Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert a hazai lakossági állampapírok kamata adómentes, más uniós ország állampapírjának kamatára viszont a teljes kamatadó vonatkozik. Kiszámoltuk, hogy mennyit bukhatnál a kamatmentesség eltörlésével és megnéztük mit léphet az állam.
Mit kifogásol Brüsszel?
Az Európai Bizottság október 1-jén felszólító levelet küldött Magyarországnak a lakossági állampapírok adózása miatt. Ezzel a kötelezettségszegési eljárás első szakasza indult el.
A kifogás lényege, hogy a 2019 júniusa után kibocsátott lakossági állampapírok kamata mentes a 15 százalékos személyi jövedelemadó alól. Emellett a 2023 júliusában a kamatjövedelemkre kiterjesztett a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) megfizetése alól is kibújhatnak a kérdéses papírt választó befektetők. Ha viszont egy magyar megtakarító például német vagy osztrák állampapírt vesz, az ezen elért kamatra már az általános szabályok vonatkoznak, vagyis akár 28 százalékos adót is fizethet.
Brüsszel szerint ez a különbség a hazai papírok felé tereli a magyar megtakarítókat, ami sérti a tőke szabad mozgásának uniós elvét. A Bizottság azonban nemcsak Magyarországot vette elő. Ugyanebben a csomagban Írországnak is felszólító levelet küldött hasonló okból. Ott az ír állampapírok eladásán elért árfolyamnyereség mentes az adó alól, a többi uniós vagy EGT-ország állampapírján elért nyereséget viszont 33 százalékos tőkenyereségadó terheli.
Hirdetés
Hirdetés
Mikor változhat bármi?
A kormánynak két hónapja, vagyis nagyjából december elejéig van ideje válaszolni a felszólításra. Ha Brüsszel nem fogadja el a választ, a következő lépés az indokolással ellátott vélemény, amely újabb kéthónapos határidőt ad és csak ezután kerülhet az ügy az Európai Unió Bírósága elé.
Az ilyen eljárások a bírósági szakasszal együtt jellemzően éveken át húzódhatnak. Gyorsabb változás tehát akkor várható, ha a kormány maga dönt úgy, hogy még az eljárás korai szakaszában módosítja az adózásra vonatkozó szabályokat.
Ennyit vinne el az adó egy 1 milliós FixMÁP kamatából
Számításunkhoz a legnépszerűbb lakossági állampapírt vettük alapul. A jelenleg kapható FixMÁP (2029/Q2 sorozat) három év alatt jár le és a teljes futamidőre fix, évi 5,5 százalékos kamatot fizet, negyedévente. 1 millió forint után ez évente 55 000 forint kamatot jelent, a három év alatt összesen 165 000 forintot.
Ha az állampapír kamatára ugyanaz a 28 százalékos adó vonatkozna, mint egy bankbetétre, évente 15 400 forintot vonnának le, így 39 600 forint maradna. A nettó hozam ezzel 5,5-ről 3,96 százalékra csökkenne, a három év alatt pedig 46 200 forint menne el adóra.
Bruttóban a betétek is tudnak ennyit
Az állampapír legközelebbi alternatívája a bankbetét az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 100 ezer euróig védi a betéteket, így kockázatban közel állnak egymáshoz. A mostani kamatkörnyezetben aránylag sok olyan betét van, amely névleg ugyanannyit vagy többet fizet, mint a FixMÁP. A legjobb, jellemzően háromhónapos betétek akár 6,5–8 százalékos kamatot kínálnak, egyéves lekötésre pedig 5,5 százalék körüli ajánlatokat is találni.
A különbség az adóban van. A betétek kamatát 15 százalékos szja és 13 százalékos szocho terheli, így ahhoz, hogy egy betét adózás után is hozza a FixMÁP 5,5 százalékát, 7,64 százalékos kamatot kellene fizetnie. A rövid, 3 hónapos betéteknél az éves összeg csak akkor jönne ki, ha egész évben ugyanilyen kamatra tudnád újra lekötni a pénzt, ami ritka.
Ha viszont a lakossági állampapírok a mostani kamat mellett adókötelessé válnának, a ma elérhető bankbetétek egy része már vonzóbb lehetne náluk.
A már megvett papírokat valószínűleg nem érintené
Ha az állam végül hozzányúlna az adómentességhez, a korábbi gyakorlat alapján valószínűleg csak az új sorozatokat érintené a változás, a már megvett papírokat nem.
Erre jó példa maga az adómentesség bevezetése. Az Országgyűlés 2019 áprilisában fogadta el a módosítást, amely június 1-jétől mentesítette a kamatadó alól a lakosságnak szóló állampapírokat, de csak azokat, amelyeket ezt követően bocsátottak ki. A korábbi sorozatok után a lejáratig megmaradt a 15 százalékos kamatadó, vagyis aki 2019 júniusa előtt kibocsátott papírt vett, az nem kapott utólagos adómentességet. A határt tehát a sorozat kibocsátásának dátuma jelentette, nem a vásárlásé.
Hasonlóan jártak el 2023-ban is, amikor július 1-jétől a kamatjövedelmekre is kiterjesztették a 13 százalékos szochót. Az új adó nem vonatkozott a július 1. előtt lekötött betétekre és az addig megvásárolt értékpapírokra.
Egy esetleges állampapíradó tehát vélhetően csak egy meghatározott dátum után kibocsátott sorozatokat terhelné. Visszamenőleg a magyar jog szerint nem lehet új kötelezettséget előírni, így a már kifizetett kamatokat biztosan nem érintené. Garancia persze nincs, de ha most veszel állampapírt, a korábbi gyakorlat alapján jó eséllyel a lejáratig adómentes maradna.
Mit léphet az állam és mit jelentene ez a befektetőknek?
A Bizottság egyenlő bánásmódot vár, amit kétféleképpen lehet teljesíteni. Vagy a többi uniós és EGT-ország állampapírja is adómentes lesz, vagy a magyar papírok is adóznak. A legegyszerűbb megoldás az lenne, ha az állam kiterjesztené az adómentességet ezekre a papírokra is. Ha az állam ezt nem lépi meg, dönthet úgy is, hogy az új sorozatok kamatát megadóztatja. Ebben az esetben az Államadósság Kezelő Központ megemelheti az új sorozatok kamatát, hogy a papírok ne veszítsék el a versenyképességüket más befektetési formákkal, többek között a bankbetétekkel szemben.
Például ahhoz, hogy a FixMÁP adózás után is 5,5 százalékot hozzon, 7,64 százalékos kamatot kellene kínálnia. 1 millió forintnál ez évi 76 400 forint kamatot jelentene, amelyből 21 400 forint adóként rögtön vissza is kerülne az államhoz. A befektetőnek így ugyanúgy 55 000 forint maradna, az államnak pedig nettóban ugyanannyiba kerülne a hitel, mint most.
A képet bonyolítja, hogy állampapírt tartós befektetési számlán (TBSZ) és nyugdíj-előtakarékossági számlán (NYESZ) is lehet tartani. A TBSZ 2019 óta értelmét vesztette – legalábbis az állampapírt választó befektetők esetében – , de ha visszatérne az adó, újra megérné, hiszen öt év után a hozama adómentes. A NYESZ hozama pedig nyugdíjba vonuláskor, bizonyos feltételekkel szintén adómentes. Aki ezeken a számlákon tartja a papírt, adózás nélkül kapná meg a megemelt kamatot, így ezeknél a papíroknál a magasabb kamat többe kerülne az államnak, mint amennyit adóként visszakap, vagyis a megoldás nem lenne nullszaldós.
Egy esetleges adóváltozásnál az is számíthat, hogy a futamidő alatt keletkező kamat a mostani, adómentes sorozatban marad-e. A FixMÁP negyedévente kifizeti a kamatot, így ha az adó csak az új sorozatokat terhelné, ezt a pénzt már csak adóköteles papírba tudnád újra befektetni.
A MÁP Plusz ezzel szemben nem fizeti ki évente a kamatot, hanem automatikusan ugyanabból a sorozatból vásárol rajta újabb papírokat. A pénzed így a lejáratig az eredeti, ma még adómentes sorozatban marad.
Ha az adó valóban csak az új kibocsátásokat terhelné, egy most vásárolt MÁP Plusz teljes hozama, a kamatos kamattal együtt öt évig adómentes maradna. Az adóváltozás lehetősége mellett ez a jövőben vonzóbbá teheti a MÁP Pluszt a FixMÁP-nál.
Aki több évre gondolkodik, annak nem csak az állampapírok adózását érdemes figyelnie. A nyugdíjcélú megtakarítások, például az önkéntes nyugdíjpénztár vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla, a befizetések után akár 20 százalékos adó visszatérítést is adnak, NYESZ-en pedig állampapírt is tarthatsz. Kalkulátorunkkal kiszámolhatod, mekkora összeg gyűlhet össze nyugdíjas korodra.
