Rekordösszegű befizetést teljesítettek tavaly a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek. Nem mindegy azonban, hogy hány évesen kezdjük a megtakarítást: aki korán rálép az öngondoskodás útjára, akár több millió forinttal gazdagabb lehet nyugdíjas éveiben.
Már elérhető a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) legfrissebb éves jelentése, melyből kiderül, mennyi pénzt tettek félre 2022-ben a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek. Azt is kiszámoltuk, hogy a jellemző megtakarítási vállalás milyen időskori jövedelmi szintre lesz elegendő.
Szárnyalnak a nyugdíjbiztosítási befizetések
A nyugdíjbiztosításokra 2014-től kezdődően ismét igényelhető SZJA-visszatérítés, ami a nyugdíjcélú megtakarítások egyik legfőbb vonzerejét adja. A támogatás megjelenése óta töretlenül emelkedik mind a megkötött szerződések száma, mind a megtakarítók által teljesített díjfizetések összege. A MABISZ közzététele szerint 2022-ben új rekordot állítottak fel a befizetések: a rendszeres díjak elérték a 116 milliárd forintot, míg az eseti vagy egyszeri befizetések 18 milliárd forintra rúgtak. Az összes fizetett díj a 2021-es évhez képest 10,0%-kal növekedett.
Hirdetés
Hirdetés
Átlagosan mennyi pénzt teszünk félre?
A befizetések összegét érdemes egy megtakarítóra vetítve is megvizsgálni. A MABISZ közlése szerint 2022 év végére a 460 ezret is meghaladhatta a nyugdíjbiztosítások száma, ebből kiszámítható, hogy az egy szerződésre jutó átlagos befizetés 2022-ben havi 24 ezer forint körüli összeg volt. Ez lényegesen magasabb érték annál, amennyit az önkéntes nyugdíjpénztári tagok takarítottak meg: az ÖNYP-szektorban az egy főre jutó átlagos befizetés a munkáltatói hozzájárulással együtt is mindössze havi 12 ezer forint volt.
Mennyi állami támogatást kapnak a megtakarítók?
A nyugdíjbiztosítások esetében az évente kapható személyi jövedelemadó-jóváírás mértéke az éves befizetések 20%-ával megegyező összeg, de legfeljebb 130 ezer forint. Ez alapján egy átlagos megtakarító 2022-ben nagyságrendileg 58 ezer forint állami támogatásra lett jogosult, amit az idei adóbevallásukban tudnak érvényesíteni. Ha feltételezzük, hogy valaki 25 évig folytatja a megtakarítást, akkor ez idő alatt összesen 1,1 millió forintnál is több támogatást kaphat a szerződésére, nem számítva az adójóváírás befektetéséből származó hozamokat.
Mire lesz elegendő a megtakarított pénz?
A friss megtakarítási statisztikák alapján arra is következtethetünk, milyen lejárati összegekre lesz elegendő az a pénz, amennyit félretesznek a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek. Habár a 24 000 forintos megtakarítási összeg bizonyos életkorban megfelelő lehet, nem ez az egyetlen tényező, amely a megtakarítás eredményességét befolyásolja. Legalább ennyire fontos az is, hogy hány évesen kezdjük az öngondoskodást, ugyanis a befektetési időtáv hosszától függ a kamatos kamat hatásának ereje.
A Bankmonitor kiszámolta, milyen összesített bevételi szintre számíthatnak a megtakarítók az alapján, hogy mikor indítják el az átlagos szintű nyugdíj-előtakarékosságot. A KSH közlése szerint 2023. februárban 208 479 forint volt az átlagos öregségi nyugdíjösszeg, így feltételeztük, hogy nyugdíjba vonulásukat követően a példaszámítás szereplői mai értéken 220 ezer forint állami nyugdíjra lesznek majd jogosultak.
Érdemes mielőbb elkezdeni a nyugdíj-előtakarékosságot
Az egyik legfőbb megállapítás, amit tehetünk, hogy már 5 év késlekedés is 2-3 millió forinttal csökkenti a megtakarítás várható lejárati egyenlegét. A legnagyobb hatásuk a fiatal éveknek van: pl. 30 év helyett 40 évesen kezdve kb. 6 millió forinttal csökken a felvehető összeg, míg 40 év helyett 50 éves korig halogatva „csak” 5 millió forint körüli összeg ez a veszteség. Ez értelemszerűen azt is jelenti, hogy a 30 éves kortól 50 éves korig tartó időszak kihagyása közel 11 millió forinttal csökkenti a várható lejárati egyenleget.
Azt is kiolvashatjuk a számokból, hogy egészen eltérő időskori jövedelmi szintre kerülhetünk egy korán kezdett megtakarítással, mint egy sokáig halogatott, pl. 10-15 évig folytatott öngondoskodási tervvel. A Bankmonitor tapasztalatai szerint sokan halasztják 50 éves koruk környékére a nyugdíjcélú megtakarításuk elindítását, de így a példában szereplő paraméterekkel havi 25 forint környékére korlátozzák a nyugdíjkiegészítésük várható mértékét. Az állami nyugdíjukkal együtt ez esetben kb. havi 245 ezer forint összesített jövedelemre tehetnek szert. Holott lehetséges a havi 304 ezer forintos időskori összbevétel elérése is, de ehhez már fiatalon rá kell lépni az öngondoskodás útjára.
