Bár sokan teszik fel a kérdést, hogy adott pillanatban mibe fektessenek be, már a kérdés is legtöbbször rossz. A helyes megközelítés ugyanis, ha először bemutatjuk saját helyzetünket, céljainkat, és kockázattűrésünket, és azok alapján keressük meg a hozzánk legjobban illeszkedő eszközöket. Az összeállítható portfóliók száma viszont még így is közelíti a végtelent. Az alábbiakban ennek ellenére kísérletet teszünk arra, hogy bemutassuk, kinek melyik eszközök valók rövid-, közép-, illetve hosszútávon.
Gyakran találkozunk olyan kérdéssel, hogy van x millió forintom, mibe érdemes azt most fektetni. Egy hasonlattal élve, ez éppen olyan, mintha valaki személyes találkozó nélkül akarna öltönyt szabatni magának. Hiszen úgy, ahogy nem találhatunk két külsőre teljesen egyforma embert, a pénzügyi preferenciák is személyről személyre változnak.
Ne a befektetéseket, a befektetőt nézzük!
Elsőként tehát nem a befektetési lehetőségeket, hanem magát a befektetőt kell „górcső alá venni”. Három tényezőt kell alaposan mérlegelni, és ezek alapján már meghatározható, mi jelentheti a legjobb megoldást az adott megtakarító számára:
- élethelyzet (életkor, családi állapot, gyerekek száma, tervezett gyerekek száma, lakhatási helyzet stb.),
- pénzügyi célok,
- kockázattűrő képesség.
Fontos, hogy ezek mind összhangban legyenek egymással: fejben kell például tartani, hogy minél kockázatosabb eszközökben gondolkodunk, annál hosszabb időtávra szóló terveket rendelhetünk azokhoz. Ugyanígy nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kockázat-hozam-lekötési idő (vagyis likviditás) háromszöget sem, amelyek közül soha nem alakulhat mindhárom tényező kedvezően.
Hogy mindez még kézzelfoghatóbb legyen, tegyük fel mi is a bevezetőben említett kérdést, majd nézzük meg, hogyan kell ilyen esetben gondolkodni. Tegyük fel, hogy 10 millió forintot szeretnénk befektetni, és lássuk, milyen lehetőségeink vannak.
Így fektessük be a pénzt!
10 millió forintos nagyságú megtakarításnál már mindenképpen portfólióban kell gondolkodni, nem elég azonban, ha csak arra koncentrálunk, hogy több féle eszközt tartsunk. Ekkora vagyont már mindenképpen érdemes úgy megosztani, hogy mind rövid-, mind közép- és hosszútávra is szóljanak eszközök.
Kockázatkerülő magatartás
A magyar lakosság többsége nagy eséllyel ebbe a kategóriába esik, ezt támasztja alá, hogy a megtakarításaink nagy része bankbetétben és állampapírban van. Ezeknél az eszközöknél a kamat nagysága fix, a megtakarítók így minden időpillanatban biztosan tudhatják, mennyit érnek a megtakarításaik, mikor érkeznek a kamatok, és mikor férhetnek hozzá a befektetett pénzükhöz.
Időtáv szempontjából mind állampapírokat, mind bankbetéteket találhatunk akár néhány hónapostól, több éves futamidőig. A hosszú időtávra szóló eszközök között a változó kamatozású Bónusz (4, 6 vagy 10 év) és Prémium Magyar Államkötvények (3 vagy 5 év) örvendenek nagy népszerűségnek. Rövidebb időtávban gondolkodók számára az állampapírok között az egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegyeket találjuk. Ezek jelenleg 2,75%-os kamatot fizetnek, ezen az időtávon azonban bankbetétekkel jobban járhatunk. A BNP Paribas akciós betétjével ugyanis 1 éves időtávon 3,6%-os kamatot kaphatunk 10 millió forintos megtakarítás esetén.
Ha ennél is rövidebb időtávban gondolkodunk, akkor a néhány hónapos lejáratú állampapírok, illetve banki lekötések mellett a pénzpiaci alapok jöhetnek szóba. Ezek olyan befektetési alapok, amelyek a rájuk bízott vagyont bankbetétekbe és rövid állampapírokba fektetik, nagy előnyük viszont, hogy akármikor eladhatóak, így az ezekben tartott pénz akár már egy napon belül hozzáférhető. Ezért cserébe viszont a hozamuk sem lehet túl magas, még a legjobbak sem érik el a 2%-os éves hozamot.
Kíváncsi vagy, hogy mi a Hozzád legjobban passzoló befektetés? Próbáld ki alábbi kalkulátorunkat!
1Kockázattűrő magatartás
A kockázattűrő megtakarítók már olyan eszközöket is bevonnak a megtakarításaik közé, amelyek árfolyama nem számítható ki előre. A vagyon rövid távú pénzügyi célok teljesítésére szánt részét kell a legbiztonságosabb eszközökbe, az időben legtávolabbi cél eléréséhez alkalmazhatunk már kockázatosabb eszközöket.
A kockázattűrő megtakarítók számára a befektetési alapok jelentik a legjobb megoldást. A jelenlegi piaci helyzetben az óvatos és kiegyensúlyozott vegyes alapok, illetve az abszolút hozamú alapok jelenthetnek jó megoldást. Ugyancsak közepes kockázatúnak számítanak a rövid kötvényalapok is, de az elmúlt évek kimagasló teljesítménye után ezek jelenleg nem számítanak vonzó megtakarítási formának.
Természetesen a kockázattűrő megtakarítóknak sem kell a teljes vagyonát kockázatos eszközökbe fektetni. A pénz egy része ebben az esetben is maradhat fix kamatozású bankbetétben vagy lakossági állampapírban.
Kockázatkedvelő magatartás
A kockázatkedvelő megtakarítók már attól sem ijednek meg, ha megtakarításaik értéke akár nagyobb kilengéseket is mutat. Nem elég, hogy nem akarják előre pontosan tudni, hogy milyen hozamra számíthatnak, de hajlandóak akár tőkét veszíteni is. Ennek megfelelően ők már részvényalapokban vagy egyedi részvények vásárlásában is gondolkodhatnak. Viszont attól még, hogy valaki kockázatkedvelő, pénzügyi céljainak eléréséhez ő sem hagyhatja figyelmen kívül a különböző időtávokat. A rövid vagy közepes időtávú tervei elérése érdekében ők ugyanúgy tarthatnak a fenti csoportoknál felsorolt biztonságosabb eszközöket.
Mi a helyzet az ingatlannal?
Mostanában a csapból is az ingatlanbefektetések folynak, 10 millió forintos befektetésnél viszont még nem ajánlott lakás vagy ház vásárlásában gondolkodni. Az ingatlan ugyanis kockázatos és illikvid befektetési forma. Mivel megfelelő diverzifikáció mellett csak a megtakarítás kis részét ajánlott ilyen eszközökbe fektetni, kiemelkedően nagy vagyonnal kell rendelkezni ahhoz, hogy ebből megvalósítható legyen egy tényleges ingatlanvásárlás.
Azok számára, akik mindenképpen ragaszkodnak az ingatlanbefektetésekhez, inkább az ingatlanalapok ajánlottak. Ezek többségébe akármilyen kis összeggel be lehet szállni, és találni lehet olyat is, ami bármikor ingyen készpénzre is váltható.
Merjünk segítséget kérni!
A kockázatos eszközök megvásárlásánál az egyik legfontosabb szabály, hogy sohase a múltbeli hozamokra támaszkodjunk. Hiszen minket az érdekel, hogy miután befektettük a pénzünket, hogyan fog az eszköz teljesíteni. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy az elmúlt néhány évben milyen volt a teljesítménye.
A jövőt viszont senki nem látja, a befektetési döntések meghozatalakor ezért minden fontos információt érdemes összegyűjteni. Azoknak viszont, akik nem főállásként foglalkoznak a befektetéseikkel, ritkán van annyi idejük, hogy alaposan utánajárjanak a hasonló adatoknak. Legjobban tehát akkor tesszük, ha kikérjük független szakértő véleményét, aki teljesen pártatlanul segít a megfelelő döntés meghozatalában.
Az adózást is megúszhatjuk
A befektetésekkel szerzett hozamokat jelenleg 16%-os kamatadó, és efölött még 6%-os egészségügyi hozzájárulás terheli. Ez azt jelenti, hogy egy megfelelő befektetési döntéssel megszerzett pénzünk közel negyedét be kellene fizetnünk az államnak. De szerencsére arra is van mód, hogy ezt teljes egészében, legális módon is megúszhassuk.
A Tartós Befektetési Számlával vagy Tartós Betéti Számlával (TBSZ) ugyanis teljes adómentességet nyerhetünk, de csakis akkor, ha az ezen elhelyezett pénzünkhöz 5 évig nem nyúlunk. 3 év után is már adókedvezményben részesülünk. A számlán elhelyezett összegből természetesen adhatunk-vehetünk eszközöket, de pénzt a számláról nem vehetünk ki. Ebből is következik, hogy nem szabad a teljes vagyont TBSZ számlára tenni, csakis azt a hányadát, amiről hosszú ideig le tudunk mondani.
De mit is jelent ez számokban? Ha például megtakarításunk felét tesszük TBSZ számlára, és feltételezzük, hogy évente 4%-os hozamot értünk volna el, akkor összesen 238 ezer forintnyi kamatadót és EHO-t spórolhatunk meg a TBSZ számlának köszönhetően.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.
