Mit tegyek a befektetéseimmel a válság közepén? (2. rész)

Mit tegyek a befektetéseimmel a válság közepén? (2. rész)
Hirdetés
Hirdetés

OTP Alapkezelő cikksorozat2020-04-27
 

Egy hónapja jelent meg írásunk első része. Az azóta eltelt időszakban kissé javult a részvény és kötvénypiaci hangulat, a befektetések jelentős része egy 30-40%-os zuhanást követően 10-25% közötti mértékben emelkedett. A vírus okozta gazdasági kilátások azonban továbbra is borúsak, így érdemesnek látjuk tovább vizsgálni minden magánszemély elsődleges kérdését: mit tehetek a befektetéseimmel a válság közepén?

Minden válságot egy fellendülés követ. (Hogy miért páratlan ez a mostani válság, arról egy hónapja már ítunk.) Ennek csupán az időpontja és a megvalósulás formája a kérdés. Ez utóbbi alatt azt értjük, hogy mely gazdasági szektorok fognak tudni elsőként és a legjelentősebb mértékben profitálni a fellendülésből (és melyek fognak hosszú-hosszú évekkel lemaradva felzárkózni). Ugyanez igaz nem csak szektorok, de földrajzi régiók vonatkozásában is. Halmozottan nehéz ezen kérdésekre választ találni annak tükrében, hogy a legtöbb elemző szerint a világ a járvány elmúltával sem fog soha visszatérni a korábbi normál állapotába.

Hirdetés

Hirdetés

Mi következik mindebből?

Ha átlagemberként dolgozunk, vagy vállalkozást vezetünk, akkor szinte csak a vakszerencse eredményezheti, hogy egyéni döntésünkkel el fogjuk találni konkrétan mely részvényeket, vagy kötvényeket kell megvásárolnunk. Amennyiben nem hiszünk a vastagon 1% alatti valószínűségben, úgy ma sokkal fontosabb a befektetéseink alapos megosztása (nehézkes szakszóval: diverzifikálása) mint korábban. Meg kell osztani befektetéseinket földrajzilag, gazdasági szektorok és különböző devizanemek között is.

Bár elsőre rendkívül bonyolultnak tűnhet a fentiekben leírtak megvalósítása, ma ez már mindenki számára adott. Egy-egy befektetési alap 50-100 különböző befektetést tart egyszerre jellemzően. Így akár 3-4 befektetési alappal is számottevő diverzifikációt érhetünk el.

Amit most szükséges megtennünk

„Békeidőkben” nagyon kevesen olvassák el azt a 2 oldalas tájékoztatót is, mely minden befektetési alap esetében rendelkezésre áll (kiemelt befektetői információk). Érdemes ezt most megkeresni az interneten és átolvasni, hogy korábbi befektetéseink miből állnak. Fontos, hogy megtegyük az összes megtakarításunk áttekintését az esetleges egyedi részvény/kötvény befektetésektől a nyugdíjpénztárakon keresztül, a befektetési alapokig. Ha az egyszerű összesítésünk alapján azt látjuk, hogy befektetéseink 70%-a vezető magyar részvényekben van (vagy vezető amerikai részvényekben), akkor lépnünk kell és kiigazítást kell végrehajtanunk. A kiigazítás célja, hogy földrajzilag, gazdasági szektorok és devizanemek között is meg legyen osztva a befektetésünk.

Még egyszer hangsúlyozni szeretnénk, hogy ha van egy adott magyar befektetési alapunk, akkor is valószínűleg több országban, több gazdasági szektorban és több devizában került végül befektetésre a pénzünk. Nagyon sok magyar, forintban nyilvántartott befektetési alap fektet be külföldön és így hozamukban közvetlenül megjelenik a forintgyengülés pozitív hatása, amennyiben a devizakitettséget nem fedezik le. (Ez az információ is a befektetői tájékoztatóban megtalálható.) A fontos az, hogy tudjuk, az adott befektetési alap milyen befektetéseket hajt végre.

Megfelelők a jelenlegi befektetéseim?

Amennyiben a következő 4-5 évben nincs szükségem a befektetett pénzre, akkor nyugodtan tartsuk meg a kockázatos befektetéseinket is (mindez persze azt jelenti, hogy van nem kockázatos befektetésünk is, ami hozzáférhető, ha szükségünk van rá). Természetesen érdemes most is felülvizsgálni, hogy a kockázatos befektetések mértéke arányban áll-e kockázatvállaló képességünkkel is. Az elmúlt időszakban megvalósult jelentős visszaesés után azonban csak a legszükségesebb mértékben csökkentsük a kockázati szintet (pl. részvények arányának csökkentése és ebből állampapír vásárlás), mert lényegesen hosszabb lenne így a korábbi, visszaesés előtti befektetési értékünk elérésének várható időtávja (hiszen egészen egyszerűen az állampapírok várható hozama alacsonyabb).

Bár rendkívül nehezen megjósolható a jelenlegi válság lecsengése, a legtöbb elemző abban egyetért, hogy 2021. végéig legkésőbb a világ gazdasága újra elérheti a koronavírus előtt GDP szintet. A világ ezen a válságon és ezen a járványon is túl lesz, ahogy történt ez korábban is minden esetben. A válságból való kilábalás pedig fellendülést fog hozni a befektetési piacokon is.

Bizonytalan vizeken egy alternatív lehetőség: abszolút hozamú alapok

Rugalmas, befektetéseit gyorsan változtatni képes, kevés kötöttséggel rendelkeznek az abszolút hozamú alapok. Ezen alapok a befektetések széles skáláját alkalmazhatják, így profitálhatnak az árfolyamok csökkenéséből is, befektethetnek a deviza és alapanyag piacokon is. Alapvetően jól pozícionáltak arra, hogy jobban ki tudják használni a jelenlegi bizonytalan környezet lehetőségeit, mint a klasszikus alapok.

Fentiek alapján az abszolút hozamú alapok jól kiegészíthetik a klasszikus befektetési alapokat egy megtakarítási portfólióban. Fontos azonban ezen esetben is, hogy ne az összes pénzünket fektessük abszolút hozamú alapba, és a kiválasztott alap(ok) befektetési tájékoztatóját átolvasva, a kockázatok megértését követően hozzunk döntést.

Ha minden bizonytalan, miért emelkedtek a tőzsdék az elmúlt 2-3 hétben?

A professzionális befektetők döntéseit elsősorban a gazdasági várakozások változása határozza meg. A tőzsdék a járvány terjedésének a lassulására, sőt egy kicsit azt megelőzően már elkezdtek emelkedni. Napi 10-20 meghatározó és 50-100 addicionális adatot, statisztikát követnek és dolgoznak a profi befektetők. A legnehezebb – laikusok számára szinte követhetetlen – helyzet akkor áll be, amikor egymásnak gyökeresen ellentmondó adatokat kell értelmezni (pl. negatívba zuhanó olajár mellett hogyan emelkedhet a tőzsde?)

Osszuk meg a befektetéseinket és uralkodjunk a pánikon!

Hirdetés
Hirdetés