Sokan tudják, hogy a nyugdíj összegénél a szolgálati idő fontos. Azt viszont már jóval kevesebben, hogy mi történik a 10, 20 vagy akár 30 évvel ezelőtti fizetéseikkel a számítás során. Pedig ezen is sok múlik.
Jogosan merül fel ez a kérdés, ha valaki régen jóval kevesebbet keresett, akkor ez lehúzza majd a nyugdíját? Első ránézésre logikusnak tűnne, de a rendszer ennél összetettebb. Van benne egy kevésbé ismert, mégis kulcsfontosságú elem, a valorizációs szorzó.
Ez a szorzó abban segít, hogy a régi kereseteket ne a több évtizeddel ezelőtti értékükön vegyék figyelembe, hanem a nyugdíjazás előtti időszak kereseti szintjéhez igazítsák. Egyszerűbben fogalmazva: a rendszer megpróbálja „egy közös nyelvre lefordítani” a különböző évek béreit, hogy igazságosabb legyen az összehasonlítás.
Éppen ezért a nyugdíj kiszámítása nem csak arról szól, hogy valaki mennyi ideig dolgozott, hanem arról is, hogyan veszik figyelembe a korábbi kereseteit. A valorizációs szorzó ezt a részt teszi érthetőbbé, és azt is megmutatja, miért nem lehet a régi fizetéseket egyszerűen a mai szemmel nézve megítélni.
Hirdetés
Hirdetés
Hogyan működik ez a gyakorlatban?
A folyamat röviden így néz ki. Először összegyűjtik azokat a kereseteket, amelyek után nyugdíjjárulékot kellett fizetni. Ezután ezeket évenként nettósítják, vagyis levonják belőlük az akkori járulékokat és a számított személyi jövedelemadót. A következő lépés a valorizáció: a nettósított összegeket megszorozzák az adott évre érvényes valorizációs szorzóval. Végül az így kapott összegekből napi, majd havi átlagkeresetet számítanak.
Egy 2025-ös példával ez könnyebben érthető. A 2025-ben megállapított nyugdíjaknál a 2010-es évhez 3,347-es, a 2000-es évhez 7,982-es szorzó tartozott. Ha valakinek a 2010-es, nettósított éves keresete 2 400 000 forint volt, akkor ez a nyugdíjszámításban 8 032 800 forintos valorizált összegként jelenhetett meg.
Ez azt is jelenti, hogy évről évre a valorizációs szórzó az átlagbér változásának, emelkedésének megfelelően módosul. Abban az időszakban, amikor az átlagbér inflációt meghaladó mértékben növekszik érdemes kicsit elhalasztanin a anyugdíjbamenetelt. (Hiszen a korábbi fizetéseid az áltagbér alapján korrigálják, hozzák mai értékre a nyugdíjszámítás során, míg a meglévő nyugdíjadat- ha korábban nyugdíjba mentél volna – az inflációnak megfelelően emelik évről évre.
Fontos ugyanakkor, hogy a végső nyugdíj összege nem csak ettől függ. Ugyanilyen lényeges az elismert szolgálati idő is, mert a nyugdíj a havi átlagkereset és a szolgálati időhöz rendelt százalék alapján áll össze. Vagyis a valorizáció nem „megemeli” a nyugdíjat önmagában, hanem azt biztosítja, hogy a régi keresetek reálisabban jelenjenek meg a számításban.
Ha érdekel, hogy hogyan működik egy fiktív személy nyugdíjának a kiszámolása, akkor itt megtekintheted.
Kezd te is nyugdíjmegtakarítás, hogy ne csak – az alacsony – állami nuygdíjra legyél utalva. Nézd meg a Bankmonitor kalkulátorát és derítsd ki neked mekkora megtakarításod gyűlne össze 65 éves korodra!
