A Bónusz és Prémium Magyar Államkötvények a legmagasabb kamatot fizető kockázatmentes megtakarítások. De hogy is működnek ezek az állampapírok valójában? Mekkora kamatot fizetnek? Mikor melyikbe érdemes befektetni? A magas kamatuk által kialakult fokozott érdeklődés miatt mindenképpen érdemes letisztázni a legfontosabb kérdéseket ezekkel kapcsolatban.
2010 eleje óta több mint 160%-kal nőtt az állampapírok állománya a magyar megtakarításokban. Ezzel mára összesen 3 755 milliárd forint, vagyis megtakarításaink 15%-a került ezekbe hazánkban. A lakossági államkötvények népszerűsége pedig nyilvánvalóan nem tudott volna ilyen ütemben felfutni, ha a termékek nem lennének jobbak, mint a kockázatmentesen elérhető megtakarítási formák többsége.
A kockázatmentesség ebben az esetben pedig szó szerint értendő, hiszen az ilyen formán befektetett pénzre a magyar állam vállal teljes körű tőke- és hozamgaranciát (az értékpapírok államkincstárnál való megvásárlása esetén). Ráadásul az állampapírok kamatai is jóval magasabbak, mint a jelenleg elérhető egyéb biztonságos megtakarítások (pl. bankbetétek) többsége.
Nem elég tehát, hogy a többletbiztonság árát nem kell megfizetni, de még magasabb kamatot is nyújtanak. Ennek pedig a jelenlegi hozamsivatagban kiemelt jelentősége van. Kimondottan igaz ez az egy évnél hosszabb kockázatmentes megtakarítások esetére, amikor a Bónusz (BMÁK) és Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK) mellett más termék nem is tud labdába rúgni.
Hirdetés
Hirdetés
Bónusz és Prémium állampapírok – Mi a különbség?
A Bónusz és a Prémium Államkötvényekben megegyezik, hogy mindkettő több évre szóló megtakarítás (Bónusz: 4, 6, vagy 10 év; Prémium: 3 vagy 5 év), és kamatuk egy fix (ún. kamatprémium), illetve egy változó részből (ún. kamatbázis) áll össze.
A fix rész a megtakarítók számára előre ismert, és ezen felül jár a változó rész, ami pedig az inflációtól (PMÁK) vagy a rövid állampapírok hozamától (BMÁK) függ. A jó hír, hogy a legtöbb esetben már a fix rész nagysága is jóval nagyobb, mint a bankbetéttel elérhető kamat. E fölé pedig még megérkezhet a változó rész 0%-tól nagyobb értéke is.
Mikor melyik éri meg jobban?
Hogy eldöntsük, mikor melyik állampapírral jársz jobban, a kamatok még pontosabb definiálására van szükség. A PMÁK esetén a kamatbázist a kamat megállapítását megelőző év átlagos inflációja jelenti, a BMÁK-nál pedig a kamat megállapítását megelőző négy 12 hónapos diszkontkincstárjegy aukció átlaghozamának súlyozott átlagát veszik. Fontos viszont fejben tartani, hogy a kamat kifizetése a megállapítást követő évben történik.
Diszkontkincstárjegyeket 2 hetente bocsátnak ki, ami azt jelenti, hogy a BMÁK-okhoz felhasznált átlaghozamok az elmúlt két hónap hozamszintjét tükrözik. Ezzel szemben a PMÁK kamatbázisát többségében egy sokkal korábbi időszak adatai határozzák meg. Vegyünk például egy olyan állampapírt, ami októberben fizet kamatot: ez a 10 hónappal korábban zárult év átlagos inflációját veszi a kamatbázis alapjául. Majd az így meghatározott kamatot egy év múlva fizetik ki. Azaz a Prémium esetében a 2017-ben kifizetésre kerülő kamat a 2015-ös infláció alapján kerül meghatározásra.
Ebből pedig az következik, hogy PMÁK-ot csökkenő infláció időszakában érdemes venni. Ekkor ugyanis a pénzed értéke az évről évre egyre kevésbé romlik, a kamatprémiumot viszont mindig a korábbi, magasabb inflációból számítják.
A Bónusz Magyar Államkötvények kamatbázisa ezzel ellentétben közvetve a jegybanki alapkamattal áll kapcsolatban. (Bár a jegybanki alapkamat és az infláció sem független egymástól, hiszen az MNB az alapkamaton keresztül (is) próbálja irányítani az árszínvonalat. Ugyanakkora a rövid állampapírok kamatai is elszakadhatnak a jegybanki alapkamattól. ) Az alábbi ábrán jól is látszik, hogy kisebb az eltolódás a két kamat között.
Elmondható tehát, hogy amennyiben a jegybank éppen egy kamatvágási ciklusban van, akkor a BMÁK kamatbázis is csökkeni fog, ha viszont éppen emel, akkor ez is növekedni fog. Éppen ezekért a BMÁK vásárlására ez utóbbi szituáció esetén jobb (bár az sem mellékes, hogy a kamat-megállapításhoz képest időben mikor történik a változás.). Bár a kamatok változásának többé-kevésbé össze kell vágnia az infláció változásával is, de nem teljes az átfedés. Hiszen a jegybanki döntéseknek (elméletileg) meg kell előzniük az inflációban beálló változásokat. Ráadásul az infláció egy múltbeli, visszatekintő érték, míg a rövid állampapírok kamatai az elkövetkezendő időszakra szolnak. Ezen tényezők miatt a BMÁK szorosabban követi a piac rezdüléseit, mint a PMÁK.
Melyik a nyertes?
Összességében tehát elmondható, hogy mindkét változó kamatozású állampapír kiemelkedően magas hozamot biztosít már a fix kamatuk miatt is. Amennyiben viszont a kamat változó részét, a kamatbázist is szeretnéd a lehető legjobban kihasználni, ahhoz a PMÁK esetén az infláció, a BMÁK esetén pedig a várható kamatkörnyezet kell odafigyelned. És hogy melyiket válaszd? Az üveggömb nekünk sem akarja megmutatni a jövőt. A megnövelt BMÁK felárak versenyképessé tették a terméket a PMÁK-kal szemben. De utóbbinál még mindig találunk olyan papírt, ami 3,25%-nál csak magasabb kamatot fog fizetni. A kérdést tehát nem lehet egyértelműen eldönteni. Fontosak a várakozások, illetve megfelelő tőke esetén a pénz megosztása is jó megoldás lehet. Jelenleg nem lehet egyértelmű nyertes hirdetni.
Ha maradt benned kérdés a témával kapcsolatban, add meg elérhetőségeidet, visszahívunk, és mindenre válaszolunk!
1