Kockázatos befektetés, például részvény, nyersanyag, ingatlan, stb esetén az egyik legtipikusabb befektetői szarvashiba, ha az alapján ítéli meg őket valaki, hogy eredetileg mennyit „feccölt” bele. Jegyezzük meg egyszer s mindenkorra: minden annyit ér, amennyit éppen hajlandó adni érte valaki és nem annyit, amennyiért mi megvettük. Semmi garancia nincsen arra, hogy egy befektetés értéke valaha visszatér oda, ahol mi beszálltunk. Arra sincs garancia, hogy egy rosszul sikerült befektetés nem lesz még annál is rosszabb, mint amilyen most.
Érdekes történettel fordult a Bankmonitorhoz egyik felhasználónk. Egy külföldi brókercég „szakértői” találták meg és Yahoo részvények vásárlására beszélték rá. A beszállás óta az árfolyam 40%-ot esett, így a tanácsunkat kérte, hogy mit tegyen a részvényeivel.
Nem foglalkozunk ilyen jellegű befektetési tanácsadással, így a válaszadást udvariasan elutasítottuk, de a beszélgetés ettől függetlenül érdekes fordulatot vett. Kiderült, hogy olvasónkat már többször verték át életében brókerek, jelenleg is több ügyben pereskedik, ő maga sem érti, hogyan kerülhetett újra ilyen helyzetbe, amikor annyiszor megfogadta, hogy legközelebb ellenáll a „tuti tippeknek”.
Világossá vált, hogy nagyon kényelmetlen számára a jelenlegi helyzet, a háta közepére sem kívánja a Yahoo részvényeket és a brókereket sem. 10 perc beszélgetés után az érdeklődő maga mondta ki, legszívesebben megszabadulna tőlük. Mire tőlünk jött a kézenfekvő kérdés: akkor miről is beszélgetünk, miért nem száll ki az egészből?
Erre pedig jött a válasz, amit már sok befektetőtől hallottunk, mégis újra és újra meg tudunk lepődni rajta: „Nem adhatom el ezt a befektetést, hisz akkor 40%-ot buknék. Meg kell várnom, amíg legalább oda visszamegy, ahol befektetettem!”
Ez óriási tévedés. Bárki szabadon eldöntheti, hogy kiszáll-e egy befektetésből, vagy bent marad. De csak azért bent maradni, mert a befektetés árfolyama lejjebb van, mint ahol beszálltunk, izzadva várni, hogy a dolgok jobbra forduljanak, az egyik leggyakoribb és legnagyobb befektetői ballépés, amit elkövethetünk. Azt is elmondjuk, hogy miért:
- A veszteség nem akkor történik, amikor eladjuk a befektetésünket. A veszteség valójában már megtörtént akkor, amikor a befektetésünk leértékelődött. Azzal, hogy az eladást, a kiszállást halogatjuk, nem csinálunk mást, mint halogatjuk a tényekkel való szembenézést. Sose felejtsük el, hogy valaminek az értéke mindig akkora, amennyit valaki más hajlandó fizetni érte.
- Biztos, hogy visszamegy? Sajnos soha semmi garancia nincs arra, hogy egy olyan kockázatos befektetés, mint a részvény, vagy egy merész befektetési alap értéke valaha visszamegy oda, ahol mi beszálltunk. Erre testközeli példát tudunk mondani. Az egykori Matáv, mai nevén Magyar Telekom árfolyama 2000. márciusában 2655 forint is volt. 2001. végére már csak 1000 forint környékén volt az árfolyam, tehát kb 60%-ot zuhant. 16 évvel később, ma 400 forint környékén jár a részvény, soha meg sem közelítette a 2000-es csúcsot. Aki a csúcson beszállt, azóta is hiába várja, hogy visszamenjen.
- Lehet sokkal rosszabb. Számoljuk ki: ha egy befektetés értéke esik 90%-ot, akkor az valójában esett 80%-ot, majd onnan még lefeleződött! Ha valaki a csúcson vásárolt Magyar Telekom részvényt, akkor 1600 forintos árfolyamnál volt 40%-os bukóban. Tegyük fel, hogy úgy döntött, hogy nem száll ki, vár, hogy visszaemelkedjen az értékpapír. Most, 400 forintos árfolyamnál már a pénze 85%-át elvesztette. Mi a jobb, egy 40%-os bukó, vagy egy 85%-os? Ugye, hogy egyszerű a válasz!
A fentieket átbeszéltük az érdeklődőnkkel is. Reméljük, hogy most már más szemmel néz befektetéseire és felelős döntést tudott hozni a Yahoo részvényeivel kapcsolatban is. Hogy számára mi a felelős döntés, azt csak ő tudhatja, de egy dologban halál biztosak vagyunk: csak azért nem szabad megtartani őket, mert 40%-kal lejjebb vannak a vásárlási árnál.
Ha éppen befektetést keresel Magadnak, használd az alábbi kalkulátort. Segít, hogy megtaláld azt a lehetőséget, ami tényleg testhezálló.
1
