65, 68 vagy 70 éves korodban mész majd nyugdíjba? Nem tudod. Senki sem tudja biztosan. De van egy módja annak, hogy ez a bizonytalanság kevésbé legyen a te problémád.
Valahol a harmincas évek közepén, esetleg a negyvenes elején változik meg az, ahogy az ember a nyugdíjára gondol. Addig általában csak valami távoli, elvont fogalomként gondolunk rá. Aztán egyszer csak elkezdünk számolni.
Hány évem van még? Mennyit tettem félre eddig? Elég lesz? És a legkényelmetlenebb kérdés: mikor mehetek egyáltalán nyugdíjba?
Sokan itt szoktak elakadni. Nem azért, mert lusták vagyunk, vagy nem foglalkozunk a jövőnkkel, hanem mert az egész rendszer annyira bizonytalannak tűnik, hogy nehéz bármit is konkrétan eltervezni. De ha nem tudod, hol a célvonal, hogyan készülsz fel a futásra?
Ez nem alaptalan érzés. Az állami nyugdíjrendszerbe vetett bizalom az elmúlt évtizedekben sokat kopott – és nem véletlenül.
Hirdetés
Hirdetés
Miért nem bíznak az emberek az állami nyugdíjban?
Európa-szerte zajlik egy lassú, de határozott folyamat: Németországban 2031-re 67 évre emelkedik a korhatár, Hollandiában 2028-ra 67 év és 3 hónap lesz, Spanyolország 2027-től szintén 67-re áll át, Dánia pedig 2035-re már 69 évet tervez. Franciaországban heves tüntetések ellenére is felemelik a korhatárt 64 évre 2032-től. Az irány mindenhol ugyanaz.
A mögöttes ok egyszerű és brutálisan matematikai: a 65 év felettiek az EU lakosságának már most is 20 százalékát teszik ki, és ez az arány 2070-re 30 százalék fölé kúszhat, miközben a dolgozók aránya folyamatosan csökken.
Magyarország egyelőre nem tervez további emelést – de a helyzet közel sem felhőtlen. Az ország az öregségi nyugdíjakra legkevesebbet költő uniós tagállamok egyike: a nyugdíjkassza a GDP mindössze 7,45 százalékát teszi ki, miközben az EU-s átlag 10,9 százalék. Magyarországon azért jók a nyugdíjkassza GDP arányos számai, mert a nyugdíjasoknak alacsony összegeket utal az állam. A 65 éves korhatár így akár fenntartható is maradhat. Nyugdíj jár, ez biztos. Hogy abból mire telik majd – azt már ne firtassuk.
Hiába emelik a nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjbiztosítás megvéd téged
A legtöbb ember ugyanúgy áll ehhez a kérdéshez: ha az állam megemeli a korhatárt, nincs mit tenni, dolgozni kell addig. Ez igaz az állami nyugdíjra vonatkozóan. De van egy pont, ahol ez a logika megáll, és erről kevesen tudnak.
A nyugdíjbiztosítás ugyanis megvéd a korhatáremeléstől. A nyugdíjbiztosítás szerződésébe bekerül egy szám, a szerződéskötés időpontjában érvényes öregségi nyugdíjkorhatár. Ma ez 65 év. Ha az állam később megemeli ezt a határt, az állami nyugdíjra való jogosultság kitolódik – de a szerződésben rögzített korhatár nem mozdul automatikusan együtt azzal. A nyugdíjbiztosításban ez a szám, a 65 év marad.
Nem kiskapuról van szó, és nem trükkről. Ez a nyugdíjbiztosítás beépített egyedi jogi jellemzője. Más nyugdíjmegtakarításoknál változik a hozzáférés időpontja ha a nyugdíjkorhatár változik, de a nyugdíjbiztosításnál nem. Az állam döntése azt határozza meg, mikor jár az állami nyugdíj. A szerződés pedig azt, hogy mikor férhetsz hozzá a saját, általad félretett pénzhez.
Ez a két dátum ma ugyanaz. A jövőben nem feltétlenül lesz az.
Használd a Bankmonitor nyugdíjkalkulátorát és derítsd ki neked mekkora megtakarítás gyűlne össze 65 éves korodra!
Ebben te döntesz
A nyugdíjrendszer nem a te kezedben van. A korhatár, az összeg, a szabályok – ezek mind máshol dőlnek el. Ami a te kezedben van: hogy mennyire legyen a saját terved ettől független.
A nyugdíjbiztosítás nem javítja meg a rendszert. De adhat egy saját menetrendet – amelybe a mai feltételek vannak beírva, nem a jövőbeliek.
