Egyre több bankautomata van hazánkban, emellett a lakossági készpénzfelvételek összege is érdemben emelkedett 2025. IV. negyedévében az MNB statisztikái alapján. Ettől függetlenül nem jelenthetjük ki, hogy a készpénz uralná a hazai gazdaságot, sőt a hosszú távú folyamatok ezzel szöges ellentétben vannak.
Számos olyan intézkedést hoztak az elmúlt időszakban, ami a készpénzt használókat segíti.
Csak néhány példa:
- A fizikai pénzhasználat gyakorlatilag alkotmányos joggá vált.
- Minden 500 főnél több lakosú településen kötelező lesz ATM-et biztosítani. Ez több lépésben valósul meg, elsőként tavaly év végéig minden ezer főnél több lakosú településen kell bankautomatát üzemeltetni.
- A jogszabály alapján biztosított díjmentes pénzfelvételi lehetőséget is megemelték február elsejétől, már havi 300 ezer forintot lehet felvenni teljesen ingyen legfeljebb két részletben bármely hazai bankautomatából. (Korábban havi 150 ezer forinthoz lehetett díjmentesen hozzájutni így.)
Hirdetés
Hirdetés
Tényleg a készpénz az úr Magyarországon?
Az MNB pénzforgalmi statisztikái alapján valóban emelkedett a készpénzfelvételek összege tavaly év végén. 2025. IV. negyedévében mintegy 1801,29 milliárd forint összegben vett fel bankjegyeket a lakosság kártyával, ez 2,19 százalékkal haladja meg az egy negyedévvel korábbi, míg 4,39 százalékkal az egy évvel korábbi értéket.
De a készpénzfelvételek száma csökkent, így az egy felvételre jutó átlagösszeg még a fent látottaknál is nagyobb mértékben, 10,4 százalékkal emelkedett egy év alatt. (Az egy készpénzfelvételre jutó átlagösszeg 88 000 forintról 97 200 forintra nőtt a lakossági bankkártyával történő készpénzfelvételek esetében.) Azt azért hozzá kell tenni, hogy ezen adatok tartalmazzák bármely belföldi lakossági bankkártyával történő készpénzfelvételt – legyen szó hitelkártyáról, vagy betéti kártyáról.
Mindemellett a hosszú távú trendek és folyamatok inkább a használat visszaszorulását támasztják alá.
Újra növekszik az ATM-ek száma
Az biztos, hogy a készpénzfelvételhez való hozzáférés jelentősen megnőtt az utóbbi időben, legalábbis ezt lehet látni a hazai bankautomaták vizsgálatakor. 2025. december végére 5645 bankautomata üzemelt hazánkban, ez 9,8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket.
Gyakorlatilag 2022. év vége óta folyamatosan emelkedik a magyarországi ATM-ek száma. Az akkori 4738-as szinthez képest tavaly év végén már 907-tel több bankautomata volt hazánkban.
A tavalyi évben a kényszer is új lendületet adott az ATM-ek telepítésének: a kormány ugyanis elvárja, hogy minden 500 főnél több lakosú településen kell bankautomatát üzemeltetni. Ebből 2025. végéig az 1000 főnél nagyobb lélekszámú településekre kellett mindenképpen kihelyezni az ATM-ket.
A bankok konkrét településlistát kaptak 2025. júniusában, ahol intézniük kellett a pénzfelvételre szolgáló automata elhelyezését. A listán szereplő településekből durván 170-180 volt olyan, ami ezer főnél több lakossal bír. Tavaly a második negyedévhez képest 248 darabbal emelkedett az ATM-ek száma, így jó eséllyel az elvárás is teljesült.
Érdekesség azonban, hogy a bankautomaták számának emelkedésével az ingyenes készpénzfelvételi lehetőség egy másik helyszíne, a postai POS terminálok száma érdemben csökkent, mégpedig több mint 17 százallékkal 2025. utolsó negyedévében.
Hosszú távon egyértelműen a bankkártyás vásárlás tarol
A tavalyi éves átlagos áremelkedés 4,4 százalék volt, vagyis a megnövekedett készpénzforgalom 2025-ben valójában nagyjából a vásárlóérték megtartására volt elegendő.
Hosszabb távon pedig már ez az állítás sem állja meg a helyét. A belföldi lakossági bankkártyával történő készpénzfelvétel negyedéves értéke durván 23 százalékkal emelkedett 2020 és 2025 között. (1455,75 milliárd forintról emelkedett 1801,29 milliárd forintra a negyedéves volumen.)
Ezzel szemben a kérdéses 5 évben az infláció mértéke nagyságrendileg 58,27 százalék volt. Vagyis a 2025. IV. negyedévében felvett pénzállomány közel 22 százalékkal kevesebbet ér, mint a 2020. I. negyedévében felvett készpénzállomány.
Ahogy fentebb is látható a belföldi lakossági bankkártyás készpénzfelvétel 5 év alatt az inflációtól is jóval elmaradva 23 százalékkal bővült. Míg ugyanezen időszak alatt – 2020. I. negyedév és 2025. IV. negyedév között – a belföldi lakossági bankkártyás vásárlások összvolumene 178,55 százalékkal emelkedett, azaz több, mint két és félszeresére nőtt.
A különbséget zongorázni lehet. Ez pedig annak fényében még inkább szembeötlő, hogy a belföldi lakossági kártyás vásárlások összértéke már 2020. I. negyedévében is meghaladta a készpénzfelvételek akkori volumenét. (1590,53 milliárd forint volt az induló érték az 1455,75 milliárd forinttal szemben.)
Több készpénzt veszünk fel, de kevesebbet ér?
Alapvetően a készpénzhasználatot elősegítő intézkedések mellett is úgy tűnik, hogy a készpénzt egyre inkább kiszorítja a számlapénz, a bankkártyás vásárlás.
Ugyan az elmúlt évben emelkedett a lakossági bankkátyákkal belföldön felvett készpénz összvolumene, de ez a növekedés nagyjából arra volt elég, hogy az inflációt kompenzálja, azaz megmaradjon a pénz vásárlóértéke.
Hosszabb távon – az elmúlt 5 évben – pedig a felvett készpénz összvolumene csupán 23 százalékkal emelkedett, ami messze elmaradt az adott időszakban mért inflációtól.
Ezzel szemben a belföldi lakossági bankkártyás vásárlások értéke és darabszáma is érdemben emelkedett az elmúlt 5 évben. Az elköltött összeg több, mint két és félszeresére emelkedett.
Ezen folyamatban fontos szerepe van a bankkártyás vásárlások egyszerűbbé válásának: egyre népszerűbbek a digitális kártyával, mobiltárcával történő fizetések.
Amellett sem szabad elmenni, hogy a kártyás vásárlások szinte az összes számlacsomag esetében díjmenetesek. A pénzfelvételért pedig – a megnövelt jogszabályi készpénzfelvételi lehetőségen felül – sok esetben komoly díjat számolnak fel a bankok.
Ettől függetlenül hazánkban továbbra is érdemi azok száma, akik a készpénzt preferálják, számukra az új változások mindenképpen komoly segítséget jelentettek.
