A kormányinfón Panyi Miklós bejelentette, hogy az új Otthon Start programnak megfelelő beruházásokat nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánítanák. Ezáltal jelentősen könnyítenék a beruházók anyagi terheit és adminisztratív feladatait.
Az intézkedés célja, hogy a következő év során 20-25 ezer olyan lakásfejlesztést indítsanak el, amelyek enélkül a program nélkül valószínűleg nem valósultak volna meg. Ezzel gyakorlatilag megdupláznák a jelenlegi lakásépítési volumen mértékét.
Megdupláznák a lakásépítések számát
2024-ben a KSH adatai szerint 20 494 lakásépítésre adtak ki engedélyt. Bár ez az érték szinte megegyezik a 2023-as 21 501 darabbal, mégis jócskán elmarad a 2021-es és 2022-es csúcsoktól, amikor rendre 29 941, illetve 35 002 engedély született.
2025 valamivel biztatóbban indult: az első félévben 12 830 engedélyt adtak ki, ám a jelenlegi tempó várhatóan csak mérsékelten haladja majd meg a tavalyi összértéket. Ennél is lényegesebb, hogy ez a mennyiség továbbra is messze elmarad az évente szükséges, mintegy 40 ezer új lakástól, amely a kínálat és kereslet közötti tartós egyensúly megteremtéséhez lenne szükséges.
Az említett évi 40 ezer ingatlannal a magyar lakásállomány hozzávetőleg 100 év alatt lecserélődne, ami nemcsak az árak féken tartásában segítene, hanem a lakások energetikai és műszaki minőségének kézzelfogható javulását is eredményezhetné, friss kínálatot teremtve a fiatal családok számára.
Tulajdonképpen erre a szintre szeretné a kormány felpumpálni a lakásépítések számát, ami valóban egy örvendetes intézkedés lenne a kereslet–kínálat egyensúlya szempontjából, különösen, ha a tervezett 20–25 ezer Otthon Start‑lakás stabilan hozzájárul a piac bővüléséhez. Kérdés persze, hogy sikerrel járnak-e, és hogy a kiemelt beruházási státusz elegendő lesz‑e a fejlesztők ösztönzésére és a kapacitások bővítésére.
Próbáld ki az Otthon Start kalkulátort, és percek alatt megtudod, mennyit spórolhatsz a 3 %-os hitellel!
Hirdetés
Hirdetés
Csak az Otthon Start „barát” beruházásoknak
Ahogyan azt Panyi Miklós is hangsúlyozta, a kormányzat lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos beruházásokat – amennyiben megfelelnek az előírt feltételeknek – nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánítsanak. Ez a minősítés jelentős könnyítést jelenthet mind adminisztratív, mind pénzügyi szempontból a kiválasztott beruházások számára, hiszen gyorsabb és egyszerűbb engedélyeztetést, valamint költségcsökkentést is lehetővé tehet számukra.
Az államtitkár, miniszterhelyettes elmondta, hogy ezt a könnyített eljárást kizárólag olyan beruházások esetében alkalmaznák, amelyek legalább 250 lakás megépítését vállalják, és ezek közül legalább 70%-uk megfelel az Otthon Start támogatási feltételeinek. Ez azt jelenti, hogy az érintett lakásokat 100 millió forint alatti áron, és legfeljebb 1,5 millió forintos négyzetméteráron kínálnák majd a vásárlóknak.
A beruházások értékelését és minősítését az újonnan létrehozott Otthon Start programiroda végzi majd, szoros együttműködésben az Építési és Közlekedési Minisztériummal.
Kormányrendelettel mentenék fel a beruházásokat a szabályozás alól
A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás azt jelenti, hogy a kormány egyedi rendeletben külön pályára állítja a projektet, és olyan szabályozói környezetet alakít ki, amely az átlagosnál jóval gyorsabb megvalósítást tesz lehetővé. A beruházást felmenthetik bizonyos országos vagy helyi építési előírások alól, kijelölhetik a vármegyei vagy a fővárosi kormányhivatalt eljáró hatóságként, sőt, az önkormányzatok kezéből is kivehetik az engedélyezést. Így az építési és környezethasználati engedélyezés határideje 20–30 napra rövidülhet, a jogorvoslat egyfokúvá válik, a település pedig legfeljebb egy rövid, nem vétójoggal bíró településképi véleményt adhat.
Ha szükséges, a rendelet a helyi építési szabályzat előírásait is felülírhatja – például megemelheti a beépítettséget vagy a megengedett épületmagasságot –, és különleges gazdasági övezet kijelölése esetén az iparűzési adó is elkerülhet a településtől. A státusz tehát komoly adminisztratív és pénzügyi könnyítést kínál a beruházóknak, cserébe viszont szűkíti a lakossági beleszólást és a környezetvédelmi kontrollt, amire jó példa a debreceni CATL-gyár vagy a budapesti Rákosrendező-fejlesztés.
