„Van egy kis pénzem fél évre: mibe fektessem?”

„Van egy kis pénzem fél évre: mibe fektessem?”
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2014-05-21 Frissítve: 2020-04-06
 

Szinte naponta találkozunk a fentihez hasonló kérdéssel olvasóinktól, barátainktól, családtagjainktól. Persze a kérdés eredeti tárgya, hogy melyik befektetés kínál ilyen rövidtávra, ráadásul kockázatmentesen 10%-os hozamot. Erre a kérdésre viszont csak egy igaz válasz létezik: egyik sem! Mégpedig azért mert ilyen nem létezik! Akkor mit várhatunk el pénzünktől pár hónapra? És pár évre? Segítünk!

Kezdjük a címbe feltett kérdéssel: van egy kis pénzem fél évre…

Ilyen esetben először is tisztázni szükséges, hogy pontosan fél évre tervezünk, körülbelül fél évre, vagy nincs különösebb tervünk, lehet akár hosszabb táv is, de fél évre gondoltunk. Mindhárom esetben más-más lesz az optimális választás. Kezdjük az egyszerűbb esettel. 

Pontosan fél évre tervezünk

Amennyiben pontosan fél év múlva szükségünk lesz a pénzre, mert feltett célunk, hogy felhasználjuk, akkor addicionális kockázatot nem vállalhatunk. Ilyen estben nem engedhetjük meg magunknak, hogy negatív kimenetele is lehessen a befektetésünknek. Gondoljunk bele: mi történne, ha az elképzelt többlet hozam helyett fél év múlva (amikor szükségünk van a pénzre), kevesebb lenne, mint jelenleg? Akkor miből válogathatunk?

A lekötött betétek esetében egyszerűen indítunk egy változatlan kamatozású fél éves lekötést. Így pontosan tudjuk, hogy mennyi pénzünk lesz a futamidő végén. Állampapírok esetében is a legegyszerűbb, ha olyan állampapírt választunk, amely futamidejéből már csak fél év van hátra. Így a lejáratkor itt is pontosan tudjuk, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésünkre (a fél éves periódus végére).

Körülbelül fél évre tervezünk

Más a helyzet, ha nem tudjuk pontosan mikor lesz szükségünk a pénzre, csak azt, hogy biztosan szükségeltetik az összeg. Viszont lehet, hogy már négy hónap múlva, de előfordulhat, hogy csak hét hónap múlva. Ilyen esetekre már nem éppen jó döntés a lekötött betét, hiszen ha indítunk egy fél éves lekötést, és 4 hónap múlva mégis feltörjük, akkor (általában) minden kamattól elesünk. Az még a jobbik eset, ha később van szükségünk az összegre. Ilyenkor legalább fél év kamatait megkapjuk. És mi a megoldás?

Az állampapírok a futamidő alatt is értékesíthetőek, ráadásul az időarányos (felhalmozott kamatokat) megkapjuk. (Emlékeztetőül:
Hány százalék az állampapír? című írásunk.) Ilyen esetekben érdemes már kezdetben a fél évet valamivel meghaladó állampapírt vásárolni. Így nem kell újabbat vásárolnunk, ha időközben lejár. Viszont a lejárat előtt bármikor eladhatjuk. 

A pénzpiaci alapok, olyan befektetési alapok, amik lekötött betétekbe, illetve rövid állampapírokba fektetnek. Legnagyobb előnye pont az, hogy bármikor értékesíthetjük napi árfolyamon, ami szintén tartalmaz időközben felhalmozott hozamot. Hátránya, hogy az elérhető hozama némileg elmarad a legjobb lekötött betétekétől. Ráadásul itt is szükségünk van egy értékpapír számlára, aminek a költségei csökkentheti az elérhető nyereségünk.

Nem tudjuk, fél évre gondoltunk, de lehet akár hosszú táv is

Ami a befektetések várható hozamát a legjobban meghatározza az az, hogy milyen időtávra tervezünk. Minél hosszabb időre tudjuk nélkülözni a pénzünket, annál magasabb a potenciálisan elérhető hozam. Ehhez tudatosan kell vállalni a hosszabb futamidőt. Ha nincs semmi előre látható kiadásunk, ráadásul egy könnyen elérhető megfelelő nagyságú biztonsági tartalékunk is rendelkezésünkre áll, akkor nincs okunk arra, hogy csak fél éves időszakban gondolkodjunk. Ilyenkor a hosszú távú befektetéseink a barátaink. Már csak a kockázat az, amivel meg kell, hogy barátkozzunk. De nem szükségszerűen! A futamidő növelésével magasabb kamatot kaphatunk kockázatmentesen is. Nézzük milyen lehetőségeink vannak:

Maradjunk egyelőre a kockázatmentes oldalon. A hosszabb állampapírok kamatai 1,5-2,5%ponttal magasabbak, mint a rövid állampapírok, vagy akár a lekötött betétek kamatai. Ezért cserébe általában 3-6 évig kell nélkülözni a pénzünket. Ám ha minden kötél szakad és szükségünk van rá, akkor természetesen hozzáférhetünk. (És, hogy milyen feltételek mellett?
Korábbi cikkünkből kiderül.)

Az
abszolút hozamú alapok esetében ugyanúgy szükségünk van értékpapírszámlára, mint a pénzpiaci alapok esetén. Jelentős különbség az eddig tárgyalt befektetésekhez képest, hogy itt már megjelenik a kockázat is. Tehát lehet, hogy lesz egy olyan peridus, amikor a tőkénk kevesebbet ér, mint amikor megvásároltuk a befektetési alapot. Ha ezt elfogadjuk, akkor a várható hozamunk jelenleg jelentősen 3-5%pontal felette lehet a lekötött betéti hozamoknak.

1

Amennyiben már tapasztaltabbak vagyunk befektetések terén, és elfogadjuk a kockázatot is, gyakorlatilag bármilyen befektetésben fialtathatjuk a pénzünket: legyen az
részvényalap, alapok alapja, vagy egyéb befektetés. Ezekkel akár két számjegyű hozamot is elérhetünk. Ilyenkor is tisztában kell lennünk, hogy milyen kockázatai vannak az adott papírnak, és hogyan működik a gyakorlatban. Semmi olyasmibe ne fektessük a pénzünket, amiről nem tudjuk pontosan hogyan működik, és mi történik, ha még is meg kell válnunk tőle! Ráadásul minél nagyobb a várható hozamunk, annál nagyobb a potenciális veszteség mértéke. Tehát meg kell kérdeznünk magunktól: mekkora veszteséget tudunk (ha még időlegesen) elviselni? Ha erre a kérdésre választ adunk, akkor már azt is tudjuk, hogy milyen befektetések közül válogathatunk jó szívvel.

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Hirdetés
Hirdetés