Rekordot döntött augusztus végére a Prémium Magyar Állampapír. A népszerű kötvény már a valaha volt legnagyobb állománnyal büszkélkedhet a lakossági állampapírok történelmében.
Az utóbbi években a Magyar Állampapír Pluszt és a Prémium Magyar Állampapírt tekinthettük a két legkeresettebb lakossági államkötvénynek. Az infláció felfutásával a MÁP+ elveszítette vonzerejét, és a PMÁP vált egyértelmű favorittá, 2023. augusztus végére pedig egy lélektani határt is átlépett.
A PMÁP letaszította a trónról a korábbi bajnokot
A Magyar Állampapír Plusz 2019-es bevezetésekor elképesztő repülőrajttal indult. A legelső hónaptól kezdve özönlöttek a százmilliárdok a szuperállampapírnak is elkeresztelt befektetésbe, bevezetése után egy évvel pedig már a 4 000 milliárd forintot is meghaladta az állománya.
Azonban ami valaha a MÁP+ előnye volt, mostanra az lett a hátránya: az 5 évre szóló 4,95%-os éves hozam tavaly már egyáltalán nem volt meggyőző ajánlat a piacon. Emiatt a megtakarítók látványosan elfordultak a papírtól, és állománya a korábbi csúcs töredékére esett vissza.
Ezzel szemben a Prémium Magyar Állampapír valóságos aranykorát éli. Az inflációkövető kötvény 2022. őszén letaszította a trónról a „szuperállampapírt”, és átvette a vezetést a legnépszerűbb állampapírok versenyében. 2023. augusztusban pedig az a pont is elérkezett, amikor a PMÁP a maga 6 398 forint milliárd forintos állományával megdöntötte a MÁP+ által tartott, 6 362 milliárdos rekordot, így a valaha volt legnagyobb állományú lakossági állampapírrá lépett elő.
Hirdetés
Hirdetés
Miért vált uralkodóvá a Prémium Magyar Állampapír?
2022. első 9 hónapjában nehéz helyzetben voltak az állampapírok iránt érdeklődő megtakarítók. Az elérhető kötvények közül szinte egyik sem elégítette ki azon befektetői igényt, hogy az árak emelkedésének ütemét legalább megközelítő mértékű hozamot produkáljon. Már régóta kétszámjegyű inflációs várakozások uralkodtak, de a legkedvezőbb PMÁP is csak 6,6%-os kamatot kínált. Az irányadó kamat gyors felfutását leginkább a diszkont kincstárjegyek hozama követte le – nem véletlenül nőtt egy év alatt 40-szeresére a lakossági kézben tartott DKJ-állomány.
Végül 2022. szeptemberében a megváltozott helyzetre reagálva új, vonzóbb állampapírok jelentek meg a piacon. Mind az újraindított Bónusz Magyar Állampapír, mind a legújabb PMÁP-sorozatok 11% fölötti éves kamattal indultak. Ennek köszönhetően bő egy hét alatt több mint 700 milliárd forintnyi megtakarítás áramlott a két konstrukcióba.
A Bónusz Magyar Állampapír kamata az utóbbi hónapokban már lejtőre került, de az inflációkövető PMÁP az elszenvedett csökkentések ellenére is kiemelkedő kamatot termel. Ez utóbbinak oka, hogy a PMÁP kamatbázisául a megelőző naptári év átlagos inflációja szolgál, amely 2022-ben 14,5%-os értéket vett fel. Jövő évtől pedig még szebb időszak vár a Prémium Magyar Állampapír vásárlóira, hiszen az idei (akár 18%-ot megközelítő) éves infláció lesz a következő kamat alapja. Ráadásul közben az áremelkedés már erősen lassuló pályára állt, így a kettő eredőjeként a PMÁP igen nagy reálhozamot termelhet az előttünk álló bő 1 évben.
Rosszabbodhat a PMÁP visszavásárlási kondíciója?
Ha csak a megtermelt kamat nagyságát vizsgáljuk, jelenleg semmilyen más magyar állampapír nem tudja felvenni a versenyt a Prémium Magyar Állampapírral. Ugyanakkor az is fontos szempont lehet, hogy a lejárat időpontjánál – a jelenleg elérhető 2033/I sorozat esetében 2033. január 20-nál – korábban milyen feltételekkel lehet kiszállni a befektetésből.
A kötvény ismertetőjében egyértelműen rögzítik, hogy „a Prémium Magyar Állampapírt a Kibocsátó lejárat előtt nem váltja vissza”. A gyakorlatban mégis van lehetőség idő előtt megválni a papírtól, ugyanis a Magyar Államkincstár minden nap jegyez visszavásárlási árfolyamot. Az utóbbi években a PMÁP-ra vonatkozóan hozzászokhattunk a 99%-os nettó árfolyamhoz, ami azt jelenti, hogy lejárat előtti eladás esetén a Kincstár a névértékből visszatart 1%-ot, az időarányosan felhalmozódott kamatokat azonban teljes egészében kifizeti.
Fontos, hogy az 1%-os levonás nincs kőbe vésve, elméletileg bármikor megtörténhet egy kedvezőtlen irányú változtatás. Kérdés, hogy befektetőként vajon érdemes-e aggódni emiatt. Fentebb láthattuk, hogy a közelmúltban is volt arra példa, hogy egy versenyképtelenné váló állampapírból tömegesen vonták ki a pénzt a megtakarítók. Ezt megakadályozandó a Kincstár megtehette volna, hogy számottevően rontja a visszavásárlási feltételeket, azaz megdrágítja a lejárat előtti kiszállást. Mégsem ez történt: a MÁP+ visszavásárlási árfolyamát csak jelképesen, 99,75%-ról 99,50%-ra módosították.
Ebből kiindulva arra következtethetünk, hogy a Kincstárnak alapvetően nem célja, hogy a befektetők „beragadjanak” egy kedvezőtlen állampapírba. Hazánkban a lakossági kézben lévő államkötvény-állomány világszintű összehasonlításban is kimagasló, ezért a befektetésekhez való hozzáférés érdemi nehezítése feltehetően szöges ellentétben állna a kibocsátó céljaival.
