Sokszor hallani a manapság már szinte tipikusnak számító magyar hozzáállást: „úgysem érem meg a nyugdíjas kort”. Ezt nemcsak mondják, hanem sokan valóban így is gondolják, ami erős pesszimizmusra utal.
Egy friss felmérés fényében könnyebb megérteni, miért nem készülnek a magyarok tudatosan a jövőre. Ha nem hiszik el, hogy megérik a nyugdíjat, érthető, miért nem tartják fontosnak például a nyugdíjmegtakarítás építését sem.
Tényleg csak 64 évet élnénk?
Az Ipsos kutatása szerint a magyar lakosság meglepően pesszimista a saját élethosszával kapcsolatban, átlagosan úgy becsülik, hogy mindössze 64 éves korukig fognak élni, vagyis egy évvel a hivatalos nyugdíjkorhatár előttig. Ez a hozzáállás nemcsak nemzetközi összehasonlításban számít kirívóan alacsonynak, hanem jól mutatja, mennyire befolyásolja a gondolkodásmódunkat az egészségi állapotunkról és a jövőnkről alkotott képünk. Sokan emiatt eleve nem is terveznek hosszú távra, hiszen ha úgy érzik, nem érik meg a nyugdíjas éveket, akkor kevésbé motiváltak a megtakarításra is.
Fontos megnézni a dolog másik oldalát is, hiszen a statisztikai adatok egészen mást mutatnak. A várható élettartam számok jóval biztatóbb képet adnak. Magyarországon születéskor a férfiak várható élettartama 73,4 év, a nőké pedig 79,9 év. Ráadásul ha valaki eléri a 30 éves kort, akkor a férfiaknak átlagosan még 44,2, a nőknek pedig 50,4 évük van hátra, ami azt jelenti, hogy a férfiak várhatóan 74,2, a nők pedig 80,4 éves korukig élnek. Ez a különbség azért fontos, mert rávilágít arra, hogy a pesszimista becslések sokszor alaptalanok, és a hivatalos halálozási adatok alapján jóval hosszabb életre készülhetnénk.
Hirdetés
Hirdetés
Ez minden bizonnyal kihat a megtakarítási szokásainkra is
A Bankmonitor kalkulátorát használók adatai alapján jól látszik, hogy a nyugdíjmegtakarítás iránt érdeklődők többsége későn vág bele. A 30 éves kor alattiak között alig akad, aki komolyan foglalkozna a témával. Bár ebben az életkorban még távolinak tűnik a nyugdíj, a magyar nyugdíjasok jelenlegi helyzetét látva meglepő, hogy ilyen kevesen kezdenek el időben félretenni. A megtakarítási kedv csak fokozatosan nő, igazán nagy lendületet pedig az 50-es éveik környékén kap, amikor már csupán 15 év van hátra, és havonta jelentős összegeket kell félretenni ahhoz, hogy valóban érezhető eredmény szülessen.
Ezt a késlekedést részben az is magyarázza, hogy sokan nem hisznek abban, hogy hosszú ideig élnek majd, így kevésbé látják értelmét a hosszú távú megtakarításnak. Ha többen tisztában lennének a valós élettartam-adatokkal, talán korábban és tudatosabban kezdenének el félretenni.
Nem kell életed végéig dolgoznod
Bár jelenleg a nyugdíjkorhatár 65 év, a demográfiai trendek és a közbeszéd alapján várható, hogy ez a jövőben emelkedni fog. Sokan már most úgy gondolják, hogy mire ők odaérnek, akár 70 év is lehet a korhatár, ezért a korhatáremelés gondolata ott motoszkál az emberek fejében. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy ne lehetne előre felkészülni rá.
Képzeld el, hogy 65 évesen nyugdíjba vonulhatsz, akkor is, ha a hivatalos korhatár időközben 68 évre vagy még magasabbra emelkedne. Így megspórolhatod magadnak a hosszabb munkával járó terheket, és több időt tölthetsz azzal, amivel igazán szeretnél. Bár az állami nyugdíj korhatárát nem tudod befolyásolni, egy jól megtervezett nyugdíjbiztosítással már 65 évesen hozzáférhetsz a félretett pénzedhez, és elkezdheted a nyugdíjas éveidet. Ez a lehetőség gyakorlatilag biztonsági hálót nyújt a jövőbeli korhatáremelésekkel szemben, így nagyobb nyugalommal tervezheted az életed hátralévő részét.
