A Bankmonitor videójában Argyelán József és Vörös Benjámin egy amerikai példán keresztül vették végig, hogy milyen kihívásokkal kell megküzdenie a Z-generációnak. Megvizsgálták, hogy a példában szereplő állítások mennyire igazak a magyarországi helyzetre és saját tapasztalataikat is megosztották.
A Z-generáció, vagyis az 1995 és 2009 között születettek, egy olyan világban nőttek fel, amely radikálisan más, mint amilyet az előző generációk tapasztaltak. A gazdasági, társadalmi és technológiai változások egyrészt új lehetőségeket hoztak, másrészt azonban komoly kihívások elé állították ezt a korosztályt.
Miről lesz szó a videóban:
- A felsőoktatás költségei kétségtelenül emelkedtek az elmúlt évtizedekben. Míg például Amerikában egyetemre járni gyakran hatalmas adósságot jelent – a tandíjak 213%-kal nőttek az 1980-as évekhez képest –, Magyarországon a helyzet árnyaltabb. Bár a magyar állami támogatási rendszer viszonylag kedvező, és a diákhitel kamatmentessége kiemelkedő előny, az államilag finanszírozott férőhelyek számának csökkenése aggasztó trend. A tandíjas képzések, valamint a kollégiumi árak növekedése szintén jelentős terhet ró a hallgatókra. Példa erre, hogy ma egy államilag támogatott helyet nem szerző hallgató félmillió forintot is fizethet egyetlen félévért.
- Az egyetemi költségeknél is nagyobb kihívás lehet azonban a munkaerőpiac változása. Míg korábban egy középiskolai végzettség is elegendő volt egy stabil állás megszerzéséhez, ma már sok helyen automatizált rendszerek szűrik az önéletrajzokat, és akár többéves tapasztalatot is elvárnak a belépő szintű pozíciókhoz. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarországon a munkaerőpiac nem egységes: míg a fehérgalléros munkákban túlkínálat van, számos szektorban – például a kékgalléros munkakörökben – munkaerőhiány tapasztalható.
- A lakhatás kérdése különösen érzékeny pont. Magyarországon a lakásárak és albérleti díjak jelentősen megemelkedtek az elmúlt évtizedben. Egy belvárosi lakás ára ma már többszöröse a 2000-es évek eleji értékének, és az albérleti díjak is gyakran meghaladják egy átlagos fizetés jelentős részét. Nem véletlen, hogy sokan tovább maradnak szüleiknél, a „Mama Hotel” jelensége pedig egyre gyakoribbá válik. Bár a bécsi bérlakásprogram példáját sokan emlegetik, Magyarországon eddig nem sikerült hasonlóan átfogó megoldást találni.
- A pénzügyi nehézségeken túl a generáció kulturális és társadalmi kihívásokkal is szembenéz. Az infláció, a vásárlóerő csökkenése és az adósságterhek növekedése mind globális problémák, de Magyarországon is érezhetőek. Az állam által garantált diákhitel lehetőséget nyújt a tanulmányok finanszírozására, de hosszú távon komoly pénzügyi terhet jelenthet.
- A családalapítás késleltetése, a népességfogyás, valamint a demográfiai átalakulás szintén egyre sürgetőbb kérdéseket vet fel. Bár Magyarországon az állami támogatások, például a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK), igyekeznek segíteni a fiatalokat, a jelenlegi demográfiai trendek még mindig komoly fenyegetést jelentenek a fenntartható fejlődés szempontjából.
Mi a megoldás?
Az egyik kulcsfontosságú lépés az oktatási és a munkaerőpiaci reform lehetne, amely jobban igazodna a jelenlegi gazdasági igényekhez. Emellett szükség lenne a lakhatás megfizethetőségének javítására, például bérlakásprogramok és állami támogatások révén. Ami pedig a fiatalok munkahelyi elégedetlenségét és elkötelezettségét illeti, az idősebb és fiatalabb generációk közötti jobb párbeszéd és megértés kulcsfontosságú lenne.
Ha szeretnéd tudni, hogyan lehet okos döntésekkel csökkenteni a pénzügyi terheket, érdemes megnézned a videót, ahol részletesen bemutatjuk ezeket a kérdéseket. Emellett próbáld ki a Bankmonitor kalkulátorait, amelyek segítenek a legjobb hitelkonstrukciók és pénzügyi lehetőségek megtalálásában!
