A befektetők számára az egyik legfontosabb szempont mindig az elérhető hozam mértéke. Ez teljesen természetes, hiszen a befektetések lényege, hogy bizonyos ideig lemondunk a pénzünk használatáról, cserébe pedig nyereségre tehetünk szert. Mivel ebben az évben komoly események történtek a világgazdaságban, sokakat érdekelhet, hogy ezek hogyan befolyásolták a befektetési alapok teljesítményét. Ezért most megnéztük, milyen hozamokat tudtak elérni a különféle kategóriájú alapok befektetői.
A befektetési alapok világában nagyon sokféle kategóriát tudunk megkülönböztetni. Ez általában az adott alap befektetési politikája szerint történik: léteznek részvényalapok, kötvényalapok, vegyes alapok, ingatlanalapok, árupiaci alapok és abszolút hozamú alapok is. A különféle alapok teljesítményét csak a velük azonos kategóriájú alapokéval szabad összehasonlítani, hiszen az eltérő kockázatú befektetésektől eltérő hozamot várnak el a megtakarítók.
Az egyes kategóriák közötti különbségek akkor tudnak jól kirajzolódni, ha hosszabb időtávon vizsgáljuk az árfolyamokat. Gyakran szokás 5 éves vagy 10 éves időtartamot tekinteni: ez már kellően sok idő ahhoz, hogy megmutatkozzon a befektetések valódi teljesítménye. Éppen ezért az alábbi grafikonon 5 évre visszamenőleg ábrázoljuk három elterjedt eszközosztály (rövid futamidejű kötvény-alapok, feltörekvő piaci részvény-alapok, fejlett piaci részvény-alapok) árfolyamának alakulását. A különböző kategóriák értékeit 3-3, Magyarországon elérhető alap értékeinek átlagaként határoztuk meg. Ezáltal mindegyik eszközosztályról átfogó képet kaphatunk.
Szépen látszódik, hogy az elmúlt 5 évben alapvetően kedvező hangulat uralkodott a piacokon. Ezt egyetlen erősebb visszaesés szakította meg: az idei év elején kitörő, koronavírus-járvány által okozott gazdasági világválság. A 2020-as krízis ellenére elmondhatjuk, hogy az elmúlt öt évben összességében mindegyik vizsgált kategória nyereséget tudott termelni a befektetők számára.
A leglátványosabb mozgásokat a feltörekvő részvény-alapok produkálták. Ebben a kategóriában itt az OTP Orosz Részvény Alap C sorozat, az AEGON Russia Alap, illetve a Generali Amazonas Latin-Amerikai Részvény Alap szerepelnek. A vizsgált időtávon jól látható, hogy a feltörekvő piacokkal járó magasabb kockázat szinte mindvégig magasabb hozamot is eredményezett. Ugyanakkor a válságban ez a csoport szenvedte el a legnagyobb visszaesést, és az árfolyamoknak azóta sem sikerült igazán magukhoz térniük.
A fejlett világ részvényeit tartalmazó alapok teljesítménye ettől némileg eltérően alakult. Ezt a csoportot a BF Money Fejlett Piaci Részvény Alap (USD), az Amundi USA Devizarészvény A sorozat, valamint a Generali Mustang Amerikai Részvény Alap B sorozat felhasználásával állítottuk össze. Ezek a feltörekvő piaci részvény-alapokhoz képest mérsékeltebb hozamot mutattak fel – legalábbis a 2020-as év elejéig! Fontos felismerni azonban, hogy ezt a kategóriát a válság is kevésbé viselte meg: csak enyhébb esés következett be az árfolyamokban. Mostanra pedig majdnem sikerült visszatérniük arra a szintre, ahol a járvány kitörése előtt álltak.
A legkevesebb izgalmat azoknak kellett átélniük, akik az elmúlt 5 évben rövid lejáratú kötvény-alapokba fektettek. Ezek az alapok főként állampapírokat és egyéb kamatozó eszközöket tartalmaznak: a példában ezeket a Budapest Dollár Rövid Kötvény Alap A sorozat, a Budapest Euró Rövid Kötvény Alap és az OTP Optima Alap A sorozat képviseli. Az általuk kínált hozam az eddigiek közül a legalacsonyabb, viszont a kockázatuk is ugyanennyire mérsékelt. Ennek a csoportnak a legfőbb előnye, hogy esetükben a világpiaci történések hatása csak gyengébben érvényesül. Ezáltal a COVID-válság sem okozott nagy esést az árfolyamokban.
Az egyes kategóriák hozamait érdemes számszerűsíteni is, így feketén-fehéren összehasonlítható értékeket kapunk. Fontos ismét megjegyeznünk, hogy a különböző csoportok különböző mértékű kockázattal is járnak. Az alábbi ábra bemutatja néhány fő befektetési alap-kategória múltbeli hozamait, 5 éves és 1 éves időtávon.
Amint fentebb is láthattuk, az elmúlt 5 évben a legalacsonyabb kockázattal járó rövid lejáratú kötvény-alapok termelték a legalacsonyabb hozamot. Ennél némileg magasabb pénzügyi előnyre tehettek szert azok, akik hosszú lejáratú kötvény-alapokba fektettek, de ezért valamelyest magasabb kockázatot is kellett vállalniuk. Ez utóbbi csoportban az AEGON Lengyel Kötvény Alap A sorozat, az Erste Bond Emerging Markets Corporate HUF Alapok Alapja, és az Erste DPM Nemzetközi Kötvény Alapok Alapja szerepelnek.
A dobogós helyezéseket természetesen a kockázatosabb csoportok foglalják el: a legmagasabb hozamot azok érhették el, akik a fent bemutatott részvényalap-kategóriába fektettek. Szintén erős hozamot termeltek az ingatlanalapok is, melyek között most a Raiffeisen Ingatlan Alap A sorozat, a Duna House Magyar Lakás Ingatlanalap A sorozat és az MKB Ingatlan Alapok Alapja A Sorozat kaptak helyet.
1 éves időtávon a sorrend már másképpen alakul. A fejlett piaci részvények és az ingatlanok a válság ellenére is jól teljesítettek. Ezzel szemben a feltörekvő részvények befektetői látványos veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. Ha csak az elmúlt egy évet tekintjük, jobban jártak azok, akik feltörekvő részvényalapok helyett kötvényalapokat választottak. Természetesen ilyen rövid időtávú adatokból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Mégis ez a példa jól szemlélteti azt, hogy a valóságban mit jelent a magasabb kockázat. Ha például megérkezne a járvány második hulláma, rövid távon valószínűleg ismét a részvényalapok árfolyamai szenvednék el a legerősebb zuhanást.
