavaszán. A 2033/I sorozat esetében két magas hozamú periódus is van ebben az időszakban. Emiatt a teljes értéke a befektetésnek meghaladná a 12,2 millió forintot . (A számítás során abból indultunk ki, hogy az aktuális periódusok végén a kapott kamat azonos feltételekkel újra befektethető.)
Mennyit kompenzál a magasabb kamatprémium?
Felmerülhet a kérdés, hogy a teljes futamidő alatt mi a helyzet. Annyiban bonyolódik a kép, hogy a kamatprémium az új sorozat esetében magasabb, vagyis a pénzügyi előnye a jelenleg elérhető inflációkövető állampapírnak érdemben csökkenhet.
Nézzük meg ezt is 10 millió forint befektetésének példáján keresztül. Az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy az új rövidebb futamidejű papír lejáratakor kivennénk, feltörnénk a másik befektetést is. A jelenlegi 1%-os visszaváltási díjjal kalkuláljunk. Éljünk azzal az egyszerűsítéssel, hogy a kapott kamatokat azonos feltételekkel újra befektetjük.
Ilyen időtávon fontos már az inflációval is alaposabban foglalkozni. Induljunk ki abból, hogy az MNB várakozásai alapján alakulnak a dolgok:
- 2022-es infláció 14,5% (tényadat)
- 2023-as infláció 17,85% (MNB várakozás középértéke)
- 2024-es infláció 5,00% (MNB várakozás középértéke)
- 2025-ös infláció 3,00% (MNB várakozás középértéke)
- 2026-os infláció 3,00% (MNB célértéke)
- 2027-es infláció 3,00% (MNB célértéke)
- 2028-as infláció 3,00% (MNB célértéke)
- 2029-es infláció 3,00% (MNB célértéke)
- 2030-as infláció 3,00% (MNB célértéke)
- 2031-es infláció 3,00% (MNB célértéke)
Mi a helyzet ha a futamidő alatt szállunk át az új papírba?
Joggal felmerülhet a kérdés, hogy mi történne akkor, ha a most elérhető papírból vásárolnánk és a magas hozamidőszakot követően átülnénk az új konstrukcióba. Ezzel a magas induló kamat mellett az emelkedő kamatprémiumot is ki lehetne használni. Ezzel a lépéssel a tíz millió forint induló összeg 16,2 millió forintot érne 2032. áprilisában. (Ezen számításnál is figyelembe vettük az először vásárolt papírnál az 1 százalékos kiszállási díjat.)
Úgy tűnik, meg is van a megoldás, vagy mégsem? Ez a döntés nagy bizonytalanságot vetít előre: nem tudjuk, hogy majd 2026. januárjában milyen feltételekkel lehetne új állampapírt vásárolni. Az elmúlt időszak változásai alapján nincs semmi garancia arra, hogy a most induló papírhoz hasonló dolog lesz elérhető akkor is.
A másik bizonytalanság a visszavásárlási költségek körül lehet: az 1% nincs kőbe vésve. Ugyan többször elhangzott, hogy nem szeretnének ezen változtatni, de erre garancia sajnos nincsen.
De hogy érdemes-e sietni? Az attól függ: ha rövid távra tervezünk, akkor mindenképp. De hosszabb befektetési idő esetén a helyzet már nem ilyen egyértelmű.
